|
A
Boráros tér a Petőfi híd pesti hídfőjénél, a Nagykörút mentén
található, több nagyobb forgalmú tömegközlekedési járat
találkozásánál. A Boráros tér fontos találkozóhely, valamint a
délpesti és csepeli közlekedés legfontosabb kiindulópontja. A Ferenc
körút, a Soroksári út, a Petőfi híd, és a Közraktár utca
találkozásánál fekszik.
| |
Fényképalbum |
|
A XVIII. század előtt Szentfalva néven község terült el e helyen,
amelyet már egy 1403-as keltezésű oklevélen is említenek. A
település első temploma a mai Boráros tér déli oldalán állhatott. Az
1838-as
pesti árvíz után a Heuplatz (ma Kálvin tér) és a Nagykörút
közötti terület rövidesen újjáépült kertes családi villákkal. Az új
negyed főutcája, az akkori Soroksári út (mai Ráday utca) a
Külső-Ferencváros irányába vezetett. Ezen a külső részen elszórtan
majorságok álltak, a Duna parton pedig vízimalmok őrölték a környék
gabonáját. Az itt kialakult teret nevezték először Fa térnek, amit
1875-től Boráros János politikus után Boráros térnek neveztek el. Ő
volt az az ember, aki közreműködött a
Szépítő Bizottmány városrendezéssel kapcsolatos terveinek
kidolgozásában, majd 1804-ben Ő nyitotta meg a
Városligetet a nagyközönség számára.
1891-ben a tér alatt épült meg Pest egyik fő szennyvízgyűjtő
csatornája, amely a mai napig üzemel. 1933-1937 között építették a
Nagykörút folytatásában a
Horthy Miklós hidat (ma Petőfi híd).
A Boráros tér
bombatámadás után (1944. április)
A háború után elsőként itt épült meg a pontonhíd. 1980-ban a teret
teljesen átépítették: kialakították a csepeli HÉV, a villamossín és
a buszvégállomás közötti aluljárót.
1983-ban itt állították fel Varga Imre Borárus nevű szobrát, amely
miatt napjainkban sokan úgy hiszik, hogy a borárus miatt lett a tér
neve Boráros. Ebben az évben állították fel a Blaha Lujza téri régi
Nemzeti Színház két, 1910-ben készült épségben megmaradt oszlopát,
amelyre a
nagyszentmiklósi aranykincs felnagyított bikafejes
ivócsanakját helyezték.
A Borárus szobra (kép: Varga Máté)
Épületek
A mai Petőfi hídtól
északra épült fel 1882-ben az ún. Elevátor-ház, amelynek feladata a
dunai teherhajókból való kirakodás, valamint az áru helyben történő
osztályozása és tárolása volt (lásd:
Elevátor-ház).
Az épülettől délre építették fel 1933-ban a Horthy Miklós hidat, így
az Elevátor-ház a Nagykörút belső felére került. Érdekes, hogy
akkoriban a nagykörúti villamosok nem haladtak át a hídon, hanem még
az Elevátor-ház előtt megfordultak, amely hurkot maga az út is
kénytelen volt kikerülni. Vajon nem gondoltak rá korábban, hogy a
Nagykörút villamosforgalmát érdemes volna átvezeti a budai oldalra?
Az épület végül a
második világháborúban olyan sérüléseket szenvedett, ami miatt
1948-ban az egészet lebontották. Helyén ma a Nehru-part nevű, kissé
elhanyagolt park található, amely a Petőfi híd alá befutva
összekapcsolódik a csepeli HÉV végállomásával. A park egyébként a
játszadozó gyerekek és a sétáló emberek miatt élettel teli képet
mutat.
A Nehru-part észak felé a Petőfi híd oldalából
A Nehru-parttal szemben,
a főút túloldalán áll az egykori Hangya Szövetkezet székháza,
amely 1920-ban épült a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási
Szövetkezet budapesti székházának és raktárának, Györgyi Dénes
tervei szerint. Homlokzatán, az ötödik emeleti magasságban kaptak
helyet ifjabb Mátrai Lajos és Ohmann Béla domborművei, melyek a
Hangya Szövetkezet tevékenységét allegorizálja.
A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi
településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal,
kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és
azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az
egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a
piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek.
Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg
Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA
szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a
meghatározó. Így lett a HANGYA Közép-Európa egyik legnagyobb
vállalatcsoportja. 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt
700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400-nál több
boltja.
Egykori központi irodaházukat 2010-ben felújították, amely mellé
ugyanebben az évben felépítettek egy újabbat is. A kettő együtt
alkotja a Riverpark Irodaházat.
A Hangya Szövetkezet székháza a Nehru-parttal szemben (kép:
Varga Máté) |
HIRDETÉS
|
Boráros József
(1756-1834)
Politikus, Pest főbírája
|
HIRDETÉS
|
