|
A Deák Ferenc tér Budapest egyik központi tere, egyúttal a város
jelentős közlekedési csomópontja. Itt találkozik az M1, M2 és M3
metróvonal, a felszínen pedig a Kiskörút, a Bajcsy-Zsilinszky út és
az Andrássy út. A tér az V. kerülethez tartozik, de vele
határosak a VI. és a VII. kerületek is.
| |
Fényképalbum |
|
A teret a XIX. század elején alakították ki, így a terület
elnevezése a század legelején még Landstrasse volt, ezt egy 1819-es
térképeken Kohlplatzként említik, de nevezték Kohlmarktnak,
Káposztás piacnak, Szén piacnak és Szén térnek is. Az 1830-as
években Judenmarkt (Zsidó piac) vagy Judenplatz (Zsidó tér).
1866-ban nevezték el a ?haza bölcse? után Deák Ferenc térnek, és ezt
a nevet azóta is viseli.
 Épületek
A tér leghíresebb épülete a Deák téri evangélikus templom,
mely Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma. A
csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben evangélikus
gimnázium, lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum és
óvoda is működik, ezért a területet gyakran Eevangélikus Szigetnek
is nevezik. A templom Pollack Mihály tervei alapján épült
1799-1808-ban. A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott (lásd:
Budavár ostroma, 1849.). Mai homlokzatát Hild József
építette 1856-ban. A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai
okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom dongamennyezetét
megtört síkú kazettamennyezetre cserélték. A templom az
1838-as
árvízkor sok embernek szolgált menedékül. Kossuth Lajos itt
kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart.
A templom északi homlokzata (kép: Varga Máté)
A tér keleti oldalán
magasodik az Anker-ház robosztus alakja, mely Budapest egyik
első "bérkaszárnyája" volt. Nevét építtetőjéről, az Anker Élet- és
Járadékbiztosító Társaságtól kapta. A terveket Alpár Ignác
készítette.
Miután a társaság figyelemfelkeltő reklámhomlokzatot akart, a
pályaterv két saroktoronnyal, sátortetővel, és annak szobordíszes
lezárásával kívánt eleget tenni a kérésnek. A kivitelezésben
a sátortetőt egy hatalmas piramis helyettesíti, kiváltva ezzel a
szakma és a városatyák bírálatát.
1941-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatot hozott, amelynek
értelmében átépítteti a forgalmas helyen álló, környezetükből kirívó
épületeket.
Az akkori építészek az Anker-palota "lefejezését" javasolták, azaz a
két saroktorony és a piramis visszabontását. A terv viszont
valamilyen okból nem valósult meg. Az impozáns épület egykori
eleganciájából nem sok maradt. A külső homlokzatról szinte már
teljesen eltávolították a veszélyesen meglazult vakolatot. A lakók
és az önkormányzat az épület felújítását tervezi.
Az Anker-ház az Erzsébet tér felől (kép: Varga Máté)
A Le Meridien Szálloda nevezetes elődje, az Adria-palota a
trieszti székhelyű Adria Biztosító Társulat számára épült 1914 és 1918 között. A
premodern lakó- és irodaházban 14 db luxus lakás is helyet kapott, melyek a
város legigényesebb bérlakásai voltak. A földszinten színvonalas üzletek, a
tetőtérben műtermek működtek. Az épületet a második világháború alatt súlyos
bombatámadás érte, s csak 1950-ben állították helyre. A helyreállított épületben
a lakásokat és irodákat megszűntették, mert a karhatalom a Budapesti
Rendőrkapitányságot költöztette bele. A rendőrség itt 1997-ben szűnt meg, ezután
az épületet felújították, s a szálloda 2000-ben nyitott meg ismét.
A Deák Ferenc térről indulnak a
47-es és 49-es villamosok, amelyekkel - a
Kiskörúton haladva - könnyen eljuthatunk a
Központi
Vásárcsarnokhoz, a
Szabadság hídon
át pedig a Szent Gellért térre, ahonnan kis gyaloglás útján megnézhetjük akár a
Citadellát
és a
Szabadság-szobrot is. A villamosokkal továbbhaladva bemehetünk a
Fehérvári úti vásárcsarnokba, ahol kitűnő fogásokat ehetünk ebédre a
helyi kifőzdékben.
A Deák Ferenc tér keleti oldalában
bújik meg a Madách tér, amely az ún. Madách-ház boltíves átjárója előtt
helyezkedik el. Az észak-német téglaépítészetre emlékeztető tömböt Walder Gyula
tervezte 1938-ban, azonban az egységes homlokzat ellenére az épület egyes
darabjai különböző építészek keze alól került ki: Janáki, Hübner, Gerlóczy,
Málnai és Wellisch is dolgozott rajta, míg elnyerte végleges, ma is látható
formáját. Az ablakok és franciaerkélyek szabályos elhelyezése és ritmikája
egységes látványt nyújtanak, a sötétebb téglákból kialakított minták, a pillérek
alatti árkádsor, és a bástyaszerű kiemelkedések díszítései mind egyedi arculatot
biztosítanak a Madách-háznak.
A városvezetés 1929-ben a Károly körúti Orczy-ház elbontásával kívánta elkezdeni
a városrészen átvezető
Erzsébet-sugárút építését, melynek 1930-as tervpályázatára negyvenhét
elképzelés érkezett. A zsűri Árkay Aladár modern tervét tartotta a legjobbnak,
de öt évvel később mégis Wälder Gyula kapott megbízást a tényleges munkára. Az,
ami a mai Madách téren látható, nem több, mint városépítészeti torzó. Az épület
lett volna a tervezett sugárút "kapuja", mely a második világháború miatt végül
nem valósulhatott meg.
A Madác-ház a Deák Ferenc tér felől, még a 2011-es felújítás előtt (kép:
Varga Máté)
Az épület boltíves átjárója lett volna a tervezett sugárút "kapuja" (kép:
Varga Máté)
Az egykori Orczy-ház két szomszédos
telken álló ház egybeépítésével jött létre: az egyemeletes, három udvaros, copf
stílusú ház a mai Király utca és a Károly körút sarkán állt, a mai Madách-ház
helyén. A ház az akkori Pest második legnagyobb épülete volt a
Károly-kaszárnya után. A házban 48 lakás és 35 raktárhelyiség kapott
helyet, de falai közt volt egy hatalmas pincerendszer, egy mészárszék és egy
fürdő is.
Az Orczy-ház adott otthont az 1820-ban megnyitott zsinagógának, amely Zofahl
Lőrinc tervei szerint készült. Az épület 1829-ben emeletráépítést kapott, majd
az így nyert plusz magassággal az új emeleten női karzatot alakítottak ki, így a
zsinagóga összesen már 590 imaszéket számlált. Miután 1859-ben a Dohány utcában
átadták Európa legnagyobb zsinagógáját és a közösség elhagyta az Orczy-házat, az
épületet különösebb átalakítások nélkül raktárként használták tovább.
Az egykori Orczy-ház
Az épületet és környékét ellepték az árusok; a földszinten boltokat
rendeztek be, míg odabent tartották a nyersbőrvásárokat. Az Orczy Kávézó - mely
1825-ben nyílt meg - egészen 1936-ig üzemelt.
Amikor még villamos járt a Bajcsy-Zsilinszky úton (1970-es évek eleje)
Az előtérben látható parkoló helyén napjainkban park és egy szórakozóhely
található.
Folytatjuk!
Varga Máté
|
HIRDETÉS
 |
Deák Ferenc tér |
|
|
M1,
M2,
M3 |
 |
Deák Ferenc tér |
| |
  |
 |
Deák Ferenc tér |
|
|
    |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
Deák Ferenc
(1803-1876)
Államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, ?a haza bölcse? és
?a nemzet prókátora?
HIRDETÉS
Az Anker-ház teteje
és a Le Meridien Szálloda homlokzati szobrai
A Le Meridien az
Andrássy út felől
A Nemzeti Áldozatkészség szobra az Anker-ház előtt 1915. szeptember
12-én
(lásd:
Szoborlap.hu)
|
