|
Az
Etele tér fontos közlekedési pont: innen indulnak Pest Megye
dél-nyugati részeibe a távolsági illetve a helyközi buszok, valamint
innen indulnak a 7-es és 173-as buszok, melyek átszelve a várost
Pest túlsó felén kötnek ki. Az Etele tér a Dunántúl első budapesti
vasútállomása is.
| |
Fényképalbum |
|
Kelenföld nevét a honfoglalás korában élt Kelen vezér nevéből
származtatják. A nyugati irányból hegyekkel és dombokkal határolt,
egyes helyeken mocsaras sík terület a folyamszabályozás előtt a Duna
árterülete volt. Kelenföld a 1920-as évektől kezdett beépülni
többnyire kertváros formában, a főutakon nagyobb lakóházakkal
kiegészülve. A lakótelepek 1966-1983 között épültek fel több
ütemben, a Tétényi, a Fehérvári, valamint az Etele (akkori nevén
Szakasits Árpád) út mentén.
A pályaudvar képeslapon, 1890-es évek vége
A Kelenföld pályaudvar a
Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest negyedik
legforgalmasabb vasútállomása, s az Etele tér meghatározó épülete,
mely a
Déli
vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével
egyidejűleg, 1877 körül épült ki.
A Kelenföld pályaudvaron halad keresztül a Dunántúl felé a vasúti
személy- és teherforgalom jelentős része. A vonal a Balaton és a
Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít.
Számos nemzetközi vonat is érinti.
A főváros közlekedésének vérkeringésébe a pályaudvar keleti oldalán
lévő Etele téren a 19-es és a 49-es villamosok, valamint négy
forgalmas buszjárat köti be. 1999-ben ide költözött a Kosztolányi
Dezső térről a Volán autóbusz állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki
agglomerációba indultak elővárosi és helyközi buszjáratok. A
4-es metró
megépültével a környéken várható némi városszerkezeti fejlődés.
|
HIRDETÉS
 |
Etele tér |
|
|
M4 |
 |
Etele tér |
| |
  |
 |
Etele tér |
|
|
    |
|
|
|
HIRDETÉS
|
