|
A
vele szemben 1835-ben felállított, az első szoborral díszített
Nereidák kútjának delfinekkel és kagylókkal díszített talapzatát
Fessl József, a két korsót tartó najád alakját Uhrl Ferenc
készítette. Az ellentétes irányba néző és lépő, illetve térdelő
nőalakok, Nereus tengeri isten leányai a görög mitológia szerint a
tenger hullámait jelképezik. Ez volt Pesten az első, szobrászati
művel díszített közkút.
A főút túloldalán, a Petőfi Sándor utca sarkán álló,
eklektikus-neogót stílusú Párisi Udvar épületét 1909-1913
között emelték Schmall Henrik tervei alapján. Nagyobbik udvara
passzázsszerűen kiképezve köti össze a Kígyó utcát a Petőfi Sándor
utcával és a Haris közzel, benne hangulatos kirakatok, üzletek
csábítják a sétálókat. A ház üvegkupoláját a Haas és Somogyi cég
készítette. A buszmegálló felőli oldalában működik Budapest egyik
leghíresebb cukrászdája, a Jégbüfé.
A tér két oldalát szegélyező Klotild-paloták az 1880-ban kezdődő
városrendezési tervek történetéhez kapcsolódik, mikor az Erzsébet
híd építése kapcsán a 1800-as évek végi Pestet gyökeresen
átalakították. A régi, szervesen nőtt terecskék helyére egy új, a
világvároshoz méltó, hatalmas palotákkal szegélyezett teret
álmodtak, amely egyben kapuja is lesz az épülő Eskü téri hídnak. Ez
lett a mai Ferenciek tere.
A tér két leghangsúlyosabb telkét Habsburg Klotild Főhercegnő
szerezte meg. A megbízást, mindenféle tervpályázat kiírása nélkül
Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta.
A két palota, amely alakilag tökéletesen egyforma telkeken áll
homlokzati kialakításában teljesen azonos tervek szerint épült fel.
Az építési engedélyt 1899. május 15-én kapják meg. Elsőként a délit,
majd egy picivel később az északit kezdték el kivitelezni.
A földszinten és a félemeleten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Ez
a két szint egy akkoriban újdonságnak számító technikával épült ki:
teljesen vasszerkezetű, ám ezt faragott kőburkolattal eltakarták. Az
első emeleten, ahol a legnagyobb a belmagasság, egyesületek és
társulatok számára alakítottak ki helyiségeket. A második és
harmadik emeleten pedig bérlakások kaptak helyet.
Klotild-palota és
Pázmány-szobor a háború után
A Királyi Bérpalota épülete 1900 körül
"Mind a Klotild
palotákat mind a királyi bérházat ugyanazok a mesterek alkották, Kor
és Giergl építőművészek, akiknek nevét ismerni illik, elfeledni
pedig nem szabad, Mert fővárosunkat szebbé, Budapestet világvároshoz
méltóbbá tették" - korabeli sajtó
Folytatjuk! |
Pázmány Péter szobra
a Ferenciek terén
A szobrot eredetileg
a Kígyó téren állították fel, majd 1950-ben lebontották és csak
1960-ban került át a ma is látható helyére, a Józsefvárosi
plébániatemplom elé.
A Ferenciek tere egyik legnagyobb hibája, hogy a Nereidák kútját
leszámítva nincs egy normális köztéri szobra. A legjobb megoldás
erre az volna, ha a Szabadsajtó útját és a Kossuth Lajos utcát
"egyesítenék" az Astoria után induló Rákóczi úttal, minekután a
Kossuth téri Rákóczi-szobrot áthelyezhetnék a régi Pázmány
Péter-szobor korábbi helyére. És, hogy a Kossuth tér se szenvedjen
hiányt, a Rákóczi-szobor helyére ismét felállíthatnák a Zala György
által készített Tisza István szobrot, amelyet a második világháború
után távolítottak el a kommunisták politikai okokból. |
Fényképalbum
