|
A
Fővám tér a Kiskörút egyik legfontosabb tere. A Szabadság híd pesti
hídfőjénél helyezkedik el, ahol több fontosabb műemlék is található.
Itt kezdődik a Váci utca észak felé haladva, valamint a tér az egyik
legfontosabb turistacélpont. Környezetében számos étterem, söröző és
ajándékbolt várja vendégeit.
| |
Régen |
|
A tér 1817-ben Salzplatz, 1850-től Sóház tér, 1866-tól Só tér néven
szerepelt a nyilvántartásban, ugyanis itt volt a pesti sóhivatal és
sóraktár. Miután 1874-ben felépült a Fővámház, a teret
átkeresztelték Fővám térré. Miután 1896-ban átadták Budapest
harmadik hídját, a Ferenc József hidat (ma Szabadság híd), rá egy
évre a kiskörúti villamost meghosszabbították a térig, amely azelőtt
csak a Kálvin tér és a Deák tér között közlekedett. Ezzel a Fővám
tér is bekapcsolódott Pest városának vérkeringésébe.
A Fővámház épülete az 1870-es évek második felében
A Fővámház neoreneszánsz
épületét Ybl Miklós építette 1871-1874 között. A dunai homlokzat
erkélyét antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és
szobrászatot szimbolizáló szobrai díszítik. Az északi homlokzaton
erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai
láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező
domborművek kerültek.
Az épület építését Lónyay Menyhért pénzügyminiszter rendelte el
1869-ben. Rá egy évre Ybl már kész tervekkel állt elő Pest város
Építési Bizottmányának ülésén, de miután a városvezetés
városrendezési tervekre hivatkozva elutasította az építkezést az
akkori Schopper platzon (ma Kossuth tér), így a terv nem ott, hanem
az Alsó-Dunaparton, a Só tér közelében kezdődhetett meg. Ybl két hét
alatt elkészítette új tervét, amelyet a telkek kisajátítási eljárása
miatt nem lehetett megvalósítani, ezért szükségessé vált egy
harmadik, immár végleges terv elkészítése is. Ezt 1870. július 19-én
hagyták jóvá, miközben július 4-én már megkezdődtek a földmunkák.
Mivel az építkezésre vonatkozó pénzügyminisztériumi iratok
elvesztek, így az építkezés menetéről nem maradt fent semmilyen
információ. Az épület 1874 május 1-jére készült el.
A Fővámházban négy, egymástól elválasztva működő hivatal működött: a
vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti
igazgatóság és a bányatermék igazgatóság. A Fővámház alá komoly,
raktárként szolgáló pincerendszer épült, amelyből négy, zsilippel
elzárható alagúton volt kijárás a Duna-partra. Az épület
mellett, sőt az épületbe is vasúti vágányok vezettek. Az épület
végső, mai környezete a századforduló előtti években alakult ki:
rendezték a Ferenc József rakpartot és a Csepel-rakodópartot,
1896-ra felépült a Ferenc József híd és a központi Vásárcsarnok is.
A Központi Vásárcsarnok épülete 1900 körül
A Fővámházban, ahol a Duna
folyón szállított áruk elvámolását végezték, a vízi út közelsége is
magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, két városrész,
a Belváros és a Ferencváros határán. A múlt század derekán a gyors
fejlődésnek induló magyar főváros mind lélekszámában, mind külső
képében felzárkózott Európa nagy metropoliszaihoz. Már az 1860-as
évektől foglalkozott a gondolattal, hogy vásárcsarnokok építésébe
fog. Célja az volt, hogy az egészségtelen körülmények között működő
régi piacokat időjárástól védett, fedett árucsarnokok váltsák fel,
ahol ellenőrizhető a forgalomba kerülő élelmiszerek minősége, az
árak pedig stabilizálódhatnak.
A főváros középítési igazgatójának, Lechner Lajos javaslatára
választották ki a Fővám téri helyszínt a Központi Vásárcsarnok
felépítésére. Benne kapott helyet a nagybani piac és a déli kerületi
vásárcsarnok. A Rákóczi, a Klauzál, a Hunyadi téren és a Hold
utcában lévő kerületi piacot építettek. A Batthyány téren a program
részeként hat évvel később, 1902-ben lett kész a hatodik kerületi
vásárcsarnok.
Az épület terveinek elkészítésére 1892-ben nemzetközi építészeti
tervpályázatot hirdettek, amelyre kilenc pályamű érkezett. A zsűri a
francia, a magyar és a német terveket sorolta az első helyre,
amelyek közül a városvezetés végül Pecz Samu elgondolását
választotta a legjobbnak a kiviteli tervek elkészítéséhez.
1894. június 25-én kezdődött az építkezés. A következő év őszén már
készen állt a csarnok teljes tetőszerkezete, 1896-ban pedig már csak
a belső szakipari munkákon dolgoztak. 1896. június 30-án a csarnokot
már csak tíz nap választotta el az átadástól, amikor tűz
keletkezett, s amely szörnyű pusztítást végzett. A tűz okára a majd
egy évig tartó vizsgálat sem tudott fényt deríteni. 1896 októberére
az átmeneti nehézségek ellenére is elkészült az épület, év végére a
műszaki átadás is lezajlott. A kereskedők 1897. február 1-jétől
árusíthattak a csarnokban, a hivatalos megnyitásra azonban csak
1887. február 15-én este 8 órakor került sor.
Az épület a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik
legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket
viselnek, a tetőt pedig a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái
fedik. Az épület alapterülete kb. 10.000 négyzetméter. Óriási vas
tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké.
1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi
elismerését, a FIABCI Prix d?Excellence díját.
A Fővám tér északi oldala a Szabadság híd felől 2011 februárján
| |
Napjainkban |
|
Az 1200 négyzetméter alapterületű gyalogos-aluljárót 2009-ben
adták át
Kivitelezése 1,7 milliárd forintba került |
HIRDETÉS
 |
Kálvin tér |
|
|
M3 |
 |
Fővám tér |
| |
   |
 |
Fővám tér |
|
|
   |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
