|
Az egykori Széna tér a XIX.
század derekán (kép:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
|
A mai
Kálvin tér a középkori Pest városfalán kívül esett, amely
tulajdonképpen a Kecskeméti kapu előtti vásártér volt. Egykori
elnevezései a XVIII. századtól kezdve Ketschkemeterplatz
(Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz
(Széna- és disznókereskedők tere), a XIX. század közepétől
Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér),
1874-től Calvin tér, 1953-tól Kálvin tér voltak.
Pest városa észak felől egy 1684-es metszeten
Buda várának 1686-os
török uralom alóli felszabadítása után Pest városának környezete még
hosszú ideig beépítetlen volt, s csak innen kiinduló utakat
ábrázolnak a korabeli metszetek és térképek is. Waczpaur Lénárd
1764-es térképén már látni némi fejlődést.
A térképen világosan kivehető a Belváros központja, a Városház tér,
de a városból kivezető utak (a Váci út, a Kerepesi út, a Baross utca
és az Üllői út), valamint a külterületek vízrajza, sőt a
mezőgazdaság jellege és a majorok, szőlők elhelyezkedése is (lásd:
Szent
István Bazilika).
Az 1760-as évek végétől már olyan jelentős vásárokat
tartottak Pest városfalain belül, hogy az utcákon szó szerint nem
fértek el az árusok. Idővel a házak már a fal mindkét oldalán -
szorosan a falhoz tapadva - épültek, így 1789-ben a Váci kapu
bontásával elkezdődik a városfal módszeres eltüntetése. A déli
falszakaszokat ugyan nem bontották le, de mivel annak mindkét
oldalát házakkal építették be, így gyakorlatilag eltűnt a szemek
elől. A Kecskeméti kapu 1796-os elbontásával Pest szabad utat kap a
déli irányú terjeszkedés előtt is. Mivel a szekereket húzó lovak itt
kaphattak szénát, a tér első elnevezése is Széna- és
disznókereskedők tere lett (mindezt németül, hiszen Pest lakossága
túlnyomó részt német telepesekből állt).
A Széna
és disznókereskedők tere az
1838-as
árvízkor
A legkorábbi épületek szinte maradéktalanul elpusztultak ekkor,
s amelyek mégis megmaradtak, azokat a Kiegyezés után bontották le
nem sokkal az erősen leromlott állapotuk miatt.
A magyar református
egyház első temploma a Kálvin téren épült fel klasszicista stílusban
1816-1830 között Hild Vince tervei alapján. Egyházuk 1796-ban
alakult meg, s a templomot az 1801-ben kapott telken építhették fel,
egy korábbi temető helyén. Török pál református püspök irányítása
alatt jön létre a templom körüli háztömbben az egyházi akadémia,
iskola és az egyéb hivatalok.
A Heumarkt (Széna piac) 1860 körül
A Széna tér 1874-től
Jean Calvin (
Kálvin János) francia származású reformátor után a Calvin
tér nevet kapja, s a református egyház nagy alakjairól nevezik el a
környező utcákat is (Ráday Pál és Ráday Gedeon, Török Pál).
A Calvin tér 1875 körül
1888-ban a tér melletti
Lónyay utcában gimnáziumot adnak át, majd 1912-ben a Ráday utcában a
Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat.
Az Iparrajztanoda épülete az Oroszlán és Lónyay utcák találkozásánál
Az Iparrajziskola
története a Budai és a Pesti Rajziskolák történetéből indult ki,
melyeket Mária Terézia 1777-es rendelete, a Ratio Educationis nyomán
alapítottak. Feladata elsősorban az iparostanoncok és tanítójelöltek
rajzi képzése volt. 1778. április 2-i keltezéssel az Udvari
Kancellária kiadja a Schola Graphidis Budensis alapítólevelét.
Ebben az időben az iskola növendékei többségükben kőművesek, ácsok,
kőfaragók, asztalosok, üvegesek, szobafestők, rézművesek voltak, de
akadtak közöttük aranyművesek, tímárok, bőrösök, sőt cukrászok is. A
budai iskolát 25 fővel indították, de 1795-ben már 152 volt a
növendékek száma. A pesti iskola indulási létszámát nem ismerjük, de
annyit tudunk, hogy 1848 után rohamosan emelkedett, s 1867-ben
1700-nál is több volt.
Pest és Buda 1873-as egyesítése után, 1886-ban a Schola
Graphidis Budensis-t több iskola egybeolvasztásával Székesfővárosi
Iparrajziskola néven szervezik újjá. A Kauser József által tervezett
Oroszlán utcai (ma Török Pál utca) épületbe 1893-ban költözhettek
be.
1874-ben épült fel Ybl Miklós tervei alapján az Első Pesti Hazai
Takarékpénztár négyemeletes épülete. 1869-ben Bergh Károly tervei
alapján épül az Üllői út 2-4. szám alatt egy háromemeletes lakóház,
mely később a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székháza lesz. Ezen
épület udvarának beépítése során, az 1930-as évek folyamán születik
meg a ma is látható Vörösmarty mozi.
A Pesti Hazai Első
Takarékpénztár épülete 1877-ben |
HIRDETÉS
A Calvin tér egy
1884-es térképen |
A Kálvin tér 1910 körül,
közepén az egykori Danubius-kúttal, amely sajnos napjainkban az Erzsébet
téren látható
|
Ezen
épületek a második világháborúban az amerikai bombázások miatt
megsemmisültek, s helyükre kisebb próbálkozások után, csupán
1997-2000 között kerültek újabb házak, amelyek jelenleg nemcsak a
Kálvin tér, de egész Budapest legrondább épületei (reméljük minél
előbb elbontják vagy átépítik őket, hogy mielőbb visszakapja a tér
eredeti képét és hangulatát - a szerkesztő).
A Danubius-kút és környezete az 1880-as évek vége felé
A kompozíciót Ybl, de a szobrokat Freszler Leó álmodta meg, s
Brestyánszky Béla faragta ki. A díszítő elemeket Marchenke Vilmos
készítette. A kút 1883-ra készült el, s költségeit a Pesti Hazai
Első Takarékpénztár finanszírozta.
A Kálvin tér közepén
állt egykor a Danubius kút, melyet Ybl Miklós tervezett 1880-ban. A
második világháborúban háborúban annyira megrongálódott, hogy a
megsérült részek újrafaragása után, 1959-ben az Erzsébet téren
állították fel újra, ahol ma is látható.
A Calvin tér és a Danubius-kút egy újabb képen 1900 körül
A Calvin tér - Ráday
utca - Üllői út által közrefogott telken 1913-ban építik fel Hüttl
Dezső tervei szerint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének székházát
(napjainkban Egon Biztosító). A ház elődjét szintén Ybl Miklós
tervezte 1862-ben, amelyet 1912-ben bontottak le. Az 1863-ban épült
Ybl-féle Geist-ház a Kecskeméti utca - Kiskörút sarkán épült
1863-ban, amelynek földszintjén működött az 1870-es évektől a híres
Báthory-féle kávéház.
A Geist-ház az 1870-es években
(balra a Kecskeméti utca, jobbra a Múzeum körút)
A ház több más Kálvin
téri épülettel együtt a második világháborúban pusztult el. Teljesen
elpusztul az Első hazai takarék Pénztár palotája, a Magyar-Hollandi
Biztosító Rt. épülete, a kecskeméti utca mindkét sarkán álló
épületek, s a Daniubius kút nagy része is megsérül.
A Kálvin tér hatalmas károkat szenvedett a második világháborúban,
és a romok eltakarítása után is csak csupasz tűzfalak tövében
sorakozó foghíjtelkek maradtak csupán. A tér további története
tulajdonképpen a beépítések és a közlekedés fejlesztésének a
története.
A legnagyobb átalakítást 1974-1976 között élte át a tér, amikor a
3-as metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva megépítették a
metróállomást és a kapcsolódó aluljáró-rendszert. E rendszer a 3-as
metróhoz kapcsolódva épült ki. Annak idején nagy remények fűződtek
hozzá: úgy volt, hogy már az 1980-as évek közepére ideér a 4-es
metró, és ide vezetik majd be az összekötött soroksári és csepeli
HÉV vonalakat is. A HÉV végállomás a Városkapu Üzletház helyére
épült volna fel 1986-ra. Előbbi jókora csúszással, de 2011-re
elkészült, míg utóbbiról nincs hír (valószínű, hogy sosem fogják
elkészíteni, szerencsére). A motorizáció lázában égő várostervezést
azóta igencsak át kellett értékelni: a közlekedési csomóponttá
degradált térre újra zöld- és gyalogos felületeket álmodnak. |
A Kálvin Center
üvegszörnyei,
egy elrontott városkép elemei
(képek:
gocseisandor.hu)
A Geist-házzal
szemközti
telken
lévő épület |
A Kálvin tér északi felének
romjai 1945-ben (helyén épült fel a Korona Szálló nyugati tömbbje)
|
Az egykori Geist-házzal szemben lévő telek is sokáig üresen állt. Az
1950-es években mulatóhelyet építettek rajta. Ennek szomszédos
háza tűzfalán készítették el a Kecskeméti-kapu "emlékművét", amely
az alábbi képen látható.
A Geist-házzal szemközti telken létrehozott Kecskeméti-kapu
"emlékmű" A
Korona szálló építéséről 1966-ban beszámoltak az újságok: "Több
éve húzódó, sok vitát megélt, igen nehéz városképi probléma
megoldására teszünk pontot a közeljövőben, amikor is jóváhagyásra
kerülnek a Kálvin tér - Kecskeméti utca torkolatában levő két foghíj
beépítésének tervei. Vedres György terve az összes megelőző öt
variációhoz képest a legsikerültebb, legszínvonalasabb. A két
lakóépület, jól megkomponált, tömegarányával, csatlakozva a Múzeum
körút kialakult beépítési magasságához, sikeresen oldja meg az igen
bonyolult feladatot". Ezután viszont hosszú időn át nem történt
előrelépés az ügyben.
1987-ben arról számoltak be a sajtó hasábjain, hogy Csontos Csaba
építész (KÖZTI) tervezi a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat
megbízásából az új szálloda terveit. 400 szobás szállodát kértek,
ehhez a Kecskeméti utca torkolatánál található mindkét foghíjtelket
be kellett építeni. Ezzel a lehetőséggel ahhoz az előnyhöz jutottak,
hogy alkalom nyílt egy egységes képet mutató épület megalkotására,
amelyet viszont érthetetlen okokból valahogy mégsem tudtak
megvalósítani. A 421 szobás szálloda két épületét keskeny híd köti
össze a Kecskeméti utca fölött, amellyel a tervezők az egykori
Kecskeméti-kaput szerették volna felidézni. Más kérdés, hogy erre a
későbbi generációk abszolút nem asszociálnak. A Korona Szálló
épületei a magasságukat leszámítva semmi másban nem illeszkednek a
környezetükbe, s látva a régi képeket eszünkbe jut, hogy a város
építészei valahogy nem álltak tudásuk magaslatán, mikor ezeket a
modernkori "szörnyeket" megalkották egy olyan helyen, ahol Pest
leginkább alkalmasabb az elmúlt idők történelmének és hangulatának
az érzékeltetésére. A szálloda architektúrája a keleti blokk panel
világát idézi, s nem alkalmas arra, hogy méltó folytatása legyen a
tér korábbi építészetének. Akik a Kálvin tér ezen épületeit
létrehozták csupán annyit bizonyítottak, hogy ízlésvilágukkal övön
aluli ütést adtak nem csak a városnak, de a hozzáértő és lelkes
építésztársadalom tenni akaró rétegeinek is. |
|
A Korona Szálló napjainkban
(kép: Varga Máté)
|
A
Kálvin téren állt egykor Búza Barna alkotásában Kálvin János szobra
is, amelyet a Dunamelléki Református Egyházkerület a millennium
évében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából emelt
2000. június 30-án. A szobrot 2007-ben a metró 4-es vonalának Kálvin
téri megállója építése miatt ideiglenesen eltávolították, amit
2012-ben helyeztek vissza.
A Budapest Szíve program részeként 2010 áprilisára felújították a
tér Belváros felé eső felét, új járdaburkolatot, kandelábereket és
fákat kapott a terület. S ezzel egyre inkább kezdi visszavenni
1945-ben elveszített fényét a tér, bár jelenleg is nagy része a
metróépítkezés miatt építési terülte.
2010. szeptember 17-én adták át a gyalogosoknak a Baross utca
sétálóutcává átalakított Kálvin téri torkolatát. A beruházás a
négyes metró felszíni munkálatainak része. Új járdaburkolatot,
kandelábereket, óriás kő kaspókban fákat, s egyéb zöld szigeteket
kapott a terület.
A Baross utca torkolata a Kálvin tér felé, amelyet 2011-ben
alakítottak át sétáló utcává
Folytatjuk!
|
|
|
Fényképalbum
