|
Andrássy Gyula egykori miniszterelnök emlékének megörökítését már a
XIX. század utolsó évtizedében elhatározták. Szapáry Gyula
miniszterelnök vezetésével 1890. július 16-án emlékbizottság
alakult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, Podmaniczky Frigyes
gróf javaslatát elfogadva az Országház teret jelölték meg az emlékmű
felállításának helyszínéül. A pályázati felhívást 1892. júliusában
tették közzé, amelynek beérkező pályaművei közül Zala György művét
ítélték a legjobbnak, aki az Országházhoz igazodva neogótikus
stílusban képzelte el a készülő emlékművet. Zala György a személyes
ismeretséget alapul véve, Andrássyt díszmagyarban, lovon ülve
örökítette meg. A ló a miniszterelnök Rigó nevű lovának
megmintázásából ered. Az eklektikus talapzat Foerk Ernő munkája,
amely akkoriban az addig elkészült posztamensek közül a legdrágábbik
volt. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették; ezek
Andrássy Gyula politikusi pályafutásának egy-egy eseményét
örökítették meg: a jobboldali az 1867-es koronázási ünnepségeket, a
baloldali az
1878-as berlini kongresszus eseményeit örökítette meg, ahol
Andrássy a Monarchia külügyminisztereként huszáregyenruhában, kardal
az oldalán látható a tárgyalóasztalnál. Az elkészült szoborcsoportot
maga Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli
szárnyánál.
A szobrot 1945-ben bontották le, állítólag a Kossuth híd építése
miatt. Akkor úgy tűnt, hogy a szobrot máshol újra felállítják, de a
történelmi kutatások mára igazolták, hogy a kommunista hatalom
egyáltalán nem tervezte a szobor újraállítását.
Andrássy Gyula szobra 1895 körül
(helyére 1980-ban Marton János József Attila szobra került)
A tér jelenlegi nevét
1927. november 6-án kapta, mikor Horthy Miklós kormányzó
ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét. A fővárosi
közgyűlés először 1894. március 21-én, Kossuth Lajos halálának
másnapján indítványozta egy budapesti Kossuth-szobor felállítását.
Horvay János alkotása 1927-re készült el. A szabadságharc
politikusának carrarai márvány szobra széles mészkő talapzaton állt,
mellékalakjai az első felelős minisztérium 8 tagját ábrázolták. Ezt
az emlékművet 1952-ben bontották le, a Horvay-féle alkotás először a
budapesti Mező Imre úti temetőbe, majd Dombóvárra került, ahol
1972-ben egy-két alakos egységekre bontva, a domborművet pedig külön
felállítva a Béke parkban helyezték el.
Kossuth Lajos 1927-ben készült szobra
Az elbontott
szoborcsoport helyén 1952-ben állítottak újat, amelynek főalakját
Kisfaludi Strobl Zsigmond, a mellékalakokat Kocsis András és Ungvári
Lajos mintázták (lásd:
Kossuth Lajos szobra).
Az orvul megölt egykori miniszterelnök, Tisza István gróf szobrát
1934. április 22-én avatták fel a Kossuth tér északi felében, az
Országház északi szárnyával szemben. Az emlékmű 17 méter, a főalak
szobra 5 méter magas volt. Budapest 1945-ös ostroma alkalmával
kisebb sérülések érték a szoborcsoportot, majd ismeretlen személyek
Tisza István szobrát ledöntötték. Az emlékmű többi része még 1948-ig
volt látható, majd elbontva a csoportot, a részekre szedve különböző
helyeken állították fel őket ismét, külön-külön.
Tisza István 1934-ben épült szobra
Az emlékmű tetejének
kőoroszlánját a XII. kerületi Hegyalja úton állították fel az
egykori tabáni temető helyén, ahová azokat a honvédeket temették,
akik Buda várának 1849-es ostromakor estek el. Az oroszlán a
Honvédsírok emlékműve nevet kapta.
A szoborcsoport jobb oldali részét - amely a Magyar bőség nevet
viselte - Esztergomba vitték, s a Munka nevet kapta. Ez jelenleg a
Magvető néven ismert. A szoborcsoport bal oldali részét a II.
kerületi egykori laktanya udvarán állították fel Búcsúzó katona
néven. Jelenleg a keceli szoborparkban látható.
A Kossuth tér 1933-ban (kép:
Fortepan)
Ugyancsak 1934-ben,
március 18-án avatták fel a Kossuth tér szomszédságában a Nemzeti
Vértanúk emlékművét, mely az 1918-1919-es kommunista diktatúra
áldozatainak állított emléket. A hatalmas kőpillér tetején kőkoporsó
volt látható, a pillér előtt Hungária alakja állt. Az emlékmű
felirata "A nemzet vértanúinak 1918-1919" volt. Az emlékmű
hátoldalán egy izmos férfi folytat harcot egy sárkányszerű
szörnnyel, amelyben a férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust
jelképezte. Felirata: "A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel
emelte a magyar nemzet?. A szobrot - sok más szoborral együtt - az
1945-ös kommunista hatalomátvétel után ledöntötték.
Az áldozatok nevei az emlékmű oldalán
A Horthy-korszak
hivatalos művészetszemléletében már a kezdetekkor kifejezésre jutott
az a szándék, amely a megcsonkított ország nyomasztó realitásával
szemben a történelmi Magyarország nagyságát próbálta hangsúlyozni.
Külsőségeiben ez a szándék látványosan az építészetben és a
szobrászatban érhető tetten, amely előszeretettel alkalmazta a
neobarokk stílusjegyeket.
Rákóczy Ferenc lovas-szobra napjainkban
1935-ben volt II.
Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem halálának kétszázadik évfordulója.
Ennek alkalmából avatták fel 1937-ben Pásztor János alkotásában
Rákóczi Ferenc ma is látható lovas-szobrát a Kossuth tér déli
felében. A svéd gránitból készült talapzatot Györgyi Dénes
építőművész tervezte (lásd:
Rákóczi Ferenc lovas-szobra).
A II. világháborúban épített ideiglenes Kossuth híd jelentősen
megváltoztatta a Kossuth tér forgalmát és arculatát. A híd a
Batthyány térre vezetett, s 1946-1960 között állt addig, amíg a
háborúban lebombázott hidakat újjá nem építették. Elbontása után egy
faragott emlékkövet készítettek a hídra való emlékeztetés jeléül,
amelyet a rakpart fölötti öntöttvas-korlát zárásaként, a Duna-partra
vezető lépcső mellett helyeztek el.
Az Akadémia utca a Kossuth tér felől
A Géza utca házai még állnak, ezt csak az 1960-as években bontják
el, kialakítva a ma is látható teret. A képen lévő üres telekre
épült a metrókijáró (kép alább), ami fölé még később irodaházat
emeltek.
A metróépítkezés területe az Akadémia utcából az 1950-es években
A 2-es metróvonalnak
1955-re kellett volna elkészülnie, de az 1950-ben nagy erőkkel
megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy
beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig
a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték
el. Az Astoria állomást utólag tervezték be, így született meg a
Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas
állomásoktól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri
állomás épült még 5 alagutas szerkezettel.
A Kossuth tér és a Kossuth híd egy 1947-es térképrészleten
1956. október 25-én, a
forradalom és szabadságharc (lásd:
1956-os szabadságharc) második napján ismeretlen fegyveresek
a Mezőgazdasági Minisztérium tetejéről sortüzet zúdítottak a téren
tüntető tömegre. Máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette
életét. A téren összegyűlt tömeg civil tüntetőkből állt, férfiak
mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek voltak. A vérengzés híre
fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a
forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom
legvéresebb budapesti eseménye, az úgynevezett "véres csütörtök?. A
különböző források alapján az áldozatok száma a 300-tól az 1000-ig
terjed. Egy szemtanú 820 áldozatot számolt meg.
A terror áldozatai a Rákóczi-szobor mögött
(a kerítés a metróépítkezés része)
Menekülő tömeg
(Az emberek keresztül-kasul menekültek, miközben az Országház
előtt álló szovjet tankok
a minisztérium felé céloztak, válaszul az őket is érő golyózáporra)
1975-ben - azon a
helyen, ahol Tisza István gróf szobra volt látható - a Fővárosi
Tanács kezdeményezésére állították fel Károlyi Mihály egykori
miniszterelnök szobrát. Varga Imre munkája az 1919-es népköztársaság
elnökét ábrázolja az Országház neogót kapubélleteit szimbolizáló
plasztikai formák társaságában. A szobor napjainkban erős
indulatokat vált, hiszen Károlyi nemcsak a kommunistákkal
szimpatizált, de a Rákosi-rezsimmel is együttműködött. A szoborban
az idős Károlyit láthatjuk, aki párizsi magyar követként csak Rajk
László letartóztatása után mondott le posztjáról és vonult végleg
emigrációba. Sigmund Freud naplóbejegyzése alapján a legbutább
magyar grófnak tartott politikus volt.
Károlyi Mihály szobra, ahol eredetileg Tisza István szobra állt
1980-ban avatták fel
Marton László József Attila-szobrát az Országház déli szárnya előtti
területen a Fővárosi Tanács kezdeményezésére. A szobor pontosan azon
a helyen található, ahol a Zala György által készített, 1906-ban
Ferenc József jelenlétében leleplezett Andrássy-szobor állt. Marton
László szobrát József Attila A Dunánál című programverse
ihlette.
József Attila
1906-ban az Andrássy-szobor előtt
(még nem sejthette, hogy azon a helyen áll, ahol majd az Ő szobra is
látható lesz)
József Attila szobra
az Andrássy-szobor helyén
1989. október 23-án az
Országház erkélyéről kiáltotta ki Szűrös Mátyás a Kossuth
teret megtöltő tömeg előtt a rendszerváltás utáni következő
köztársaságot.
1996-ban a Vértanúk terén leplezték le Varga Tamás szobrászművész
Nagy Imre-emlékművét. Az egykori miniszterelnök életnagyságú bronz
alakja egy hídon állva tekint az Országház irányába. A kompozíció
szimbólumrendszere a híd közepére helyezi Nagy Imrét, aki a két
parttól egyenlő távolságra áll, s az Országház felé néz.
A helyszín 1936-ban kapta a Vértanúk tere elnevezést, amellyel az
akkori rendszer a proletárdiktatúra áldozatainak kívánt emléket
állítani (lásd feljebb). 1945-ben a teret Ságvári Endréről nevezték
el, hogy aztán 1990-ben visszakapja régi nevét, igaz, hogy nem az
1919-es kommunista diktatúra áldozataira, hanem Nagy Imrére és
mártírtársaira utal az elnevezés.
2001-ben, a
Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá készítették el az
1956-os sortűz áldozatainak emlékművét, mely az embereken áthatoló,
majd a minisztérium falaiba fúródó lövedékek véletlenszerű halmazát
ábrázolja bronzból öntött golyók formájában. Kampfl József és
Callmeyer Ferenc munkája.
A sortűz áldozatainak emlékére
Természetesen
a golyók nem fúródhattak e falba, hiszen épp ezen épület tetejéről
lőttek a tömegbe; az emlékmű a művészi plasztika eszközeivel,
illetve mély gondolatiságával elsősorban szimbolikus utalásokat tesz
a tragédiára.
1956 emlékére állított sírhely
Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak állít emléket
a Rákóczi szobor közelében található jelképes síremlék, melyet
1991-ben, Makovecz Imre tervei alapján állítottak fel a Magyar
Politikai Foglyok Szövetségének kezdeményezésére. Ez az emlékhely
leginkább a csöndes és bensőséges megemlékezések helyszíne, így
igazából nem része a hírértékű politikai eseményeknek.
Az emlékezés lángja
1996-ban avatták fel az országzászló közelében Lugossy Mária
szobrászművész alkotását. A csúcsán megtört fekete márványból
készült emlékmű lángot szimbolizál, az oldalán a Kossuth-címer és az
1956 felirat látható. Azóta a forradalom évfordulóinak estéin minden
évben ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november
4-éig lobog.
2006. szeptember 17-én
kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök május 26-án elhangzott balatonösződi beszéde
miatt. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket
alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek
el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban
?megostromolta? a Magyar Televízió székházát, kisebb károkat okozva
az épületben és az épület előtt álló néhány autóban. A következő két
éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a
tüntetők és a rendőrök között.
Október 23-án a kormány (MSZP) jogtalanul kizárva a térről a
megemlékezni vágyókat, hozzájárult ahhoz, hogy az év legnagyobb és
leginkább vitatott tüntetése bontakozzon ki. A Belvárosban, ahol az
Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a
zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen
súlyosan megsérültek (lásd:
2006-os
tüntetések).
A téren a későbbiekben törvénysértő módon a kormány kordonokat
állíttatott fel, amellyel a helyi lakosságot és a turistákat is
távol tartották a Kossuth tértől, valamint az Országház épületétől.
A
Kossuth tér átépítését és felújítását tervezik.
Folytatjuk!
|
Andrássy Gyula
lovas-szobrának Országház tér felőli oldala
Andrássy Gyula
lovas-szobrának
Duna felőli oldala
A kommunista
diktatúra alatt beburkolt Andrássy-szobor 1919. május 1-én
Kossuth Lajos
szobrának avatása
Kossuth Lajos szobra
Tisza István
szobrának koszorúzása
Tisza István ledöntött szobra 1945-ben
A Nemzeti Vértanúk emlékművének eleje
A Nemzeti Vértanúk emlékművének ledöntése
|
Fényképalbum
