Kossuth Lajos tér
  V. kerület, Lipótváros


A Kossuth tér az Országház épülete miatt Budapest egyik legfontosabb turisztikai célpontja, amely a város egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek a székhelye. A tér fontos történelmi helyszín, szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének.

 

Fényképalbum

 
 

A tér első feljegyzett neve 1820-ból származik: Stadtischer Auswind Platz (Városi kikötő tér). Ezután Városi fészer tér, Hajókászati tér, Hajókirakodási Hivatal tere névvel illették. 1853-tól Városi tömő tér (Stadt Schopper platz) volt; ekkor akarták a térre építeni a Központi Vásárcsarnokot, melyet végül helyesen a mai Fővám téren építettek fel. 1880-tól Tömő tér, 1898-tól Országház tér, 1918-1919-ben Köztársaság tér, majd 1919-től ismét Országház tér a neve.


A Kossuth tér egy 1884-es térképen - mely tér valójában még nem is létezett!
(az Országházat csak 1885-ben kezdték el építeni, de az egy évvel korábbi térképen már bejelölték a helyét)

A fenti térképhez: az Újépület még állt a mai Szabadság tér helyén; ezt ugyanis csak 1897-ben bontották le. Érdekesség még, hogy az új Indóház, azaz a mai Nyugati-pályaudvar már megvolt, de az előtte húzódó Teréz körút még csak szakaszokban. A mai Nagykörutat 1873-tól kezdődően tulajdonképpen 1896-ig, az Országos Kiállítás évéig építették. Azért húzódott ennyi ideig az átadása, mert a telkek kisajátítása és a század 80-as éveiben fellépő világgazdasági válság erősen lelassította a munkálatokat (lásd: a Nagykörút építése). A térképen a Teréz körút egyes (Margit híd - Indóház, Indóház - Oktogon) szakaszai jól láthatóan hiányoznak.

Az Országház építése előtt a téren működött a Királyi Hajóhivatal és a Vízvezetéki-telep, az Igazságügyi Palota felépítése előtt pedig a Királyi Társzekér Raktár. Az Igazságügyi Palotát 1896-ban adták át.


A Géza utca egy háza 1890-ből (ekkor még állt az Újépület, amely az utca végében volt)


A Géza utca folytatása a Duna felé


A Géza utca
egésze a Duna felől (háttérben az Újépület tömbje)

A tér fontos középületei a század végére készültek el, amelyek révén a tér országos jelentőségű hellyé vált. Ezen épületek egyébként az Országház 1880-ban kiírt pályázati tervei voltak: az Országházat Steindl Imre tervei alapján, az Igazságügyi Palotát Hauszmann Alajos, a Földművelésügyi Minisztérium épületét pedig Bukovics Gyula tervei alapján építették fel.


Az épülő Országház és környezetének képe a Várból 1893 körül
(az Országház még építés alatt)


A felépült Országház és környezetének képe a Várból 1902-ben
(a régi városképből gyakorlatilag ekkorra már csak a Géza utca házai maradtak meg, a Báthory utca házait az Országház térrel alkották eggyé)

Steindl Imre megvalósult Országház-terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i  Kirche Maria vom Siege templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen.

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.


Térképrészlet 1909-ből
(a tér szerkezete már kialakult: a Báthory utca eltűnt, de a Géza utca háztömbje még áll)


HIRDETÉS

 

Hogyan jutok el oda?

 
Kossuth Lajos tér
  M2
Kossuth Lajos tér
 
Kossuth Lajos tér
 
     
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!
   
 

Névadó

 


Kossuth Lajos
(1802-1894)

Államférfi, pénzügyminiszter, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-as magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

 

Megosztás

 

HIRDETÉS


A bécsi Kirche Maria vom Siege épülete, melyről Steind Imre az Országházat mintázta


A Földművelésügyi Minisztérium épülete

A négy utcára néző, háromemeletes, eklektikus stílusú épületet, mely a Földművelésügyi Minisztériumnak ad otthont, Bukovics Gyula tervei szerint, 1885-1887 között emelték. Az épület négyhomlokzatos, eklektikus stílusú, földszintjén 6-9-6 nyílású, széles árkádsorral, az első és második emeletet összefogó korinthusi oszlopokkal szegélyezett épület. Az épület előtt látható Somogyi Árpád Kaszás legény és Agronómus lány című szobra, a jobb oldali parkrészben pedig Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, földművelésügyi miniszter bronzszobra (Szentgyörgyi István műve, 1932). A minisztérium déli falán van Woronieczki Mieczslaw hercegnek, a szabadságharcban oldalunkon harcoló lengyel lovaslégió ezredesének emléktáblája, akit 1849 októberében e helyen végeztek ki az osztrákok.

A minisztérium mellett, az Alkotmány utca túloldalán épült fel az Igazságügyi Palota (eredetileg Királyi Kúria), mely Budapest egyik legszebb épületeként van feljegyezve. Az épületet Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-1896 között épült fel Királyi Kúriának. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Igazságügyi Palota.

Az Igazságügyi Palota tervezésére Szilágyi Dezső igazságügy-minisztertől Hauszmann Alajos kapott megbízást 1891. november 7-én. A kész tervezetet 1892. június 11-én terjesztette elő az építész. Műleírásában római stílusúnak nevezi az épületet, amelynek főhomlokzata teljes egészében kőből készülnének. Az alapozást betonrétegek adnák, a födém vastartók közötti boltozat, a nagycsarnok és a II. emelet felett vasbeton szerkezet. A Hauszmannal megkötött szerződés második pontjának kiegészítése szerint az egész épületet, de legalább az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet 1896. május 1-jéig köteles készen átadni, hogy a millenniumi ünnepségeket itt tarthassák meg.

Az építési engedélyt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hozzájárulása alapján - Pest Város Tanácsa 1893. június 15-én adta meg. A jóváhagyott tervektől csak apró részletekben tértek el a megvalósítás során. A kivitelezési munkálatokat 1893. augusztus 16-án kezdték meg, és 1896. május 1-jén átadták az épületet.

 


A Királyi Kúria korabeli képeslapon

Andrássy Gyula egykori miniszterelnök emlékének megörökítését már a XIX. század utolsó évtizedében elhatározták. Szapáry Gyula miniszterelnök vezetésével 1890. július 16-án emlékbizottság alakult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, Podmaniczky Frigyes gróf javaslatát elfogadva az Országház teret jelölték meg az emlékmű felállításának helyszínéül. A pályázati felhívást 1892. júliusában tették közzé, amelynek beérkező pályaművei közül Zala György művét ítélték a legjobbnak, aki az Országházhoz igazodva neogótikus stílusban képzelte el a készülő emlékművet. Zala György a személyes ismeretséget alapul véve, Andrássyt díszmagyarban, lovon ülve örökítette meg. A ló a miniszterelnök Rigó nevű lovának megmintázásából ered. Az eklektikus talapzat Foerk Ernő munkája, amely akkoriban az addig elkészült posztamensek közül a legdrágábbik volt. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették; ezek Andrássy Gyula politikusi pályafutásának egy-egy eseményét örökítették meg: a jobboldali az 1867-es koronázási ünnepségeket, a baloldali az 1878-as berlini kongresszus eseményeit örökítette meg, ahol Andrássy a Monarchia külügyminisztereként huszáregyenruhában, kardal az oldalán látható a tárgyalóasztalnál. Az elkészült szoborcsoportot maga Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

A szobrot 1945-ben bontották le, állítólag a Kossuth híd építése miatt. Akkor úgy tűnt, hogy a szobrot máshol újra felállítják, de a történelmi kutatások mára igazolták, hogy a kommunista hatalom egyáltalán nem tervezte a szobor újraállítását.


Andrássy Gyula szobra 1895 körül
(helyére 1980-ban Marton János József Attila szobra került)

A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, mikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét. A fővárosi közgyűlés először 1894. március 21-én, Kossuth Lajos halálának másnapján indítványozta egy budapesti Kossuth-szobor felállítását. Horvay János alkotása 1927-re készült el. A szabadságharc politikusának carrarai márvány szobra széles mészkő talapzaton állt, mellékalakjai az első felelős minisztérium 8 tagját ábrázolták. Ezt az emlékművet 1952-ben bontották le, a Horvay-féle alkotás először a budapesti Mező Imre úti temetőbe, majd Dombóvárra került, ahol 1972-ben egy-két alakos egységekre bontva, a domborművet pedig külön felállítva a Béke parkban helyezték el.


Kossuth Lajos 1927-ben készült szobra

Az elbontott szoborcsoport helyén 1952-ben állítottak újat, amelynek főalakját Kisfaludi Strobl Zsigmond, a mellékalakokat Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták (lásd: Kossuth Lajos szobra).

Az orvul megölt egykori miniszterelnök, Tisza István gróf szobrát 1934. április 22-én avatták fel a Kossuth tér északi felében, az Országház északi szárnyával szemben. Az emlékmű 17 méter, a főalak szobra 5 méter magas volt. Budapest 1945-ös ostroma alkalmával kisebb sérülések érték a szoborcsoportot, majd ismeretlen személyek Tisza István szobrát ledöntötték. Az emlékmű többi része még 1948-ig volt látható, majd elbontva a csoportot, a részekre szedve különböző helyeken állították fel őket ismét, külön-külön.


Tisza István 1934-ben épült szobra

Az emlékmű tetejének kőoroszlánját a XII. kerületi Hegyalja úton állították fel az egykori tabáni temető helyén, ahová azokat a honvédeket temették, akik Buda várának 1849-es ostromakor estek el. Az oroszlán a Honvédsírok emlékműve nevet kapta.

A szoborcsoport jobb oldali részét - amely a Magyar bőség nevet viselte - Esztergomba vitték, s a Munka nevet kapta. Ez jelenleg a Magvető néven ismert. A szoborcsoport bal oldali részét a II. kerületi egykori laktanya udvarán állították fel Búcsúzó katona néven. Jelenleg a keceli szoborparkban látható.


A Kossuth tér 1933-ban (kép: Fortepan)

Ugyancsak 1934-ben, március 18-án avatták fel a Kossuth tér szomszédságában a Nemzeti Vértanúk emlékművét, mely az 1918-1919-es kommunista diktatúra áldozatainak állított emléket. A hatalmas kőpillér tetején kőkoporsó volt látható, a pillér előtt Hungária alakja állt. Az emlékmű felirata "A nemzet vértanúinak 1918-1919" volt. Az emlékmű hátoldalán egy izmos férfi folytat harcot egy sárkányszerű szörnnyel, amelyben a férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezte. Felirata: "A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet?. A szobrot - sok más szoborral együtt - az 1945-ös kommunista hatalomátvétel után ledöntötték.


Az áldozatok nevei az emlékmű oldalán

A Horthy-korszak hivatalos művészetszemléletében már a kezdetekkor kifejezésre jutott az a szándék, amely a megcsonkított ország nyomasztó realitásával szemben a történelmi Magyarország nagyságát próbálta hangsúlyozni. Külsőségeiben ez a szándék látványosan az építészetben és a szobrászatban érhető tetten, amely előszeretettel alkalmazta a neobarokk stílusjegyeket.


Rákóczy Ferenc lovas-szobra napjainkban

1935-ben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem halálának kétszázadik évfordulója. Ennek alkalmából avatták fel 1937-ben Pásztor János alkotásában Rákóczi Ferenc ma is látható lovas-szobrát a Kossuth tér déli felében. A svéd gránitból készült talapzatot Györgyi Dénes építőművész tervezte (lásd: Rákóczi Ferenc lovas-szobra).

A II. világháborúban épített ideiglenes Kossuth híd jelentősen megváltoztatta a Kossuth tér forgalmát és arculatát. A híd a Batthyány térre vezetett, s 1946-1960 között állt addig, amíg a háborúban lebombázott hidakat újjá nem építették. Elbontása után egy faragott emlékkövet készítettek a hídra való emlékeztetés jeléül, amelyet a rakpart fölötti öntöttvas-korlát zárásaként, a Duna-partra vezető lépcső mellett helyeztek el.


Az Akadémia utca a Kossuth tér felől
A Géza utca házai még állnak, ezt csak az 1960-as években bontják el, kialakítva a ma is látható teret. A képen lévő üres telekre épült a metrókijáró (kép alább), ami fölé még később irodaházat emeltek.


A metróépítkezés területe az Akadémia utcából az 1950-es években

A 2-es metróvonalnak 1955-re kellett volna elkészülnie, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el. Az Astoria állomást utólag tervezték be, így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásoktól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel.


A Kossuth tér és a Kossuth híd egy 1947-es térképrészleten

1956. október 25-én, a forradalom és szabadságharc (lásd: 1956-os szabadságharc) második napján ismeretlen fegyveresek a Mezőgazdasági Minisztérium tetejéről sortüzet zúdítottak a téren tüntető tömegre. Máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét. A téren összegyűlt tömeg civil tüntetőkből állt, férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek voltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, az úgynevezett "véres csütörtök?. A különböző források alapján az áldozatok száma a 300-tól az 1000-ig terjed. Egy szemtanú 820 áldozatot számolt meg.


A terror áldozatai a Rákóczi-szobor mögött
(a kerítés a metróépítkezés része)


Menekülő tömeg
(Az emberek keresztül-kasul menekültek, miközben az Országház előtt álló szovjet tankok
a minisztérium felé céloztak, válaszul az őket is érő golyózáporra)

1975-ben - azon a helyen, ahol Tisza István gróf szobra volt látható - a Fővárosi Tanács kezdeményezésére állították fel Károlyi Mihály egykori miniszterelnök szobrát. Varga Imre munkája az 1919-es népköztársaság elnökét ábrázolja az Országház neogót kapubélleteit szimbolizáló plasztikai formák társaságában. A szobor napjainkban erős indulatokat vált, hiszen Károlyi nemcsak a kommunistákkal szimpatizált, de a Rákosi-rezsimmel is együttműködött. A szoborban az idős Károlyit láthatjuk, aki párizsi magyar követként csak Rajk László letartóztatása után mondott le posztjáról és vonult végleg emigrációba. Sigmund Freud naplóbejegyzése alapján a legbutább magyar grófnak tartott politikus volt.


Károlyi Mihály szobra, ahol eredetileg Tisza István szobra állt

1980-ban avatták fel Marton László József Attila-szobrát az Országház déli szárnya előtti területen a Fővárosi Tanács kezdeményezésére. A szobor pontosan azon a helyen található, ahol a Zala György által készített, 1906-ban Ferenc József jelenlétében leleplezett Andrássy-szobor állt. Marton László szobrát József Attila A Dunánál című programverse ihlette.


József Attila 1906-ban az Andrássy-szobor előtt
(még nem sejthette, hogy azon a helyen áll, ahol majd az Ő szobra is látható lesz)


József Attila szobra az Andrássy-szobor helyén

1989. október 23-án az Országház erkélyéről kiáltotta ki Szűrös Mátyás  a Kossuth teret megtöltő tömeg előtt a rendszerváltás utáni következő köztársaságot.

1996-ban a Vértanúk terén leplezték le Varga Tamás szobrászművész Nagy Imre-emlékművét. Az egykori miniszterelnök életnagyságú bronz alakja egy hídon állva tekint az Országház irányába. A kompozíció szimbólumrendszere a híd közepére helyezi Nagy Imrét, aki a két parttól egyenlő távolságra áll, s az Országház felé néz.

A helyszín 1936-ban kapta a Vértanúk tere elnevezést, amellyel az akkori rendszer a proletárdiktatúra áldozatainak kívánt emléket állítani (lásd feljebb). 1945-ben a teret Ságvári Endréről nevezték el, hogy aztán 1990-ben visszakapja régi nevét, igaz, hogy nem az 1919-es kommunista diktatúra áldozataira, hanem Nagy Imrére és mártírtársaira utal az elnevezés.

2001-ben, a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá készítették el  az 1956-os sortűz áldozatainak emlékművét, mely az embereken áthatoló, majd a minisztérium falaiba fúródó lövedékek véletlenszerű halmazát ábrázolja bronzból öntött golyók formájában. Kampfl József és Callmeyer Ferenc munkája.


A sortűz áldozatainak emlékére
Természetesen a golyók nem fúródhattak e falba, hiszen épp ezen épület tetejéről lőttek a tömegbe; az emlékmű a művészi plasztika eszközeivel, illetve mély gondolatiságával elsősorban szimbolikus utalásokat tesz a tragédiára.


1956 emlékére állított sírhely

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak állít emléket a Rákóczi szobor közelében található jelképes síremlék, melyet 1991-ben, Makovecz Imre tervei alapján állítottak fel a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének kezdeményezésére. Ez az emlékhely leginkább a csöndes és bensőséges megemlékezések helyszíne, így igazából nem része a hírértékű politikai eseményeknek.


Az emlékezés lángja
1996-ban avatták fel az országzászló közelében Lugossy Mária szobrászművész alkotását. A csúcsán megtört fekete márványból készült emlékmű lángot szimbolizál, az oldalán a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. Azóta a forradalom évfordulóinak estéin minden évben ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november 4-éig lobog.

2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 26-án elhangzott balatonösződi beszéde miatt. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban ?megostromolta? a Magyar Televízió székházát, kisebb károkat okozva az épületben és az épület előtt álló néhány autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.

Október 23-án a kormány (MSZP) jogtalanul kizárva a térről a megemlékezni vágyókat, hozzájárult ahhoz, hogy az év legnagyobb és leginkább vitatott tüntetése bontakozzon ki. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek (lásd: 2006-os tüntetések).

A téren a későbbiekben törvénysértő módon a kormány kordonokat állíttatott fel, amellyel a helyi lakosságot és a turistákat is távol tartották a Kossuth tértől, valamint az Országház épületétől.

A Kossuth tér átépítését és felújítását tervezik.

Folytatjuk!

 


Andrássy Gyula lovas-szobrának Országház tér felőli oldala


Andrássy Gyula lovas-szobrának
Duna felőli oldala


A kommunista diktatúra alatt beburkolt Andrássy-szobor 1919. május 1-én


Kossuth Lajos szobrának avatása


Kossuth Lajos szobra


Tisza István szobrának koszorúzása

 

Filmhíradó

 


Tisza István ledöntött szobra 1945-ben


A Nemzeti Vértanúk emlékművének eleje


A Nemzeti Vértanúk emlékművének ledöntése

 

Filmhíradó