KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

Kossuth Lajos tér
  V. kerület, Lipótváros


A Kossuth tér az Országház épülete miatt Budapest egyik legfontosabb turisztikai célpontja, amely a város egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek a székhelye. A tér fontos történelmi helyszín, szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori helyszíne az állami ünnepeknek, külföldi államfők és más vendégek köszöntésének.

 

Fényképalbum

 
 

A tér első feljegyzett neve 1820-ból származik: Stadtischer Auswind Platz (Városi kikötő tér). Ezután Városi fészer tér, Hajókászati tér, Hajókirakodási Hivatal tere névvel illették. 1853-tól Városi tömő tér (Stadt Schopper platz) volt; ekkor akarták a térre építeni a Központi Vásárcsarnokot, melyet végül helyesen a mai Fővám téren építettek fel. 1880-tól Tömő tér, 1898-tól Országház tér, 1918-1919-ben Köztársaság tér, majd 1919-től ismét Országház tér a neve.


A Kossuth tér egy 1884-es térképen - mely tér valójában ekkor még nem is létezett!
(az Országházat csak 1885-ben kezdték el építeni, de az egy évvel korábbi térképen már bejelölték a helyét)

A fenti térképhez: az Újépület még állt a mai Szabadság tér helyén; ezt ugyanis csak 1897-ben bontották le. Érdekesség még, hogy az új Indóház, azaz a mai Nyugati-pályaudvar már megvolt, de az előtte húzódó Teréz körút még csak szakaszokban. A mai Nagykörutat 1873-tól kezdődően tulajdonképpen 1896-ig, az Országos Kiállítás évéig építették. Azért húzódott ennyi ideig az átadása, mert a telkek kisajátítása és a század 80-as éveiben fellépő világgazdasági válság erősen lelassította a munkálatokat (lásd: a Nagykörút építése). A térképen a Teréz körút egyes (Margit híd - Indóház, Indóház - Oktogon) szakaszai jól láthatóan hiányoznak.

Az Országház építése előtt a téren működött a Királyi Hajóhivatal és a Vízvezetéki-telep, az Igazságügyi Palota felépítése előtt pedig a Királyi Társzekér Raktár. Az Igazságügyi Palotát 1896-ban adták át.


A Géza utca egy háza 1890-ből (ekkor még állt az Újépület, amely az utca végében volt)


A Géza utca folytatása a Duna felé


A Géza utca
egésze a Duna felől (háttérben az Újépület tömbje)

A tér fontos középületei a század végére készültek el, amelyek révén a tér országos jelentőségű hellyé vált. Ezen épületek egyébként az Országház 1880-ban kiírt pályázati tervei voltak: az Országházat Steindl Imre tervei alapján, az Igazságügyi Palotát Hauszmann Alajos, a Földművelésügyi Minisztérium épületét pedig Bukovics Gyula tervei alapján építették fel.


Az épülő Országház és környezetének képe a Várból 1895-ben
(az Országház még építés alatt)


A felépült Országház és környezetének képe a Várból 1902-ben
(a régi városképből gyakorlatilag ekkorra már csak a Géza utca házai maradtak meg, a Báthory utca házait az Országház térrel alkották eggyé)

Steindl Imre megvalósult Országház-terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i  Kirche Maria vom Siege templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen.

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.


Térképrészlet 1909-ből
(a tér szerkezete már kialakult: a Báthory utca eltűnt, de a Géza utca háztömbje még áll)


HIRDETÉS

 

Hogyan jutok el oda?

 
Kossuth Lajos tér
  M2
Kossuth Lajos tér
 
Kossuth Lajos tér
 
     
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Szoborlap.hu:
    Tisza István szobra
    Nemzeti Vértanúk Emlékműve
   
 

Névadó

 


Kossuth Lajos
(1802-1894)

Államférfi, pénzügyminiszter, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-as magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

 

Megosztás

 
 

Biztonság

 

HIRDETÉS


A bécsi Kirche Maria vom Siege épülete, melyről Steind Imre az Országházat mintázta


A Földművelésügyi Minisztérium épülete

A négy utcára néző, háromemeletes, eklektikus stílusú épületet, mely a Földművelésügyi Minisztériumnak ad otthont, Bukovics Gyula tervei szerint, 1885-1887 között emelték. Az épület négyhomlokzatos, eklektikus stílusú, földszintjén 6-9-6 nyílású, széles árkádsorral, az első és második emeletet összefogó korinthusi oszlopokkal szegélyezett épület. Az épület előtt látható Somogyi Árpád Kaszás legény és Agronómus lány című szobra, a jobb oldali parkrészben pedig Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, földművelésügyi miniszter bronzszobra (Szentgyörgyi István műve, 1932). A minisztérium déli falán van Woronieczki Mieczslaw hercegnek, a szabadságharcban oldalunkon harcoló lengyel lovaslégió ezredesének emléktáblája, akit 1849 októberében e helyen végeztek ki az osztrákok.

A minisztérium mellett, az Alkotmány utca túloldalán épült fel az Igazságügyi Palota (eredetileg Királyi Kúria), mely Budapest egyik legszebb épületeként van feljegyezve. Az épületet Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-1896 között épült fel Királyi Kúriának. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Igazságügyi Palota.

Az Igazságügyi Palota tervezésére Szilágyi Dezső igazságügy-minisztertől Hauszmann Alajos kapott megbízást 1891. november 7-én. A kész tervezetet 1892. június 11-én terjesztette elő az építész. Műleírásában római stílusúnak nevezi az épületet, amelynek főhomlokzata teljes egészében kőből készülnének. Az alapozást betonrétegek adnák, a födém vastartók közötti boltozat, a nagycsarnok és a II. emelet felett vasbeton szerkezet. A Hauszmannal megkötött szerződés második pontjának kiegészítése szerint az egész épületet, de legalább az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet 1896. május 1-jéig köteles készen átadni, hogy a millenniumi ünnepségeket itt tarthassák meg.

Az építési engedélyt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hozzájárulása alapján - Pest Város Tanácsa 1893. június 15-én adta meg. A jóváhagyott tervektől csak apró részletekben tértek el a megvalósítás során. A kivitelezési munkálatokat 1893. augusztus 16-án kezdték meg, és 1896. május 1-jén átadták az épületet.

 


A Királyi Kúria korabeli képeslapon

Andrássy Gyula egykori miniszterelnök emlékének megörökítését már a XIX. század utolsó évtizedében elhatározták. Szapáry Gyula miniszterelnök vezetésével 1890. július 16-án emlékbizottság alakult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, Podmaniczky Frigyes gróf javaslatát elfogadva az Országház teret jelölték meg az emlékmű felállításának helyszínéül. A pályázati felhívást 1892. júliusában tették közzé, amelynek beérkező pályaművei közül Zala György művét ítélték a legjobbnak, aki az Országházhoz igazodva neogótikus stílusban képzelte el a készülő emlékművet. Zala György a személyes ismeretséget alapul véve, Andrássyt díszmagyarban, lovon ülve örökítette meg. A ló a miniszterelnök Rigó nevű lovának megmintázásából ered. Az eklektikus talapzat Foerk Ernő munkája, amely akkoriban az addig elkészült posztamensek közül a legdrágábbik volt. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették; ezek Andrássy Gyula politikusi pályafutásának egy-egy eseményét örökítették meg: a jobboldali az 1867-es koronázási ünnepségeket, a baloldali az 1878-as berlini kongresszus eseményeit örökítette meg, ahol Andrássy a Monarchia külügyminisztereként huszáregyenruhában, kardal az oldalán látható a tárgyalóasztalnál. Az elkészült szoborcsoportot maga Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

A szobrot 1945-ben bontották le, állítólag a Kossuth híd építése miatt. Akkor úgy tűnt, hogy a szobrot máshol újra felállítják, de a történelmi kutatások mára igazolták, hogy a kommunista hatalom egyáltalán nem tervezte a szobor újraállítását.


Andrássy Gyula szobra 1895 körül
(helyére 1980-ban Marton János József Attila szobra került)

A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, mikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét. A fővárosi közgyűlés először 1894. március 21-én, Kossuth Lajos halálának másnapján indítványozta egy budapesti Kossuth-szobor felállítását. Horvay János alkotása 1927-re készült el. A szabadságharc politikusának carrarai márvány szobra széles mészkő talapzaton állt, mellékalakjai az első felelős minisztérium 8 tagját ábrázolták. Ezt az emlékművet 1952-ben bontották le, a Horvay-féle alkotás először a budapesti Mező Imre úti temetőbe, majd Dombóvárra került, ahol 1972-ben egy-két alakos egységekre bontva, a domborművet pedig külön felállítva a Béke parkban helyezték el.


Kossuth Lajos 1927-ben készült szobra

Az elbontott szoborcsoport helyén 1952-ben állítottak újat, amelynek főalakját Kisfaludi Strobl Zsigmond, a mellékalakokat Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták (lásd: Kossuth Lajos szobra).

Az orvul megölt egykori miniszterelnök, Tisza István gróf szobrát 1934. április 22-én avatták fel a Kossuth tér északi felében, az Országház északi szárnyával szemben. Az emlékmű 17 méter, a főalak szobra 5 méter magas volt. Budapest 1945-ös ostroma alkalmával kisebb sérülések érték a szoborcsoportot, majd ismeretlen személyek Tisza István szobrát ledöntötték. Az emlékmű többi része még 1948-ig volt látható, majd elbontva a csoportot, a részekre szedve különböző helyeken állították fel őket ismét, külön-külön.


Tisza István 1934-ben épült szobra

Az emlékmű tetejének kőoroszlánját a XII. kerületi Hegyalja úton állították fel az egykori tabáni temető helyén, ahová azokat a honvédeket temették, akik Buda várának 1849-es ostromakor estek el. Az oroszlán a Honvédsírok emlékműve nevet kapta.

A szoborcsoport jobb oldali részét - amely a Magyar bőség nevet viselte - Esztergomba vitték, s a Munka nevet kapta. Ez jelenleg a Magvető néven ismert. A szoborcsoport bal oldali részét a II. kerületi egykori laktanya udvarán állították fel Búcsúzó katona néven. Jelenleg a keceli szoborparkban látható.


A Kossuth tér 1933-ban (kép: Fortepan)

Ugyancsak 1934-ben, március 18-án avatták fel a Kossuth tér szomszédságában a Nemzeti Vértanúk emlékművét, mely az 1918-1919-es kommunista diktatúra áldozatainak állított emléket. A hatalmas kőpillér tetején kőkoporsó volt látható, a pillér előtt Hungária alakja állt. Az emlékmű felirata "A nemzet vértanúinak 1918-1919" volt. Az emlékmű hátoldalán egy izmos férfi folytat harcot egy sárkányszerű szörnnyel, amelyben a férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezte. Felirata: "A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet?. A szobrot - sok más szoborral együtt - az 1945-ös kommunista hatalomátvétel után ledöntötték.


Az áldozatok nevei az emlékmű oldalán

A Horthy-korszak hivatalos művészetszemléletében már a kezdetekkor kifejezésre jutott az a szándék, amely a megcsonkított ország nyomasztó realitásával szemben a történelmi Magyarország nagyságát próbálta hangsúlyozni. Külsőségeiben ez a szándék látványosan az építészetben és a szobrászatban érhető tetten, amely előszeretettel alkalmazta a neobarokk stílusjegyeket.


Rákóczy Ferenc lovas-szobra napjainkban

1935-ben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem halálának kétszázadik évfordulója. Ennek alkalmából avatták fel 1937-ben Pásztor János alkotásában Rákóczi Ferenc ma is látható lovas-szobrát a Kossuth tér déli felében. A svéd gránitból készült talapzatot Györgyi Dénes építőművész tervezte (lásd: Rákóczi Ferenc lovas-szobra).

A II. világháborúban épített ideiglenes Kossuth híd jelentősen megváltoztatta a Kossuth tér forgalmát és arculatát. A híd a Batthyány térre vezetett, s 1946-1960 között állt addig, amíg a háborúban lebombázott hidakat újjá nem építették. Elbontása után egy faragott emlékkövet készítettek a hídra való emlékeztetés jeléül, amelyet a rakpart fölötti öntöttvas-korlát zárásaként, a Duna-partra vezető lépcső mellett helyeztek el.


Az Akadémia utca a Kossuth tér felől
A Géza utca házai még állnak, ezt csak az 1960-as években bontják el, kialakítva a ma is látható teret. A képen lévő üres telekre épült a metrókijáró (kép alább), ami fölé még később irodaházat emeltek.


A metróépítkezés területe az Akadémia utcából az 1950-es években

A 2-es metróvonalnak 1955-re kellett volna elkészülnie, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el. Az Astoria állomást utólag tervezték be, így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásoktól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel.


A Kossuth tér és a Kossuth híd egy 1947-es térképrészleten

1956. október 25-én, a forradalom és szabadságharc (lásd: 1956-os szabadságharc) második napján ismeretlen fegyveresek a Mezőgazdasági Minisztérium tetejéről sortüzet zúdítottak a téren tüntető tömegre. Máig sem tudni pontosan hány tüntető vesztette életét. A téren összegyűlt tömeg civil tüntetőkből állt, férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek voltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, az úgynevezett "véres csütörtök?. A különböző források alapján az áldozatok száma a 300-tól az 1000-ig terjed. Egy szemtanú 820 áldozatot számolt meg.


A terror áldozatai a Rákóczi-szobor mögött
(a kerítés a metróépítkezés része)


Menekülő tömeg
(Az emberek keresztül-kasul menekültek, miközben az Országház előtt álló szovjet tankok
a minisztérium felé céloztak, válaszul az őket is érő golyózáporra)

1975-ben - azon a helyen, ahol Tisza István gróf szobra volt látható - a Fővárosi Tanács kezdeményezésére állították fel Károlyi Mihály egykori miniszterelnök szobrát. Varga Imre munkája az 1919-es népköztársaság elnökét ábrázolja az Országház neogót kapubélleteit szimbolizáló plasztikai formák társaságában. A szobor napjainkban erős indulatokat vált, hiszen Károlyi nemcsak a kommunistákkal szimpatizált, de a Rákosi-rezsimmel is együttműködött. A szoborban az idős Károlyit láthatjuk, aki párizsi magyar követként csak Rajk László letartóztatása után mondott le posztjáról és vonult végleg emigrációba. Sigmund Freud naplóbejegyzése alapján a legbutább magyar grófnak tartott politikus volt.


Károlyi Mihály szobra, ahol eredetileg Tisza István szobra állt

1980-ban avatták fel Marton László József Attila-szobrát az Országház déli szárnya előtti területen a Fővárosi Tanács kezdeményezésére. A szobor pontosan azon a helyen található, ahol a Zala György által készített, 1906-ban Ferenc József jelenlétében leleplezett Andrássy-szobor állt. Marton László szobrát József Attila A Dunánál című programverse ihlette.


József Attila 1906-ban az Andrássy-szobor előtt
(még nem sejthette, hogy azon a helyen áll, ahol majd az Ő szobra is látható lesz)


József Attila szobra az Andrássy-szobor helyén

1989. október 23-án az Országház erkélyéről kiáltotta ki Szűrös Mátyás  a Kossuth teret megtöltő tömeg előtt a rendszerváltás utáni következő köztársaságot.

1996-ban a Vértanúk terén leplezték le Varga Tamás szobrászművész Nagy Imre-emlékművét. Az egykori miniszterelnök életnagyságú bronz alakja egy hídon állva tekint az Országház irányába. A kompozíció szimbólumrendszere a híd közepére helyezi Nagy Imrét, aki a két parttól egyenlő távolságra áll, s az Országház felé néz.

A helyszín 1936-ban kapta a Vértanúk tere elnevezést, amellyel az akkori rendszer a proletárdiktatúra áldozatainak kívánt emléket állítani (lásd feljebb). 1945-ben a teret Ságvári Endréről nevezték el, hogy aztán 1990-ben visszakapja régi nevét, igaz, hogy nem az 1919-es kommunista diktatúra áldozataira, hanem Nagy Imrére és mártírtársaira utal az elnevezés.

2001-ben, a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá készítették el  az 1956-os sortűz áldozatainak emlékművét, mely az embereken áthatoló, majd a minisztérium falaiba fúródó lövedékek véletlenszerű halmazát ábrázolja bronzból öntött golyók formájában. Kampfl József és Callmeyer Ferenc munkája.


A sortűz áldozatainak emlékére
Természetesen a golyók nem fúródhattak e falba, hiszen épp ezen épület tetejéről lőttek a tömegbe; az emlékmű a művészi plasztika eszközeivel, illetve mély gondolatiságával elsősorban szimbolikus utalásokat tesz a tragédiára.


1956 emlékére állított sírhely

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak állít emléket a Rákóczi szobor közelében található jelképes síremlék, melyet 1991-ben, Makovecz Imre tervei alapján állítottak fel a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének kezdeményezésére. Ez az emlékhely leginkább a csöndes és bensőséges megemlékezések helyszíne, így igazából nem része a hírértékű politikai eseményeknek.


Az emlékezés lángja
1996-ban avatták fel az országzászló közelében Lugossy Mária szobrászművész alkotását. A csúcsán megtört fekete márványból készült emlékmű lángot szimbolizál, az oldalán a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. Azóta a forradalom évfordulóinak estéin minden évben ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november 4-éig lobog.

2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 26-án elhangzott balatonösződi beszéde miatt. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban ?megostromolta? a Magyar Televízió székházát, kisebb károkat okozva az épületben és az épület előtt álló néhány autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.

Október 23-án a kormány (MSZP) jogtalanul kizárva a térről a megemlékezni vágyókat, hozzájárult ahhoz, hogy az év legnagyobb és leginkább vitatott tüntetése bontakozzon ki. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek (lásd: 2006-os tüntetések).

A téren a későbbiekben törvénysértő módon a kormány kordonokat állíttatott fel, amellyel a helyi lakosságot és a turistákat is távol tartották a Kossuth tértől, valamint az Országház épületétől.

A Kossuth tér átépítését és felújítását tervezik.

Folytatjuk!

 


Andrássy Gyula lovas-szobrának Országház tér felőli oldala


Andrássy Gyula lovas-szobrának
Duna felőli oldala


A kommunista diktatúra alatt beburkolt Andrássy-szobor 1919. május 1-én


Kossuth Lajos szobrának avatása


Kossuth Lajos szobra


Tisza István szobrának koszorúzása

 

Filmhíradó

 


Tisza István ledöntött szobra 1945-ben


A Nemzeti Vértanúk emlékművének eleje


A Nemzeti Vértanúk emlékművének ledöntése

 

Filmhíradó