|
A Széll Kálmán tér Budapest egyik legforgalmasabb és
legfontosabb közlekedési csomópontja. A tér a Rózsadomb és a Várhegy
közötti völgyben, a Margit körút, a Krisztina körút és a Szilágyi
Erzsébet fasor találkozásánál fekszik, az I., a II. és a XII.
kerületek találkozásánál. A tér a város egyik legfontosabb
kiindulási pontja az idelátogató turisták számára.
| |
Fényképalbum |
|
A középkorban az egykori Logod nevű település kapuja nyílt erre a
területre, majd a török uralom után agyagbánya nyitását
engedélyezték itt, amely még a XIX. század második felében is
működött. A környéken működő téglavető üzem számára bányásztak
agyagot. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, melyet
telente korcsolyapályának kezdtek használni.
A tér képe 1896-ban a mai Széna tér felől nézve
Az első omnibuszok után
az 1869-ben indított zugligeti lóvasút is elágazás nélkül haladt át
a Széna tér melletti területen, ahol akkor még egy téglaégető volt
található. A mai Volánbusz állomásának helyén álló egykori
Szent
János kórház volt a legfontosabb környékbeli tömegvonzó
létesítmény, illetve a piac, amely jelenleg a Fény utcában, a Mammut
bevásárlóközpont mögött található. A nagyforgalmú lóvasút
villamosítására 1896-ban került sor, majd 1898-ban bekötötték a
következő villamosjáratot is, ami a Krisztina körút felől a mai tér
nyugati sarkában csatlakozott a zugligeti vonalhoz. Egy évvel később
a lehetséges utazási célok száma nőtt, ekkor nyílt meg ugyanis a
hűvösvölgyi szárnyvonal - a mai 56-os.
A terület ábrázolása egy 1884-es térképen
1912-ben a Krisztina
körúti és a Margit körúti vonalak közé összekötőszakasz épült.
Ekkoriban csupán a tér nyugati csücskén voltak sínek, a többi részt
tenisz- és korcsolyapálya töltötte ki (lásd az alább térképet, majd
az alatta lévő képet!).
A jégpálya jelölése egy 1918-ban készült térképen
A Széll Kálmán tér nyugati csücske 1929-ben
A tér 1929 előtt
névtelen közterület volt: helyén előbb füves rét (1860 körül), majd
agyagbánya (1880-as évek) és téglagyár, 1908-tól teniszpálya,
1914-től sportpálya és klub-csarnok is létesült. 1929-ben nevezték
el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről.
Az egykori piac (kép:
Hampage.hu)
1938-ban kezdték meg
forgalmi csomóponttá alakítását. 1951-ben a szovjetbarát
városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A 2-es
metróvonal budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a tér forgalmát
teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor
emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, amely a tér
arculatát jelenleg is meghatározza. A tér nevét 2011-ben is Széll
Kálmán térre változtatták.
A tér 1938-ban, mikor megkezdték a terület forgalmi csomóponttá
való átalakítását
(ekkor kezdték el kialakítani azt a mai is használatos
"alagutat", amely fölött a Várbusz közlekedik)
A Széll Kálmán tér egy 1941-es térképen
1939-re elkészült az
"alagút" (vagy felüljáró?), amelyhez 1940-ben lejárót (lépcsőt)
építettek. Bár az
1945-ös ostrom óriási pusztítást okozott a környező
házakban, a tér közlekedése még ebben az évben helyreállt. |
HIRDETÉS
 |
Széll Kálmán tér |
|
|
M2 |
 |
Széll Kálmán tér |
| |
     |
 |
Széll Kálmán tér |
|
|
        
      |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
Széll Kálmán
(1843-1915)
Magyar politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar
Tudományos Akadémia tagja
HIRDETÉS
|
