|
A Mihálkovics tér egy 1909-es térképen
1912-re a Mihálkovics
teret beépítették: ekkor adták át Budapest egyik legszebb bérházát,
amelyet Fővárosi kislakások néven ábrázoltak a korabeli
térképek. Az 58 lakásos épület befejezését - és sok más bérház
építését - több ezer család várta, hiszen ezelőtt generációk nőttek
föl Budapesten ideiglenes családi hajlékban, szükséglakásokban,
barakkbódékban, nyomortanyákon. E bérház a fővárosban elsőként épült
fel fürdőszobás lakásokkal, hiszen a járványok ellen való küzdelem,
a tudományos fejlődés, illetve a város megnövekedett
felelősségvállalása megindította a változásokat a higiénia oldaláról
is.
Bérház a Haller utca - Üllői út északnyugati sarkán 1913-ban
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Képarchívum)
Egykor a Nyugati
pályaudvartól kezdődően a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Kiskörúton és az
Üllői úton át egybefüggő villamoshálózat működött egészen
Pestszentlőrincig. A belső és külső irányokba közlekedő villamosok
végállomása és fordulóhelye a Nagyvárad tér volt. Mind a kifelé,
mind a befelé induló villamosok lámpával védett külön hurokban
fordultak meg a végállomásokon. A Nagyvárad tértől befelé az út
közepén, kifelé az út két szélső oldalán jártak a villamosok.
A belső városrészről közlekedő villamosok számára három sínpárból
álló megálló volt az István kórház előtt. Az első sínpár az átmenő
42-es és 52-es, 52/a villamosok megállóhelyéül és a 63-as villamos
számára leszállóhelyül szolgált. A második és harmadik sínpár a
kifelé induló 50-es és 51-es, 51/a és 42/a villamosok végállomásai
voltak.
A Kispest felől közlekedő forgalom megállói a mai, de akkor még nem
álló SOTE épület magasságában húzódtak az út szélén. Az első sínpár
az átmenő 42-es és 52-es, 52/a villamosok számára megállóhelyül, a
második sínpár az itt forduló 50-es, 51-es, 51/a, 42/a járatok
számára leszállóhelyül szolgált. A harmadik sínpár az innen befelé
induló 63-as villamos felszállóhelye volt.
Az Üllői út - Haller utca villamosvonalai (kép:
Hampage.hu)
Az 1950-es években
bővítették a tér kapacitását, s ekkor többvágányos lett a hurok.
Az Orczy-kert déli sarkából kihasított buszpályaudvar
(Innen indult például a 6-os autóbusz Óbuda felé)
A Nagyvárad tér a Haller utcai bérházból nézve (kép:
Hampage.hu)
A kép jobb-felső sarkában látszódik a Rezső téri
Magyarok Nagyasszonya templom. Az előtte lévő üres telekre
épült fel később a Semmelweis Egyetem elméleti tömbje. A középen
futó utat napjainkban Orczy útnak hívják.
1976-ban adták át a 3-as
metróvonal Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát. A
metró építése alatt több járatot időlegesen más útvonalra tereltek,
s a szakaszos építés során folyamatosan, többnyire rövid életű
változások történtek. A metró átadása után az Üllői út belső
irányába tartó felszíni tömegközlekedés megszűnt. 1980-ban a
Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest metrómegállók közötti szakasz
átadásával a busz- és villamosközlekedés a külső szakaszon is
megszűnt, a villamos-végállomásokat a Határ útra helyezték át.
Napjainkra egyetlen villamosjárat, a 24-es maradt meg. Az egykor
térből mára egy kisebb park, egy autóparkoló és egy forgalmas
útkereszteződés maradt csupán.
A 24-es villamos a
Nemzeti Színház (Rákóczi
Ferenc híd) és a
Keleti pályaudvar (Baross
tér) között közlekedik.
A Nagyvárad tér villamos- és buszjáratai az aluljáróval (kép:
Hampage.hu)
A hurok megmaradt az 51-es és a 42-es villamosoknak, míg az 50-es és
50A villamosok pedig fejvégállomást kaptak a tér közepén.
Szintén 1976-ban adták át a Semmelweis Egyetem elméleti tömbjét,
amelyet Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wagner László terveztek. E
toronyház jelenleg Budapest legmagasabb épülete.
A Semmelweis Egyetem toronyépülete az Orcy-kertből nézve
(kép: Varga Máté, 2004)
A téren, a Semmelweis
Egyetem előtt, a kereszteződés dél-keleti sarkán állították fel
1983-ban Székely Péter Béke című szobrát. A szobor gránitból
és bazaltból készült, amely egy gúla tetején madár alakot formáz. A
szobor magassága 5 méter.
A Béke szobra (kép: Varga Máté, 2004) |
Fényképalbum
