Ráday utca

A Ráday utca Budapest IX. kerületének, a Ferencváros szívében található, és a Kálvin teret köti össze a Boráros térrel. Nevét Ráday Gedeon (1713-1792) műgyűjtőről és költőről kapta. Az utca napjainkra éttermeiről híres.

Fényképalbum

Az 1700-as évek közepén a Ráday utca elődje, az akkor még Soroksárinak nevezett utca volt a település fő ütőere. Korábbi nevei: 1777-től Harasztierstrasse (Haraszti út), 1782-tól Otschaerstrasse (Ócsai út), 1784-től Ketschkemeterstrasse (Kecskeméti út), 1804-től Schorokscharergasse (Soroksári utca), 1874-től Soroksári utca, 1906-tól Ráday utca.

Az utca Boráros tér felőli végén, a Bakáts téren található a Ferencvárosi plébániatemplom, a 28-as számú házban található pedig a Ráday Könyvtár, melynek alapját a Ráday család gyűjtötte össze a XVIII. század folyamán. A könyvtár létrejöttében Ráday Gedeon és édesapja Ráday Pál vállalt nagy szerepet. Az utcában található a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, és itt van a Ráday Gyűjtemény is.

A Ráday utca az utóbbi néhány évben a kilencedik kerület gasztronómiai és kulturális élményeket kínáló szórakoztató negyedévé vált. A csökkentett forgalmú utcában, az egymást érő teraszok között kis kávézók, bárok, üzletek, galériák fogadják az idelátogatókat.

Az utca minden évben számos fesztivállal várja a kultúra iránt érdeklődőket. Áprilistól októberig mintegy nyolc fesztivált rendeznek itt minden évben, köztük a Költészet Napja, Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiválja, Ünnepi Könyvhét, Református Zenei Fesztivál, Ferencvárosi Ünnepi Játékok, Ferenc Napi Búcsú, stb.

Az utca reggel és este is zsúfolásig megtelik emberekkel, s mindig ül valaki a kávéházakban és éttermekben, valamint azok teraszain. Közel két tucat kávézóból választhatunk.