|
A
Rákóczi út Budapest egyik legfontosabb főútvonala, mely az Erzsébet
hídtól indul - a Szabadsajtó út és a Kossuth Lajos utca
folytatásaként - egészen a Keleti pályaudvarig. Az út áthalad
Budapest legfontosabb belvárosi terein; az Astoria után a VII. és
VIII. kerületek választóvonala.
| |
Fényképalbum |
|
A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a
"török világ " előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak
köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek (lásd:
Pesti
városfal) a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez,
amely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani
utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is
hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak.
A Hatvani kapu a Kossuth Lajos utca felől
(a kapun átnézve a háttérben látható a Szent Rókus kápolna)
E nevet 1804-ben
Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változtatták. A
Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy
Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen
az úton kísérték ünnepélyes menetben a
Szent
István bazilikától a Keleti pályaudvarig (s onnan Kassára).
A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első
épülete az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A század végén emelték
a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, amely azóta is
Rókus
kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságában jó
néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban s környékükön
tartottak vásárokat, valamint a Hatvani kapun kivezető úton hazatérő
fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg itt elsősorban.
Az utat az 1840-es években kikövezték a kórházig és a
közvilágításáról is gondoskodtak: gázlámpákat szereltek fel a
kandeláber oszlopokra.
A Kossuth Lajos utca 1892-ben, az utca 1893-as kiszélesítése
előtt (bővebben lásd: Astoria)
A XIX század utolsó
évtizedeiben a Belvárosba is eljutott a nagy várostervezési hullám:
lebontották az akkori
Városháza
kopott, szigorú tömbjét, majd 1893-ban törvénycikkben intézkedtek
egy új híd építéséről. Az új átkelőhely nagyjából a Rákóczi út
tengelyének meghosszabbításánál volt, amelynek komoly szerepet
szántak a város forgalmában, ezért a Hatvani utcát is
kiszélesítették, hogy meg lehessen közelíteni. 1868-ban indult meg
itt a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart.
Elkezdték az út palotákkal való beépítését. 1912-ben pályázatot
írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út
torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I.
világháború meghiúsította.
A Kerepesi út (ma Rákóczi út) az 1870-es évek elején a Szent
Rókus kápolnánál
A mai Rákóczi út 2.
helyén álló ódon Vigyázó-palotát, miután kihalt a régi grófi család,
1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának
adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi
tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú
épületet.
Az Astoria az 1930-as évek közepén (jobbra a klasszicista
Vigyázó-palota)
Az Astoria az 1940-es évek elején
 A
mai Rákóczi út 12. (Síp utca 1. , Dohány utca 9. ) helyén állt
egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti
lakhelye, ahová
Buda ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza
családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház
kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk
domborműves emléktábláját (kép:
Wikipédia - Emléktáblák Budapest VII. kerületében).
Mikszáth Kálmán így ír arról a Pestről, ahol Petőfi akkor élt:
„Pest maga még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott
ugyan a lakosa, de azért korántsem nemzeti empórium. Még talán Dabas
is inkább az. A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül
tragyog és nem törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne,
az mind nem hozzája tartozik. Arisztokráciája nincs, a legnagyobb úr
a Pest megyei viceispán, Nyári Pál uram, meg a nádorispán, de azok
se pestiek. Van ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei
tisztviselők, múzeumdirektor Kubinyi Ágoston uram, akadémikus
tudósok, egyetemi professzorok, kiváló írók, de ez is mind valahova
másüvé számítja magát. Pesten nincs odahaza senki, csak a
spíszbürger s az mind hasznavehetetlen, lélek nélkül való népség.
Kereskedelme, forgalma primitív; van négy országos vására és megvan
a SZENT ISTVÁN JOBB KEZE. Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül
emeli a várost, ide csődítve egy évben egyszer az ország lakosságát;
a törököktől maradt FÜRDŐI a tulsó parton, néhány podagrás beteget
vonzanak kezdetleges vendéglőibe, melyekből nyolc van, EGYETEME egy
csomó diákot hoz össze. Hiszen haladni mégis halad…” (Mikszáth
Kálmán: Jókai Mór élete és kora, 1905-1906)
A Marczibányi-ház anno
A Rákóczi út és a
Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú házban nyílt meg Ostende (előbb
Elite) néven a pazar berendezésű, ezüst-tükrös kávéház. Országos
hírűvé az 1920-as évek végétől lett, amikor több különböző zenekar,
cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a közönséget. A Rákóczi út
46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József
tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület
földszintjén a Weber nevű söröző állt, amelyet főként iparos
legények látogattak.
1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké-nek
nevezett el (lásd: Blaha Lujza tér), az akkor alakult Erdélyrészi Magyar
Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt
ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak
kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a
Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha
Lujza, "a nemzet csalogánya " e ház első emeletén lakott. Emléktábla
és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi
halhatatlanságát.
A Blaha Lujza tér 1910 körül
A Rákóczi út az 1930-as évek elején, háttérben a
régi
Erzsébet híd
1914-ben döntöttek
arról, hogy az Erzsébet hídon átvezető villamos vonalat a BKVT
(Budapesti Közúti Vaspályatársaság) építheti meg, de ezt a BVVV
(Budapesti Városi Villamos Vasút) is használhatja. A Rákóczi úti
járatok száma ekkorra 10-re emelkedett. 1918-tól az alsóvezetékes
rendszert felváltotta a felsővezetékes, majd 1929-ben az eddig út
szélén futó vágányokat az út közepére helyezték. Közvetlen ezután az
Astoriánál megszüntették a Kiskörúti vágánykapcsolatot, azaz a
Rákóczi útról ezután már nem lehetett a Kiskörútra kanyarodni. Ettől
kezdve a keletről jövő forgalom az Erzsébet hídon megy át Budára, az
északi pedig a Szabadság hídon, amely a mai napig így van, bár a
Rákóczi úti villamosok szerepét két másik járműfajta vette át: a
metró és a buszok.
Az Erzsébet híd második világháborúban való pusztulása visszavetette
a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út forgalmát. Aki 1945-1964 között
Budára át akart átkelni és viszont, az vagy a Kiskörút felé, a
Szabadság hídon kelt át, vagy északi irányba a
Kossuth
hídon, illetve később a
Margit hídon
jutott át a túlpartra.
Az új Erzsébet híd felavatása, azaz 1964 után e nyugati-keleti
folyosó ismét megtelt élettel. Ekkorra már a forgalom a
kiszélesített Hegyalja úton is megindult, amely megnyitotta az utat
a Belváros és Budaörs, valamint az azon túli települések irányába.
A 2-es
metróvonal átadása, vagyis 1970. április 2-a után a Rákóczi
úti villamosokat megszűntették. A sínek helyére is utat tettek, így
már kétszer három sávon folyik a közlekedés az úton, rontva ezzel a
Belváros amúgy sem jó levegőjét.
Az Astoria az 1960-as évek végén, még villamosokkal a Rákóczi
úton
Mivel a Hungária körút,
Rákóczi Ferenc híd (korábban Lágymányosi híd) és Dombóvári utak a
Budafoki útba torkollanak, s ezen utakon nem juthatunk el a Budaörsi
útig, ezért aki keletről nyugatra szeretni eljutni, az a Rákóczi
úton végighaladva a Hegyalja úton közelíti meg célpontját. A Rákóczi
út sugárút jellege lassacskán túlzsúfolt főúttá silányodott le,
állandósuló szmog, közlekedési dugók és torlódások közepette. |
HIRDETÉS
 |
Astoria |
|
|
M2 |
 |
Blaha Lujza tér |
| |
  |
 |
Keleti pályaudvar |
|
|
  |
| |
Rákóczi út |
| |
      |
|
|
|
|
II. Rákóczi
Ferenc
(1676-1735)
A Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő
fejedelme, erdélyi fejedelem.
|
HIRDETÉS
|
