|
A
Szabadság tér Budapest szívében, az V. kerületi Lipótvárosban
található, melyet az ún. hivatali negyed vesz körül. Itt található a
Magyar Nemzeti Bank és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége
is, valamint az országot megszégyenítő, s a mai napig heves viták
tárgyát képező Szovjet háborús emlékmű. A terület napjainkban
Budapest egyik legszebb és leglátogatottabb tere.
| |
Fényképalbum |
|
A
teret 1846-tól Széchenyi sétatérnek (Promenad), 1900-tól Szabadság
térnek hívják. A tér helyén állt 1786-1898 között az
Újépület,
amelyben működött kaszárnya, laktanya és börtön is. Falai között
számos kiemelkedő reformkori politikust és történelmi személyiséget
végeztek ki, köztük Batthyány Lajos miniszterelnököt is (lásd:
Batthyány-örökmécses). A tér a Szabadság nevet akkor kapta,
miután az elnyomás szimbóluma, az Újépület lebontásra került
1898-ban.
Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán
1921. januárjában itt
állították fel a trianoni békediktátum hatálya miatt elvesztett
országrészeket jelképező, ún.
Irredenta-szobrokat. Az emlékmű szobrait Kisfaludi Strobl
Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Pásztor János
szobrászművészek készítették el. Trianon tragédiáját 2010-ben az
Országgyűlés emléknappá nyilvánította (lásd:
Június 4.).
Március 15-ei ünnep a Szabadság téren 1921-ben
Az emlékmű főalakja a
három méter magas, keresztre feszített Hungária volt. A hozzásimuló
ifjú a tót nemzet ragaszkodását jelképezte az anyaországhoz. A kettő
egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védte, emlékeztetve
arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban tótok is
harcoltak.
1945-ben a négy, betonból készült szoborcsoportot a Magyar Fájdalom
szobrával együtt a térről eltávolították, helyére 1946-ban a szovjet
hősi emlékmű (Antal Károly műve) került.
1949-ben kezdték el az ún. Rákosi-bunker építését a Belváros alatt,
amely H alakban helyezkedik el a Szabadság tér és a
Kossuth tér
között mintegy 39 méter mélységben. A bunker közvetlenül kapcsolódik
a 2-es
metróvonalhoz, a Magyar Dolgozók Pártjának volt székházához
és az Országházhoz. A 2200 ember befogadására alkalmas közel 3800
négyzetméteres objektum 1953-ban készült el, a 2-es metró
alagútjával 1973-ban kapcsolták össze (bővebben lásd:
Rákosi-bunker).
1989. március 15-én hatalmas ellenzéki tüntetés volt a Magyar
Televízió épülete előtt.
2003-ban négyszintes mélygarázs épült a tér alá. A felszínen
napjainkban park és játszótér van.
2006-ban itt zajlott le az MTV-székház ostroma. Szeptember 18-án
több ezer tüntető csatlakozott az előző este kezdődött Kossuth téri
tiltakozáshoz, ahol követelték Gyurcsány Ferenc egykori
miniszterelnök azonnali távozását. A Kossuth tériek megszavazták egy
petíció elkészítését, amit a MTV-ben akartak beolvastatni. 21 óra 45
perc körül a petícióval a Szabadság térre érkezett a tüntetők egy
csoportja, de a székházat őrző biztonsági cég emberei nem engedték
be őket a székházba. Ezután a petíciót vivők vezetője visszament a
Kossuth térre és fölszólította a tömeget, hogy menjenek át vele a
Szabadság térre. A Magyar Televízió elnöke, Rudi Zoltán továbbra sem
volt hajlandó tárgyalni velük. 22 órától rendőrségi erősítés is
érkezett a térre. A tüntetők elkezdték kövekkel dobálni és szidni a
rendőröket. Folyamatosan érkeztek rendőri egységek, azonban a tömeg
egy sikertelen oszlatási kísérlet után beszorította a rendőröket a
székház bejáratához. A rendőrség sikertelen kísérletet tett az
épület megvédésére, majd a felgyülemlett füst és könnygázfelhő miatt
a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a
tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban
felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. Az MTV
munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr megsebesült. Az
okozott kár csaknem 232 millió forint volt.
 A tér
épületei és műemlékei
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Szabadság tér
12. szám alatt található. Az épület, amit Kármán Aladár és Ullman
Gyula tervezett, 1900. november 1-jén készült el. Kezdetben a
Kereskedelmi Kamara birtokolta az épületet, majd a Magyar Királyi
Postatakarékpénztár. A nagykövetség 1935 óta használja ezt az
épületet, melyet az amerikai kormány 1946-ban megvásárolt.
Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének biztonsági
kerítése (kép: Varga Máté)
Carl Lutz emlékműve a nagykövetség mellett kapott helyet. Ő volt a
svájci alkonzul Budapesten 1942-től 1945-ig. A háború alatt a
Szabadság tér 10-11-12. alatti épületen svájci zászló lobogott és
Lutz irodája is ebben az épületben kapott helyet. 1944 őszétől több
ezer üldözött embernek juttatott svájci menlevelet, hivatalos
elismerést arról, hogy az igazolás tulajdonosa svájci
állampolgárként védettséget élvez. Munkájával segített a hasonlóan
gondolkodó, szintén semleges országból származó magyarországi
diplomatáknak, így a svéd Raoul Wallenbergnek, Angelo Rotta apostoli
nunciusnak, az olasz Giorgio Perlascának, stb. Szobrát 2006.
december 13-án avatták fel.
Carl Lutz emlékműve (kép: Varga Máté)
A Szabadság tér parkjának keleti oldalán, a Magyar Nemzeti Bank
épülete mellett Harry Hill Bandholtz, az amerikai hadsereg
dandártábornokának szobra áll, aki az első világháború végén
Pershing tábornok tábori csendőrségének felügyelője volt. 1919.
augusztus 11-én Bandholtz tábornok az
angol-francia-olasz-amerikai tábornoki bizottság részeként
érkezett Budapestre, amelynek fő feladata a román seregek
távozásának felügyelete volt.
A tábornok 1919. október 5-én vált híressé, amikor is a bizottság
napi elnökeként, csupán egy lovaglópálcával felszerelkezve
megakadályozta, hogy egy csapatnyi román katona a Nemzeti Múzeumból
kincseket raboljon. A Nemzeti Múzeum elé már felvonultak a
megrakásra váró román teherautók; csakis az mentette meg a
kifosztástól a múzeumot, hogy onnan Bandholtz a román katonákat
kiverte, a teherautók ajtóit a szövetségesek nevében
lepecsételtette.
Bandholtz tábornok szobra (kép: Varga Máté)
Bandholtz szobrát
hosszas diplomáciai vajúdás után 1936-ban avatták fel. A
Horthy-kormány támogatta a szobor elkészültét, ami a románok
fosztogatására emlékeztetett, amit viszont a románok
elfogadhatatlannak tartottak, különösen, hogy a szobor kezében a
Nemzeti Múzeum előtti kínos eseményekre emlékeztető lovaglópálca is
ott volt. Végül engedményként a szobor a lovaglópálcát a háta mögött
tartva készült el.
A téren látható az egykori
Tőzsdepalota és a
Magyar Nemzeti Bank épülete. A tér legújabb fejlesztése a
2010. március 26-án átadott ún. interaktív szökőkút, valamint a
2011. júniusában felállított Ronald Reagan-szobor.
A tér kialakítása
Az 1890-es évek végének
legjelentősebb városrendezési akciója az Erzsébet híddal kapcsolatos
belvárosi rendezésen kívül az Újépület telkének rendezése volt. Az
1872. évi szabályozási terv ezt a területet csaknem teljesen
beépítésre javasolja, csupán a négy sarokbástya helyére és a terület
középrészén hagy meg egy-egy kisebb teret. Amikor 1884-ben az
Országház építése is megkezdődik, nyilvánvalóvá vált, hogy
környezetének rendezése halaszthatatlan.
Kilátás az Újépületre
az Országházból
A rosszemlékű Újépület
lebontására csak az
1894. évi XX törvénycikk alapján kerülhetett sor. Ez
intézkedett a katonai laktanyák megváltásáról, de még e rendelkezést
megelőzőleg, már 1891-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet
tervpályázatot hirdetett a tér rendezésére. Erre a pályázatra 52
terv érkezett. A hivatalos szervek is több tervet készítettek, a
Közmunkák Tanácsa 4, a Főváros 8 tervet mutatott be. A közmunkák
Tanácsa és fővárosi kiküldöttekből álló bírálóbizottság több mint
egy évig ülésezett, de érdemleges határozat hozatalára képtelennek
bizonyult.
A Főváros és a Közmunkák Tanácsa tervei 1894-ből
Először Gerlóczy Károly
alpolgármester által készített - mai szemünkkel teljesen laikus
kézre valló tervet fogadták el; ez az egész területet - egy
szabálytalanul kimaradó központi rész kivételével - beépíti, a
Bálvány utcát töréssel vezeti az Országház felé.
Ezután a tervet félretették és helyette Francsek Imre közmunka
tanácsi mérnök szimmetrikus jellegű pályatervét helyezték előtérbe.
Majd 1894-ben ezt a tervet is átdolgozták, ami ellen a Magyar Mérnök
és Építész Egylet levélben tiltakozott.
Gerlóczy Károly és Francsek Imre tervei 1894-ből
1895-ben Az Építő
Ipar című lap arról ad hírt, hogy a Közmunkák Tanácsa nemzetközi
pályázatot akar kiírni a terület rendezésére. A cikk írója Palóczi
Antal ezt ebben az esetben feleslegesnek és helytelennek tartja,
mert nem általános ötletek beszerzésére van most már szükség, hanem
konkrétan megvalósítható tervre, amelyben új szempontként merült fel
az építendő tőzsde elhelyezése. Cikkéhez tervjavaslatot is mellékel;
a tér északi-déli főtengelyre szimmetrikus, a Tőzsdepalota északi és
déli főhomlokzattal a tengelyre merőlegesen áll.
A terület rendezésének ügye csak 1898-ban jut nyugvópontra. A
főváros közgyűlése 1897-ben egy új tervet fogad el, amely a
Francsek-féle tervtől abban különbözik, hogy kelet-nyugati tengelyre
szimmetrikus, a tervezett tőzsde a keleti oldalon, a mai Nemzeti
Bank és az amerikai követség helyén áll.
Palóczy Antal 1895-ös és 1897-es tervei
Ezzel a tervvel szemben
Az Építő Ipar egy új észak-déli tengelyre szimmetrikus
elgondolást mutat be, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egylet egy
ismeretlenségbe burkolódzó tagja nyújtott be. Ezen a terven a
Szabadság tér majdnem mai alakja látható, azzal a különbséggel, hogy
a déli végfal kivételével egyenletes árkádsor veszi körül.
A tőzsdével szemben a keleti oldalon vele azonos tömegű középület
helyezkedik el. A terv kétségtelenül az összes eddigieknél
egységesebb, színvonalasabb és nagystílűbb. A megmaradó összefüggő
park ezen a terven a legnagyobb.
A közvélemény nyomására a Közmunkák Tanácsa végül döntött: Palóczy
Antal 1897-es tervét fogadták el, amelyet azonban a terv
véglegesítése után 1899-ben joggal teszi szóvá, hogy elgondolását a
Tanács átdolgozása íztelenné, sematikussá tette.
Az Újépület átvétele 1897-ben történik meg, s még ebben az évben
hozzáfogtak a bontásához. 1898-ban a Tanács megkezdte a telkek
árusítását. Miután az itt építendő épületekre 30 éves adómentességet
mondtak ki, a vételár elég magas volt, mégis az első évben az eladó
28 telekből 21 kelt el. A Tanács bevétele a telekeladásból összesen
11,5 millió korona volt; több, mint amennyit a főváros a
Károly kaszárnyáért fizetett.
A Szabadság tér - Palóczi Antal eredeti terve szerint és a tér
alapsíkjának megfelelő rendezésével, mai domborulatának
kiegyenesítésével - egyike lehetett volna a századvég
legharmonikusabb téralkotásainak. Ehhez természetesen szükséges lett
volna a térfalak egységes kialakítása is, amire azonban a XIX.
század utolsó és a XX. század első éveiben, a késő eklektika
individualista tendenciáinak előretörése idején már nem volt mód. A
nagyvonalú elgondolás abban a pillanatban elveszett, amikor a keleti
térfalat megosztották és oda középület mellett vele azonos
térelhatároló szereppel lakóházat engedtek építeni. A hatást tovább
rontja az így nem téraxisban álló Nemzeti Banknak erős szimmetrikus
tagoltsága, a tér körül álló épületek nyugtalan tömegeinek egymással
való versenye, végül a tér domború alapsíkja.
A Szabadság tér és a Kossuth Lajos tér rendezési terve
az eredeti állapot feltüntetésével
Forrás: Preisich Gábor -
Budapest városépítésének története |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
