AJÁNLÓ
Speciális értelemben a tradicionalitás névvel jelölt szellemi áramlat tradíció-felfogását jelentő kifejezés. Ekkor - a jobb elkülöníthetőség érdekében - nagybetűvel írandó (Hagyomány).
Betyár
Betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon. Általában lovas bujdosókként említik őket. A magyar betyárokhoz hasonló lovas útonállók világszerte léteztek a 20. századig, közülük az elhíresült magyarországi betyárokhoz hasonlóan sokan tettek szert ismertségre.
Bogrács
A bogrács egy szabadtűzi főzőedény, amely hagyományosan a magyar tábori főzés egyik kelléke. Jellemzői, hogy különböző űrtartalmú és alakú, felfelé szélesedő nyílású, s egy nagy drótfüllel függeszthető fel a tűz fölé. A bográcsban készült ételek íze finomabb lesz a konyhában készültekével, s ezen ételek készítéséhez olyan közösségi tevékenységek kapcsolódnak, amelyben az egész család is részt vehet.
Busójárás
A busójárás mohácsi farsangi népszokás. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.
Gémeskút
A gémeskút feltehetően a török hódoltság idején került Magyarországra, majd egész magyar nyelvterületen elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt. Ez a kútszerkezet pár évtizede az Alföldön még a legelterjedtebb víznyerőeszköznek számított, s jellegzetes formájukkal a puszta jelképévé váltak.
Huszár
A huszár magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem katonája. A huszár, mint lovas katona neve 1458-ra, Hunyadi Mátyás korába nyúlik vissza, mikor a magyar király rendelkezése szerint húsz telkenként egy lovas katona kiállítására kötelezte alattvalóit.
Íjászat
A középkor eleji magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!".
Szent Korona
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a XII. századtól napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona.
Rovásírás
A székely-magyar rovásírás vagy magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a székelyek és a magyarok is használtak a latin írás előtt/mellett. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni.
Turul
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Az elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.
AJÁNLÓ
