Budapest templomai
AJÁNLÓ
Budavári evangélikus templom
A budavári evangélikus templom Buda legrégebbi evangélikus temploma. Budapest I. kerületében, a Bécsi kapu téren áll, 1895-ben épült.
Erzsébet apácák temploma
Új nevén Szent Ferenc sebei római katolikus templom. A barokk épülettömb közepén álló templomot a ferences barátok építették 1731-1737 között, Hans Jakab tervei alapján. A torony 1739-1741 között készült el, sisakja 1891-ből való.
Kapucinus templom
A Corvin tér déli oldalán álló egytornyú templom romantikus homlokzata mögött a kövek a távoli múltról tanúskodnak. A szentély északi falában talált részletek még valószínűleg annak a karmelita templomnak a maradványai, amelyek Erzsébet, Nagy Lajos király édesanyja alapított 1372-ben. Ennek felhasználásával építették a XVI. század derekán Tojgun pasa dzsámiját, amely szerencsésen átvészelte az 1686. évi felszabadító harcokat.
Krisztinavárosi plébániatemplom
A Krisztinavárosi plébániatemplom alapítása óta mindig is különleges bánásmódban részesült. Kéményseprők, végtagok, esküvők tarkítják a történetét, de igazán híressé a templomot a főoltár és a szentély odébb tolásának izgalmai tették.
Mária Magdolna templom
A tatárjárás után IV. Béla király elhatározására vár épült a budai Várhegyen, amely kis változtatások után, jóformán ma is ugyanolyan elosztással áll, mint a XIII. században: délen a királyi palota, középen a "Mátyás-templom", északon pedig a Mária Magdolna templom, a köréjük épített szűk utcácskákkal és megannyi apró házzal.
Mátyás-templom
A tatárjárás pusztítása (1241) ráébresztette IV. Béla királyt arra, hogy csak megfelelő és korszerű védelem biztosítása mellett szabad új királyi központot létesítenie. Így a tatárok támadásának könnyű zsákmányául esett Óbuda helyett tőle délre, a hadászati és gazdasági szempontból egyaránt elsőrendű fontosságú dunai átkelőhely fölött húzódó, meredek sziklán, az ún. pesti Újhegyen alapította meg Budát, a XIII. század közepétől a király és az ország véglegessé váló fővárosát.
Szent Anna templom
A középkorban a mai budai Víziváros nagy részén a Szentpéter vagy másként Szentpétermártír külváros terült el. A városrész nevét plébániatemplomáról kapta, amelyet 1257 előtt emeltek az 1253-ban szentté avatott domonkos rendi Szent Péter vértanú tiszteletére. Eleinte a budavári Boldogasszony templom filiája volt mindaddig, míg 1390-ben meg nem vonták plébániájának határait. A török időben és a felszabadító harcok során a templom elpusztult.
Szent Mihály kápolna
Budai Várhegynek a Víziváros felett álló várfalszakasza a múlt század végén került az érdeklődés középpontjába: a Mátyás templom átépítését tervező Schulek Frigyes azért, hogy méltó keretet biztosítson a koronázó főtemplomnak, azzal azonos neogótikus stílusú építményt emelt a középkori falakra. Munkálatai megkezdése előtt kutatásokat végzett a bástyán: ekkor találta meg azt az - általa casamatának nevezett - építményt, amelyet később a szakemberek Szent Mihály kápolnaként azonosítottak.
Szilágyi Dezső téri templom
A 62 méter magas tornyú, színes Zsolnay-cserepekkel fedett, neogótikus templom a budai Duna-part jellegzetes városképi eleme: 1893-1896 között épült, Pecz Samu tervei alapján.
Tabáni plébániatemplom
Ezen a helyen már az árpád-korban is állt templom, amelynek létezéséről okleveles adatokon kívül csak egy kőtöredék tanúskodik.II. kerület
Budai ferences templom
A Rózsadomb lejtőjén, az egykori Országút (ma Margit körút) mentén áll az Ágoston-rendiek által épített barokk templom és kolostor, amely 1785 óta a ferenceseké, akik tovább alakították, illetve bővítették az épületegyüttest.
Szent Flórián-kápolna
A budai görög katolikus egyházközség plébániatemplomát a hajdan volt kórház mellé Christ Antal pékmester építtette 1759-1760-ban, Nepauer Máté tervei szerint. Homlokzati fülkéiben Szent Balázs, Flórián és Miklós szobra áll.
Széphalmi Jézus Szíve plébániatemplom
Pesthidegkút Ófalu leválasztott területén – Széphalmon – kisegítő lelkészséget hozott létre 1944-ben az egyházi hatóság, amely akkor a Kossuth utcai iskola egyik osztálytermében végezhette az istentiszteletet.
Remetekertvárosi Szentlélek plébánia
Remetekertváros a századforduló idején, az akkor alig 2000 lakosú Pesthidegkút csaknem lakatlan külterülete volt. A 30-as években kezdett kiépülni, amikor a terület parcellázásra került. A fejlődés során kezdtek a nehézségek megmutatkozni a hívek lelkipásztori ellátása terén. Összesen csak két templom volt, mindkettő 2 km távolságra Remetekertvárostól.
Pesthidegkúti református templom
Pesthidegkút községet az 1720-as években német katolikus telepesek alapították, míg a református hívek a XIX. század végén költöztek a település kertvárosi részébe. 1931-ben már felmerül a templomépítés gondolata is.
Páduai Szent Antal plébánia
Buda város tanácsa 1847. június 11-i ülésén határozza el Döbrentey Gábor királyi tanácsos javaslatára kb. 100 dűlő nevének megváltoztatását. 1847. június 16-án a Tündér-hegyen ünnepélyesen dűlő keresztelőt rendeztek. Ekkor kapta az egykori Disznó-rét és a Zsír-domb a Pasarét nevet. A Pasaréti téri templom, hivatalos nevén Páduai Szt. Antal plébániatemplom, a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található.
Szépvölgyi körmeneti kápolna
A műemlék kápolna romantikus stílusban, Knabe Ignác tervei alapján épült 1854-ben. Kis fatornya van. A Szépvölgyi út, az Ürömi utca és az Ürömi köz által határolt kis téren található, bejárata az Ürömi közre nyílik.
Kisboldogasszony-bazilika
A neogót stílusban épült templom 700 m2-en áll. Hossza 44 m, szélessége 15 m, magassága ugyancsak 15 m, a toronyé pedig 54 m. A templom tervezője Schönner Ferenc. Az építkezést Hauszmann Sándor vezette.
Sarlós Boldogasszony plébánia
Határában, Gercse-pusztán már 1333-ban templom állott. Megrongált falait a török után az új birtokos, Kurtz János 1703 körül restauráltatta. Az 1736-ban Solymár filiájából plébániává vált Hidegkút telepesei a XVIII. sz. közepéig jó időben a gercsei templomot használják, rossz időben pedig a faluban lévő romos templomot, amely csak az 1752-es restaurálás után válik Sarlós Boldogasszony titulussal igazán plébániatemplommá.
Pasaréti Református Gyülekezet
Ha körbenézünk a magyar református templomok közt, bizony nemigen találunk Bauhaus stílusút köztük, akár Budapestről, akár az ország vagy a magyarlakta területek egészéről beszélünk. A Torockói téri református templom ritka kivételt képez ez alól.
Kapisztrán Szent János templom
Ma már szinte elképzelhetetlenül nehéz korban, a háború után, a totális kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a budai Kapisztrán Szent János-templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő XVII. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult.
Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom
Elődjét a török hódoltság után érkezett bajor telepesek emelték 1705-ben. Erre utal a kapu felirata is. A jelenlegi barokk templom 1746-1759 között épült Hamon Kristóf és Nepauer Máté tervei szerint. Tornya 1763-1766 között készült, hangsúlyos toronysisakja Ybl Miklós alkotása 1877-ből. A homlokzat fülkéiben Szent Immaculata és Szent Erzsébet szobrai láthatók.III. kerület
Óbudai Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom
A Szent Péterről és Pálról elnevezett, barokk stílusú templom özvegy Zichy Péterné támogatásával, 1744-1749 között épült, Paur János György építőmester tervei alapján. A főkapu felett Szent Rozália domborművét látjuk, a szélső fülkékben Szent Sebestyén, illetve Szent Rókus szobra áll, míg az oromfal felső párkányán kétoldalt Péter és Pál apostoloké.
Óbudai református templom
A főváros legrégebbi református templomát a földben rejtőző középkori épületek anyagából, 1785-1786-ban emelték. Tornya 1788-ban, sisakja 1878-ban készült el. A parókia Kós Károly tervei alapján épült 1905-ben.
Óbudai zsinagóga
Az óbudai zsinagóga Budapest legrégibb zsinagógája, az európai klasszicista zsinagógaművészet remekműve. A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll. Részleges felújítását követően 2010. szeptember 5-én újraavatták.
Békásmegyeri református templom
A templom nélkül épült lakótelepek lelkipásztori ellátása és a kereszténységtől számtalan eszközzel elfordított emberek evangelizálása talán a legnagyobb és legnehezebb feladat. Jól látszik ez Békásmegyeren is, ahol a közelmúltban épülhetett csak református templom.
Csillaghegyi Jézus Szíve plébánia
Békásmegyer községhez tartozó, az úgynevezett Kissing-en lakó háromezer római-katolikus csillaghegyi hívő 1924-ben elhatározta, hogy templomot építtet. Vojnich László kezdeményezésére gyűjtőívekkel néhány év alatt 120000 pengő gyűlt össze. A gyűjtők ügybuzgósága és a hívek áldozatkészsége folytán már hozzákezdhettek egy kis templom építéséhez a korábban vásárolt kis telken.
Boldog Özséb plébánia
A templom csillaghegy északkeleti részén fekszik és a békásmegyeri új lakótelep számára épült. A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. A karácsonyi éjféli misén az emberi szemek ragyogása és a még nedves falak csillogása köszöntötte a gyermek Jézust.
Óbudai evangélikus templom
Óbuda evangélikus egyházközsége már 1843-ban megalakult s 1909-ben lett anyaegyházzá. A templomépítésre 1912-ben már rendelkezésre álló összeg hadikölcsönben elveszett, így a templomépítő bizottság csak 1922-ben kezdhette újra működését. 1933-ban kaptak telket a fõvárostól, ekkor írták ki a pályázatot a templomra és gyülekezeti házra. Friedrich Lóránt tervét fogadták el. A templom 1935-re épült fel.
Csillaghegyi református templom
Az 1920-as években egyre többen költöztek ki a belvárosból a megszépülő Csillaghegyre, így a református lakosság is megnőtt. A hívek 1925-ig a Pomázi Református Egyházközséghez tartoztak, majd 1925-tő a közelebb levő Óbudai Református Egyházközség fiókegyházává szerveződött. Ám a gyarapodó település saját templomra áhítozott.
Kövi Szűz Mária templom
1811-ben a Duna árjából Bauer Jakab kőműves mester egy Mária-képet ment ki és helyez el az Aquincumba vezető római vízvezeték egyik megmaradt kőpillérjére. A kép Lucas Cranach innsbrucki Madonnájának változata. A környékbeli hívek Kövi Mária néven tisztelettel veszik körül. 1843-ban megújítják a kép foglalatát és e szöveggel látják el: "Sieh, o Mensch und besuche Maria auf den Stein; kommt zu mir in allen Noten und ich will euer Trost sein. 1843."
Óbudai Jó Pásztor templom
A Jó Pásztor szeretetéről nevezett Miasszonyunk leányai női kongregáció 1892-ben szerzetesházat alapított fiatalkorú leányok javító-nevelése céljából. A hozzá tartozó Hofhauser Antal tervei alapján neoromán stílusban épült templomot 1901. november 21-én szentelték fel. Kapuja fölött a Jó Pásztor mozaikképe látható. A szentélyt a templom közepén alakították ki, két végén kórussal.
Szent József plébánia
A templom 1754-1764 között épült, barokk stílusban. A templom ékessége az olasz eredetű Santa Conversatione Mária-kép.
Szentháromság plébánia
Az Óbudai Főplébánia területéből 1946-ban alakul önálló lelkészségként Jézus és Mária Szíve titulussal, főleg a hegyvidéken és a Bohn-téglagyár körül lakó hívek ellátására. Első misézési hely a Vörösvári úti iskola tornaterme. A templom 1948-ban épült fel.
Rómaifürdői plébánia
A templom egy családi házból lett kialakítva 1918-ban, majd a háborús sérülések miatt 1989-ben építették át.IV. kerület
Clarisseum Szent István Király plébániatemplom
A Clarisseum létrejötte elsősorban a Károlyi grófi család gyermekszeretetének a gyümölcse. 1870-ben megalapították az Elsô Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, s az épületkomplexum tervezésére a család Ybl Miklóst kérte fel.
Nagyboldogasszony plébánia
Újpest város szélén, a Károlyi grófok vadászházának környékén sok elhagyatott gyerek élt. Ide kérte 1907-ben P. Soós István, a karmelita rend tartományfőnöke a Rocca di Papa-i nővéreket, akik jutányosan megvásárolták a vadászházat. Az istállóból lett a templom, amely hamarosan kicsinynek bizonyult. Ezért 1926-ban kezdték el építeni - nagyrészt a belga karmelita rend adományából - a mai templomot, amely 1933-ban lett kész.
Újpesti Jézus Szíve-templom
Schreiber Janka, az angolkisasszonyok apácarend budapesti intézetének főnöknője családi örökségből szőlőt és villaépületet vásárolt egykoron a Baross utcában. A villa déli szomszédságában 1886-ban kápolnát emeltetett, amelynek tervezője Bachmann Károly újpesti építész volt.
Káposztásmegyeri Szentháromság plébánia
A templom, illetve plébániaközpont alapkövét 1991-ben Marosi Izidor váci megyéspüspök tette le, megáldását 1995-ben Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte. Az épületegyüttes földszintje (1400 m2) magában foglalja a szentségi kápolnát (75 m2), amely a hétköznapi misék, a csend és az imádság helye, a nagytermet (400 m2), ahol a vasárnapi szentmisék és különböző összejövetelek, rendezvények is folynak, valamint hittantermeket, irodákat, papi lakásokat.
Káposztásmegyeri református templom
A magyarországi szocializmus utolsó éveiben épült káposztásmegyeri lakótelep északi részének házai között található templomot 2013-ban adták át a nagyközönségnek.
Újpesti evangélikus templom
Újpest község 1836-ban alakult meg. 1868-ban 500 evangélikus lakosa magániskolát alapított, ez lett a leányegyház alapja: 1874-ben vették fel a pesti egyházba. Az iskolában felváltva németül és magyarul tartottak istentiszteletet.
Újpesti Szent József plébánia
Az újpesti Főplébánia egyháztanácsa a váci püspök kezdeményezésére 1932. február 15-én határozott arról, hogy az Újpest-turjánnak nevezett városrészen templomot épít.
Újpesti Szent István plébánia
Az 1920-as évek végén Újpesten már több mint 40 ezer katolikus élt. Dr. Hanauer Á. István váci püspök szorgalmazta egy új templom építését. Gróf Károlyi László 600 négyszögöl telket adományozott és Csík József apát-plébános gyűjtést indított az új templom építéséhez.
Újpest-Újvárosi Református Gyülekezet
A kis templom egy falusi házikóból lett kialakítva 1947-ben, amely hagyatékként került a gyülekezet birtokába.
Egek Királynéja Főplébánia
Újpest első telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi fíliájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták. Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze.
Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség
A kicsinyke templom 1878-ban épült a mai Szent István tér szélén. E templomot 1941-ben oszlopos bejárattal látták el, majd elkészült a torony és a parkókia megmagasítása is.
Újpesti zsinagóga
Az első újpesti zsinagóga 1839-ben épült, a Bocskai utca elején. Az épületről rajzot vagy fotót nem ismerünk. 1885?86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is működő neológ zsinagógát. A korabeli sajtó tudósításai szerint Greiner (vagy Gränner) budapesti építész tervezte, a kivitelezést Böhm Mátyás építőmester irányította.V. kerület
Belvárosi plébániatemplom
A kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt ide temették 1046-ban.
Szent István-bazilika
A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne, névadója a magyar államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
Unitárius templom
1882-ben írásban fordult a budapesti unitárius egyházközség presbitériuma nevében Hajós János gondnok, Derzsi Károly lelkész Budapest Főváros vezetőihez, hogy adományozzon egy telket, mely alkalmas lenne az építendő templom számára. A Tanács a pesti oldalon jelöli ki az Alkotmány utca és Koháry utca sarkán levő 600 négyszögöles területet. Ezeket az akkoriban még a város szélén levő üres telkeket raktárak részére adta bérbe a Főváros.
Deák téri evangélikus templom
A Deák téri evangélikus templom Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom a budapesti Deák Ferenc téren.
Egyetemi templom
Magyarország egyik legszebb barokk műemléke. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a magyar alapítású pálosok rendje építette, elpusztult és távol eső budaszentlőrinci anyamonostoruk helyett.
Belvárosi ferences templom
A Ferenciek terén álló templomban mintha megállt volna az idő. XVIII. század elején épült tekintélyes falai, homlokzati szobrai és barokk stílusú díszei alig változtak valamit az elmúlt három évszázad folyamán. Története visszanyúlik a XIII. századra, felszentelésére azonban csak 260 évvel ezelőtt került sor.
Magyar ortodox templom
A pestiek által mostanában is csak görögkeleti görög templomnak hívott Isten háza fölszentelésére közel két évszázaddal ezelőtt, 1801-ben került sor az egykori Alsó-Dunasoron, de teljesen csak 1803-ra készült el. Pontosabban még ekkor sem véglegesen, mert a Duna-partra néző két tornyot nem fejezték be az építők.
Németajkú Református Egyházközség temploma
A XIX. század második felében, amikor Magyarország számos területen utolérte a fejlett nyugat-európai államokat, ezekből az országokból számos tudós, elszegényedett vállalkozó, értelmiségi vándorolt be országunkba. Többek között ismert németajkú protestáns családok, mint pl a Hagemacher, a Dreher és a Ganz család, akik Németországból.
Pesti szerb templom
Már a XVI. század végén volt egy kisebb szerb település ezen a környéken, és valószínűleg templom állt a mai helyén. A XVII. század végén újabb szerb telepesek érkeztek, akik 1695-1698 között új templomot emeltek a háborúk alatt megrongálódott korábbi helyére. Ezt maga Csernojevics Arzén pátriárka szentelte fel Szent György tiszteletére.
Szent Mihály templom
Magyarországon az 1221-ben megtelepedett domonkosok pesti, Szent Antalról nevezett kolostorukat és templomukat 1230-ban alapítják. A kolostor és a templom helyével kapcsolatban eltérők a vélemények. A tatárok az épületeket elpusztítják, s a kolostor falai közé menekült pesti polgárok közül sokan itt lelik halálukat.
Szent Anna templom
1725-1732 között, barokk stílusban épült Hölbling János, majd Paur János György irányításával. Mai átalakított, eklektikus főhomlokzata és toronysisakja Diescher József munkája 1873-ból.
Hazatérés Temploma
A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, a Hazatérés Temploma.VI. kerület
Szent Család plébánia
1930. szeptember 28-án szentmisével egybekötött alapkőletételi ünnepség volt. A templomot Fábián Gáspár tervei alapján építették fel, angol késő gótikát utánzó stílusban. Gótikus oltárait is Fábián Gáspár tervezte, a főoltár fölött hatalmas üvegmozaik ablak helyettesítette az oltárképet.
Szent Teréz plébániatemplom
Eredetileg copf stílusban építették 1803-1809 között, Kasselik Fidél tervei szerint. 1885-ben neobarokk stílusban alakították át külsejét. Toronysisakját Ybl Miklós készítette 1871-ben. A tűzfigyelő folyosóval ellátott torony főhomlokzati fülkéjében Szent Teréz szobra áll (Dunaiszky Lőrinc alkotása). 1803. augusztus 14-én helyezték el a terézvárosi plébániatemplom alapkövét.VII. kerület
Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található. A VII. kerület (Erzsébetváros) római katolikus plébániájához tartozó templom.
Fasori evangélikus templom
A neogótikus stílusú, kéthajós templom Pecz Samu tervei alapján, 1903-1905 között épült. Magasra emelt főhajója arányaiban a párizsi St. Chapelle térélményét idézi.
Fasori református templom
Az Árkay Aladár tervei szerint 1911-1913 között emelt templom a XX. századi magyar építészet becses emléke. Jellegzetes architektúrájában a magyar nemzeti stílus igénye a kor angol és finn építészeti hatásával együtt jelenik meg. A kupolával fedett centrális belső tér vizuális hatása felülmúlja a valóságos méreteket. Az ablakok Róth Miksa műhelyében készültek.
Istenszülő Oltalma görög-katolikus templom
Eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomának épült 1880-ban, de miután a tér közepén a nagy templom felépült, 1905-ben átadták a görög-katolikus egyháznak, ezzel megnyílt a főváros első görög-katolikus temploma, Roskovics Ignác ikonosztázával.
Dohány utcai zsinagóga
A romantikus, bizánci-mór stílusú műemléket 1854-1859 között emelték Ludwig Förster bécsi építész tervei szerint. Belső díszítése, illetve berendezése részben Feszl Frigyes elgondolásai alapján készült. A templom Európa legnagyobb működő zsinagógája.
Kazinczy utcai zsinagóga
A Budapesti Izraelita Hitközség ortodox tagozatának Sasz Chevra imaháza és tanháza. Lajta Béla tanítványai, Löffer Béla és Löffer Sándor tervezte ezt a szecessziós stílusú ortodox zsinagógát. Az 1910-13 között épült tömbnek bravúros az útkanyarulatban elhelyezett tömege.
Rumbach utcai zsinagóga
A "zsinagóga háromszög" második temploma 1872-ben, romantikus mór stílusban épült, a neves bécsi építész, Ottó Wagner egyetlen hiteles magyarországi alkotásaként. Ottó Wagner 1868-ban vetette papírra a terveket, amelyek alapján 1870-72-ben Kalina Mór másodtervező és Buzzi Bódog építőmester építették fel a templomot.VIII. kerület
Józsefvárosi plébániatemplom
A Baross utca tengelyében álló kéttornyú, késő barokk stílusú templomot Tallher József tervei alapján Kundt Ignác kőművesmester építette 1794-1798-ban. Homlokzata Kasselik Fidél műve (1814). 1863-1865 között Hild József felújította és újraboltozta. Mai formáját az 1891-1895 között történt restaurálás alkalmával kapta, melynek során dísztelennek tartott homlokzatait, valamint belsejét eklektikus ízlés szerint alakították át. A főhomlokzat orompárkányán álló Szent József-szobrot Dunaiszky Lőrinc készítette 1820-ban.
Szent Rókus-kápolna
Az 1711. évi nagy pestisjárvány után Pest város tanácsa egy kis kápolnát építtetett itt a járványok ellen védelmező Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. 1741-ben bővítették ma méretére, tornya 1797-ből való.
Nagyvárad téri református templom
1921. január 1-én kezdte meg a Budapesti Református Egyházközség presbitériuma a Külső-Ferencváros-Tisztviselőtelepi Református Missziói Egyházrész szervezését. Templomukat 1930-tól 1935-ig építették, amelynek felszentelésén Horthy Miklós kormányzó is részt vett. Nevével ellentétben nem a Nagyvárad téren, hanem az Üllői úton található.
Lisieux-i Szent Teréz plébánia
1907-től a környék híveinek a mai XIV., Őrnagy utcai iskolában miséznek. 1919-ben alakul meg a Templomépítő Bizottság. A templom 1928-ban épül, felszentelése 1928. október 28-án volt.
Jézus Szíve templom
A jezsuiták a XIX. század végi budapesti megtelepedése után, a hívek szorgalmazására, részben közadakozásból saját templomot emeltek a Scitovszky tér (ma Lőrinc pap) és a Mária utca sarkán. A templomot Kauser József tervei szerint építették 1888 és 1909 között. A pesti Jézus Szíve templom ma a magyarországi jezsuiták központi temploma.
Magyarok Nagyasszonya templom
A múlt század utolsó évtizedeiben kiépült Tisztviselőtelep templomát 1929-1931 között emelték neoklasszicista stílusban. Terveit Kismarty-Lechner Jenő készítette, aki követte nagybátyja, Lechner Ödön megelőző, centrális elrendezésű pályatervét. A részletek kiképzésében azonban magyaros elemeket alkalmazott, a Nemzeti Múzeum honfoglalás kori gyűjteményének motívumaira támaszkodva.
Törökőri református templom
A Kerepesi úton található irodaházak szorításában létezik egy apró templom, amely még a térképeken is alig vehető észre, nemhogy az utcáról felfigyelhetnénk rá. Törökőr a VIII. és XIV. kerület határán fekszik Kerepesdűlő, Alsódűlő és Zugló között a Hungária körút és a Kerepesi út találkozásának környékén.
Béke Királynéja lelkészség
A lelkészséget 1946. március 27-én a józsefvárosi plébániából választják le. Miséző helye először a Jázmin utcai iskola tornaterme, majd a Lósy Imre utca 3. számú ház pincehelyisége. E házat ma is néhány más házzal együtt "papháznak" nevezik, mert a pálosok, ill. később a Központi Papnevelő egykori birtokán épültek.
MÁV-telepi Kisboldogasszony plébániatemplom
A Magyar Államvasutak alkalmazottainak lakótelepén 1924-ben jött létre a Kisegítő Kápolna Egyesület, amely a kezdeti időkben a MÁV által ideiglenesen átadott épületben nyitotta meg kápolnáját.
Vajda Péter utcai evangélikus templom
A Vajda Péter utcai templomtorony, amely Budapesten, a józsefvárosi Vajda Péter utcában áll, egykoron egy evangélikus templomhoz tartozott, amelyet később lebontottak. Az evangélikus hitközség a múlt század harmincas éveiben kapta meg az eredetileg iskolai tornateremként használt épületet, amit aztán Lux Kálmán tervei alapján építettek át templommá. 1934-ben szentelték fel, a máig megmaradt torony (mely technológiai műemlékvédelmi oltalom alatt áll) két évvel később készült el.IX. kerület
Ferencvárosi plébániatemplom
Az eklektikus-neoromán stílusú, háromhajós, keresztházas bazilikát Ybl Miklós építette 1867-1879 között - francia előképekhez igazodó architektúrával. A főhajó előtt álló, 67 méter magas tornyon nyílik a főbejárat, melynek orommezejét Feszler Leó Krisztus-domborműve díszíti. Felette Szász Gyula Szent Ferenc-szobrát láthatjuk. Az északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobor Stróbl Alajos alkotása.
Páli Szent Vince templom
E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik.
Kálvin téri református templom
Hofrichter József tervei szerint, klasszicista stílusban épült 1816-1830 között. A főbejárat timpanonos záródású, oszlopos előcsarnokát Hild József emelte 1848-ban, a torony sisakja pedig Buchold János tervei alapján készült 1859-ben.
Örökimádás temploma
Az első Oltáregyesület 1848-ban alakult Belgiumban. Hazánkban Trautwein János piarista Budapesten alapítja meg a Központi Oltáregyesületet, amelynek célja az Oltáriszentség tiszteletének előmozdítása és szegény templomoknak liturgikus szerekkel és ruhákkal való ellátása.
Szent Kereszt plébánia
A Kisegítő Kápolna Egyesület helyi szervezete 1921-ben alakul meg, és azzal kap nagy lendületet, hogy a Kápolna Egyesület országos főtitkára, Dr. Rónaszéki Trux Jenő, aki később a Külső-ferencvárosi egyházközség elnöke is lesz, aki bekapcsolódik a helyi munkába.
Szent Cirill és Szent Metód bolgár pravoszláv templom
A XIX. században megindult nagyarányú bolgár betelepülés egyik jelentős központjává vált Budapest, különösen a főváros déli határán jelentő Ferencváros. Itt kezdte meg működését 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, s 1916-ban a Lónyay utcában alakult meg a bolgár egyházközség. Szintén a kerületben nyitotta meg kapuit az első bolgár iskola 1918-ban.X. kerület
Szent László plébániatemplom
A neogótikus stílusú, magyaros-szecessziós és keleti elemekkel tarkított templom 1893-1900 között épült Lechner Ödön tervei szerint. Szerkezetileg háromhajós, keresztházas bazilika, amelyben sötét téglalizénák, támpillérek, támívek és zománcos burkolatú díszítőpillérek váltják egymást.
Kőbányai református templom
1885. május 24-én volt Kőbányán az első református istentisztelet. 1900 karácsonyára elkészült a ma is szolgáló templom. Ekkor már 6000 református élt Kőbányán. Bútorzata 1905-ben készült. Ugyanaz a Thék Endre cég készítette mint aki az Országház bútorzatát. A harangok is ugyanebben az évben készültek. Tíz év múlva, az I. világháború elején kettőt elrekviráltak.
Conti-kápolna
A fogadalmi káponát Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette 1739-40-ben hálából, hogy a Conti család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. Később Conti Lipót meghalt és második felesége, Schallhard Éva lemondott kegyúri jogáról, melyet a városi hívek kaptak meg, akik kibővítették és toronnyal látták el.
Kőbányai evangélikus templom
A mai Kőbánya valaha egy nagyon hangulatos, kedves kisváros volt. A XIX. század vége fele tömegesen telepedtek le munkások, akik az ország különböző tájairól érkeztek, így az evangélikusok száma is megnőtt, mígnem 1899-től rendszeressé váltak az istentiszteletek. Az alkalmakat a Kápolna téri iskola egyik termében tartották.
Rákosfalvai református templom
A rákosfalvai gyülekezet templom nélkül kezdte életét. A gyökerek 1897-ig nyúlnak vissza. A feljegyzések szerint ekkor tartották az első istentiszteletet egy buzgó református asszony házának udvarán. Később otthonok nyíltak meg sorban Isten dicsőítésére, s szentelődött a maroknyi gyülekezet templomává, csaknem húsz éven át Ács Károly (1897-1907) és Tóth Ferenc (1907-1911) vezetésével.
Föltámadott Krisztus templom
Az I. világháború utolsó évében, az 1919-es kommunista terror idején megindult a történelmi Magyarország megszállt, később elcsatolt területeiről a menekültek áradata az anyaországba, főként Budapestre. Az Országos Menekültügyi Hivatal 350 ezerre becsülte az önkéntes vagy kényszerből áttelepültek számát.
Mindenkor Segítő Szűz Mária templom
A Budapesten letelepedett és főképp a kőbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy utca 11.) a lengyel szociális otthont.
Mindenki Temploma (volt Kőbányai zsinagóga)
Buda, Pest és Óbuda egyesítése után gyorsan benépesülő kerület kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat, felépült több iskola, megalakult a gimnázium. Kőbányának ekkor már volt elöljárósága, szépséges és kellően tágas plébániatemploma, főútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a főváros.
Szent György plébániatemplom
Kőbányának a Maglódi út körül lakó hívei a kórház megépítésétől kezdve a kórház kápolnájában részesülnek lelki ellátásban, de már a második világháború előtt külön kápolna és önálló lelkészség létesítésén fáradoznak. Az egyházi hatóság 1947. január 20-án kelt okiratával állítja fel, a kőbányai plébánia területéből leválasztva az önálló egyházközséget és lelkészséget.XI. kerület
Szent Angyalok-templom
A gazdagréti Szent Angyalok-templom nemcsak a balatoni útról, de a főváros különböző pontjairól is jól látható. A templom új tömbje Koppányi Imre tervei szerint a gazdagréti lakótelep szélén helyezkedik el, gigantikus méretei és kedvező fekvése miatt nemcsak a balatoni úton haladók vagy a budaörsi lakosok figyelmét vonja magára, hanem a főváros különböző pontjairól is jól látszik.
Kelenföldi református templom
A Budapest Külső-Kelenföldi Református Egyházközség 1950-ben alakult, Kelenföld akkor még kevéssé lakott részén - a jól ismert Kelenföldi pályaudvar környékén élő reformátusok számára. Ma hivatalosan körülbelül 600 főt számlálunk. Gyülekezetünk terület három egymástól eltérő területből áll: Kelenföld, Farkasrét és Őrmező.
Kelenvölgyi Szentháromság templom
A századforduló idején Budafok filiájaként létezett, mint mezőség, és szőlőskertek. 1909-ben épült egytanerős iskolájában 1911 Szentháromság vasárnapjától kezdődően rendszeresen szentmiséket tartanak.
Kelenföldi evangélikus templom
Már 1914-ben megalakult a Kelenföldi Evangélikus Templomépítő Egyesület, de a háborús évek ítéletnapjai s lelki dermedtsége miatt csak 1924-ben ért be az építkezés gondolata.
Magyar Szentek Temploma
Az 1996-ra tervezett Világkiállítás lemondása után az Esztergom Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti azt az épületet, amely az Expo idején vatikáni pavilonként működik, és csak a későbbiekben kapott volna templomi funkciót.
Magyar Advent Temploma
Az Október 23-a út mentén találjuk ezt az építészetileg megragadó templomot a Magyar Advent templomát, mely a zsúfolt budai bérházak, lakótelepek és üzletközpontok között messzebbről alig észrevehető.
Szent Szabina-kápolna
A telket Szunyogh Xavér Ferenc, a liturgia nagy magyar apostola hagyta a szerzetre. A ház dr. Szennay András főapát kezdeményezésére külföldi bencés testvéreink: elsősorban az osztrák, a bajor, a svájci, a sanktottilieni és a belga kongregáció anyagi támogatásával épült fel II. János Pál pápasága idején, Lékai László esztergomi bíboros érsek kormányzása alatt.
Szent Gellért templom
Kelenföldön 1920-ban megalakult a Kelenföldi Templomépítő Egyesület. Ebben az időben a leányiskola tornatermében tartották a vasárnapi szentmiséket. 1930-ban a főhatóság dr. Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével. Még ugyanebben az esztendőben, dr. Mészáros János érseki helytartó áldotta meg az elkészült templomot (163 m2). Ugyanezen évben jön létre az egyházközség részben a ciszterci, részben a tabáni plébánia területéből. 1931-ben kultúrház létesült.
Szent Mihály templom
Albertfalva a ráckevei koronaura-dalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnőnek nászajándékul, aki Albert, szásztesseni herceghez ment feleségül.
Sziklatemplom
A Gellért Szállóval szemben, 25 méterrel a Duna vízszintje felett, a hegy oldalában van a főváros egyik különlegessége, a Sziklatemplom. Nevezik Szent Iván barlangnak is egy hajdan itt élt remetéről, aki a monda szerint a hozzá zarándokló betegeket a barlang előtt fakadó forrás vizével gyógyította.
Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia
A kéttornyos, neobarokk stílusú templomot Walder Gyula tervei szerint építette a ciszterci rend, 1929-ben elkészült gimnáziuma mellett. Felszentelésére 1938-ban került sor. A háromhajós bazilika ugyan történelmi formákat mutat, ám egyszerű kompozícióját, szerkezetét tekintve a korszak modern templomaihoz hasonlítható.
Budai Baptista Gyülekezet
Magyarországra közel 500 évvel ezelőtt érkeztek Németországból az első baptista hitelveket valló misszionáriusok. Hosszú, megpróbáltatásokkal teli út vezetett odáig, hogy 1905-ben elismert, a többi magyarországi egyházzal egyenrangúvá váljon a közösség.XII. kerület
Keresztelő Szent János templom
A húszas évek második felében Szelényi István misézőhelyet létesít a Fürj utca 26-os számú házban. 1929-ben megalakul a Csörsz utcai Kápolna Egyesület.
Ferenchalmi Szűz Mária-kápolna
Az egyhajós kápolna 1821-ben épült Kalmárffy Ignác (Buda örökös bírája) és neje, Reinprecht Katalin telkén és költségén. Az 1822. október 6-án Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt épületet valamiféle félreértés miatt hosszú ideig Szent László-kápolna néven jegyezték. A kápolna egyes elmondások alapján részben az egykori pálos kolostor köveinek felhasználásával készült el.
Budahegyvidéki református templom
A Budahegyvidéki Református Egyházközséget 1931-ben alapították az akkortájt benépesülő budahegyvidék református lakói. Az istentiszteleteket kezdetben a Márvány utcai iskolában tartották, mígnem 1935-ben meg nem vásárolták a Böszörményi út és a Beethoven utca sarkán álló épületet, amely mindmáig a gyülekezet otthona.
Farkasréti Mindenszentek plébánia
A templomtól távol, főképpen Felsőkrisztinaváros hegyvidékén lakó hívek gondozására és plébánia szervezésére 1931-ben Kisegítő Kápolna Egyesület alakul. Vasárnaponként Röss Bertalan kapucinus misézik az Érdi úti iskolában.
Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom
A Városmajor szélén álló kistemplom és a modern nagytemplom - különálló beton harangtornyával - a két világháború közötti magyar építészet kiemelkedő együttese, melyeket méltán nyilvánítottak műemlékké. A mellette álló kisebbik, magyar-szecessziós stílusú templomot Árkay Aladár tervei alapján emelték 1923-ban.
Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet
Budán a XIX. században egyetlen evangélikus gyülekezet volt, amelyet Mária Dorottya evangélikus hitű főhercegnő, József nádor felesége alapított 1819-ben.
Irgalmas Jézus-kápolna
Az Országos Onkológiai Intézet területén fekvő Irgalmas Jézus kápolna építését 1942-ben a kezdték meg. Az 1944-es átadást követően a kápolna az 1950-es államosításig folyamatosan és rendszeresen működött.
Svábhegyi református templom
1999-ben aláírásgyűjtést kezdeményeztek a hegyen lakók körében felekezetre való tekintet nélkül. Kb. 500 aláírás gyűlt össze abból a célból, hogy a XII. kerületi Önkormányzat bocsásson a reformátusok részére olyan telket, amelyen templomot lehet építeni.
Szent Család templom
A templom a zugligeti Római Katolikus Plébánia temploma. 1913 és 1917 között épült a Szent Család tiszteletére. Építtette: Almássy Mária az Angolkisasszonyok akkori főnöknője a Rathfarham-i (Írország) intézeti templom mintájára. Tervezője: dr. Hültl Tivadar Kivitelező építész: Havel Lipót. Stílusa: újromán stílus.
Szent László templom
Svábhegy a főváros felett elhúzódó Budai-hegység része, kedvelt kirándulóhely. A "Svábhegy" elnevezésnek igen hosszú története van. Ez a név először csak 1833-ban jelenik meg. 1847-ben javaslat született arra, hogy az egész hegyet Istenhegynek hívják, ami hivatalosan meg is történt, azonban nem vált általánossá (ma az Istenhegy a Svábhegyet alkotó hegyek egyike, amelyen a templom is épült). Az elmúlt 50 év alatt pedig "Szabadsághegy" névre keresztelték át.XIII. kerület
Szent Mihály plébániatemplom
Angyalföldön, a Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett területen 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Foerk Ernő tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését. 1930. november 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián hercegprímás.
Szent László plébániatemplom
A Béke téri Szent László plébániatemplom Angyalföld első plébániatemploma volt, amikor 1929-ben átadták, és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi Önkormányzat épületének tőszomszédságában áll, parkkal körülvett területen.
Dózsa György úti zsinagóga
Az 1900-as évek elején az angyalföldi zsidóság elhatározta, hogy zsinagógát építtet. A tervezéssel Baumhorn Lipótot bízták meg, aki egy egyszerű, de mégis szép zsinagógát álmodott meg a mai Dózsa György, régi nevén Aréna útra. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja, a hitélet a korábban kultúrteremnek szánt kisebb épületben folytatódik Deutsch Péter rabbi vallási irányítása alatt.
Angyalföldi református templom
A templomot 1927-1933-ig építették. A gyülekezet háború előtti lélekszáma több mint ötezer fő volt. A háborúban szétlőtték a tornyot, mivel német lőállás volt benne.
Kármelhegyi Boldogasszony templom
Magyarországon a sarutlan karmeliták 1644-ben jelentek meg a győri egyházmegyében, remeteséget létesítve. A törökök kiűzése után Szelepcsényi György esztergomi érsek 1697-ben Győrben, 1699-ben pedig Szakolcán alapított számukra kolostort. A következő alapításra csak 1896-ban került sor Budapesten, a Huba utcában. A Kármelhegyi Boldogasszony templom és a karmelita rendház Angyalföld első temploma volt.
Árpád-házi Szent Margit plébánia
Möller István műegyetemi tanár tervei alapján, a zsámbéki romtemplom mintájára épült 1933-ban.
Pozsonyi úti református templom
A gyülekezet első állandó épületét, a Tutaj utcai imaházat, mely a gyülekezet és a templom bölcsője volt, a főváros által ajándékozott telken, 1926-ban avatták fel. Ekkor már megfogalmazódott a templom és vele egy olyan épületegyüttes szükségessége, mely a gyülekezet otthona, ahol tevékenységének minden formája, csoportja helyet talál.
Mária Keresztények Segítsége templom
1939-ben alakul meg a Kisegítő Kápolna Egyesület, amely a Szent László út (Mautner Sándor utca) 143. számú ház alagsorában nyit kápolnát. 1940-ben az angyalföldi Szent László plébánia északi területéből leválasztott részen önálló egyházközség lesz.
Angyalföldi evangélikus templom
Rimár Jenő, a Városligeti fasori templom körzetéből kiküldött hitoktató lelkész kezdte meg 1919-ben az evangélikusok összegyűjtését Angyalföldön. Az istentiszteleteket kezdetben a Váci út 61. szám alatti iskola tornatermében és az Üteg utcai polgári iskolában tartották. Már 1923-ban megindult a gyűjtés a templomra.
Tours-i Szent Márton plébánia
1932-ben kap Kaiser József, a Szent Margit plébánia káplánja megbízatást, hogy a Szent Margit plébánia Dráva utca, Röppentyű utca, Rákos-patak és Duna által határolt területén új egyházközséget és lelkészséget szervezzen.XIV. kerület
Szent István plébániatemplom
Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a barátok templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le.
Páduai Szent Antal plébániatemplom
A török megszállás előtt Párdi vagy Párdió falut találjuk e területen, amelyet részben a szigeti premontreiek birtokolnak. Századunk elején még gyéren lakott vidék. Lakossága nagyrészt kertészkedéssel foglalkozik és a későbbi Erzsébetvároshoz tartozik.
Hermina-kápolna
A neogótikus kápolnát József nádor leányának, Hermina Amália Mária emlékére, Hild József tervei alapján építették és 1856 szeptember 8-án szentelték fel. A kápolna szobrait Meixner János alkotta, falait Kontuly Béla freskói díszítik. Búcsú: szeptember 8.
Ferences Mária Missziós Nővérek temploma
A templom 1902 óta ad otthont a Marie de la Passion által 1877-ben alapított szerzetesközösségnek Budapesten.
Szentlélek plébániatemplom
József nádor igen fiatalon meghalt leánya, Hermina főhercegnő emlékére 1856. szeptember 8-án szentelték fel a Hermina kápolnát, a Kassai téri templom jogelődjét. A kápolna adta a városrész nevét.
Zuglói evangélikus templom
A templomot 1997. Ádvent napján szentelték fel. Története során volt már ideiglenes felszentelés, "templomnyitó" istentisztelet, ünnepélyes használatbavétel, berendezési tárgyak külön-külön szentelése, ám a templom egészének Isten szolgálatába állítása még nem történt meg.
Zuglói református templom
A templom 1893-ban épült. Átépítették: 1908-ban, 1939-ben, 1964-ben és 1993-ban.
Rózsafüzér Királynéja domonkos templom
Szent Domonkos szerzetesrendje Budán 1221-ben, Pesten 1230-ban telepedett meg. A tatárjárás, majd a török megszállás alatt a templom és a kolostor ismételten elpusztult. 1701-ben mindkettőt újjáépítették, de II. József elvette a rendtől (1785). A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton.
Regnum Marianum templom
Az esztergomi főhatóság 1919-ben az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapítja a Magyarok Nagyasszonya plébániát. Első plébánosa Shvoy Lajos, a későbbi székesfehérvári püspök. Az új templom építésére 1921-ben Templomépítő Bizottság alakul. A Kotsis Iván egyetemi tanár terve szerint dél-franciás román stílusban épült templomot (1820 m2) 1931. június 14-én szenteli fel Serédi Jusztinián hercegprímás.XV. kerület
Magyarok Nagyasszonya Főplébánia
Egy 1281-es oklevélben fordul először a "Nyír-Palota" név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan puszta-ként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minősítették, majd 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták.
Rákospalotai evangélikus templom
A rákospalotai gyülekezet a reformáció terjedésekor alakult. Az ellenreformáció idején a fóti lelkészek gondozása alá került. 1749-tõl a hívek Cinkotára jártak istentiszteletre, s hivatalosan 1774-tõl önállóságukig a cinkotai gyülekezet leányegyházaként szerepeltek.
Rákospalotai református imaház
A Régi Fóti úton, az egykori temetővel szemben, az evangélikus templom és a zsinagóga közötti, a várostól kapott telekre épült fel Rákospalota gyönyörű, téglaburkolatú, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza. A később felépült Kossuth utcai templom felavatása után azonban kezdeti szerepét elvesztette, itt már csak társas összejöveteleket tartanak.
Rákospalotai evangélikus kistemplom
A rákospalotai gyülekezet a reformáció terjedésekor alakult. Az ellenreformáció idején a fóti lelkészek gondozása alá került. 1749-től a hívek Cinkotára jártak istentiszteletre, hivatalosan pedig 1774-től a cinkotai gyülekezet leányegyházaként szerepeltek.
Szent Margit plébánia
Rákospalota-Főplébániától leválasz-tott területen lelkészség alakult, 1944. november 1-jén. A kezdeti időben az Alig-téri iskolában és a szervező lelkész lakásán végezték az istentiszteleteket.
Rákospalotai Baptista Gyülekezet
1902. augusztus 5-én az újpesti gyülekezet bizonyságtevői tartották Rákospalotán az első baptista evangéliumhirdetést. A mindmáig folyamatos istentiszteletek sora azonban csak 1931. február 1-jén nyílt meg.
Szentháromság Kistemplom
A Szentháromság-templom a Budapest XV. kerületét alkotó egyik városrész, Rákospalota legrégebbi temploma, az ősi településmag meghatározó épülete.
Óvárosi református templom
A Kossuth utcában, a templom helyén volt telek-együttesen állt Rákospalota régi, többször, utoljára 1890-ben átépített községháza. Ekkor toldották meg az épületet új szárnnyal, amely az akkori falu lebontott börtönszobája helyére került.
Jézus Szíve plébániatemplom
Heintz Béla tervei alapján 1938-ban építették, a belső festés Leszkovszky György munkája. Orgonáját 1932-ben Marcell Endre építette. Harangjait 1938-ban Szlezák Ráfáel öntötte.
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Pestújhely területe a Katonai Kincstár tulajdonában katonai lőtér volt Széchenyi telep néven a Millennium évében, 1896-ban. 1897-ben az alapítók parcellázni kezdtek és a századfordulón már álltak a házak. Dr. Szűcs István országgyűlési képviselő Dr. Bezsilla Nándorral, valamint Dr. Veszelovszky Béla rákospalotai jegyzővel megalapították Pestújhelyt.
Magyar Sáfárság Temploma
Rákospalota lakossága évszázadokon keresztül szinte kizárólag földművelésből élt. A XIX. század végén egyre több kisiparos, munkás és közalkalmazott telepedett le a községet két része osztó, a mai Szentmihályi úttól délre elhelyezkedő Palotaújfalunak nevezett településrészen. Rákospalota északi részét ettől az időtől hívták egy darabig Rákospalota Öregfalunak, ahol ekkor a Rákospalotai Református Egyházközség barokk stílusú temploma állt.
MÁV-telepi református templom
Az idetervezett épület-komplexum egy templomból, s hozzácsatlakoztatva lelkészlakásból, illetve gyülekezeti házból állt volna eredetileg. Azonban mire Csaba Rezső építészmérnök-tervező által javasolt tervek elkészültek volna, s a kivitelezéshez is hozzá lehetett volna fogni, az országban a II. világháborúba való belépés következtében számos nehézséggel kellett szembenéznie az építtető gyülekezetnek. Maga a templom 1939. május 18-án, az alapkőletételt követően kezdett el épülni.
Pestújhelyi református templom
1910-ben jött létre az egyházközség Rákospalota segítségével. Rákospalotától különvált Pestújhely öt terének egyikén, a Sztárai Mihály téren épült fel a templom. A templomot 1928. december 2-án szentelték fel.
Újpalotai evangélikus templom
A gyülekezet első éveiben Rákospalota leányegyháza volt, majd 1922-től van önálló anyakönyvezés, amikortól missziói egyházzá lett. Komjáthy Béla (templomépítő) lelkész indította el a gyűjtést 1928-ban. Raffay Sándor püspök és Kemény Lajos esperes 1933. november 26-án szentelte fel a templomot. A szűkös anyagi lehetőségek nem tették lehetővé parókia építését.
Rákospalotai zsinagóga
A rákospalotai zsinagóga egy ma már könyvraktárnak használt egykori zsinagóga Budapest XV. kerületében, Rákospalotán, a Régi Fóti úton.
Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára templom
Az újpalotai panelrengetegben egy - a lakótelephez hasonllító - szögletes templom épült 2008-ban, amely formályát tekintve méltán kaphatná meg Budapest legegyszerűbb és legridegebb templomának címét.
Újpalotai Református Egyházközség
Újpalota legifjabb temploma 2017 óta bújik meg a lakótelep panelházainak és fáinak rengetegében.XVI. kerület
Szent Anna templom
Az 1926-ban épült templomot 1927. augusztus 26-án szentelik fel. Önálló lelkészségként 1954-ben szakad el Rákosszentmihálytól.
Mátyásföldi református templom
A templom a Baross Gábor utca és a Kalitka utca sarkán található, a bejárat a Baross Gábor utcáról nyílik. Parkolni a Kalitka utcában lehet, melynek a templommal szembeni fele zsákutca.
Mária Magdolna plébániatemplom
A település eredetileg IV. Béla adománya a Nyulak-szigeti (Margitsziget) apácáknak. Eredeti templomát a török alatt kapják meg az evangélikusok.
Rákosszentmihály-Sashalom református templom
A századfordulón a helybeli reformátusok Rákospalotára jártak gyülekezeti alkalmakra. 1901. augusztus 11-én érett meg a helyzet, hogy önálló gyülekezetté formálódjanak, amikor Benkő István rákospalotai lelkész vezetésével "értekezleti gyűlést" tartottak és megállapították, hogy 380 református lélek igényli a fiókegyházközséggé alakulást.
Cinkotai evangélikus templom
A cinkotai műemlék templom 1950, a község Budapesthez csatolása óta a főváros legősibb építésű evangélikus temploma.
Rákosszentmihályi evangélikus templom
Rákosszentmihály község evangélikusait az első, 1870-bõl eredő adatok szerint cinkotai lelkészek gondozták. Istentiszteleteiket az állami elemi iskolában tartották. Fiókegyházzá 1911-ben alakultak. Már 1910-ben indítottak gyűjtést templomépítési alapra.
Szent Imre templom
Pichler István rákosszentmihályi plébános megvásárolta a jelenlegi Ida és Párta utca sarkán lévő 600 négyszögöl területű telket. A közelben akkor még kevés lakóház állt, amikor 1928-ban hozzáfogott a templomépítéshez, de várható volt, hogy a község ebbe az irányba fog terjeszkedni. A templom (216 m2) 1930-ban készült el.
Szent József templom
Mátyásföld 1887-ben alakult. 1926-ban Cinkota elvált a csömöri matertől, ettől kezdve Mátyásföld Cinkota filiája. Az önállósulási törekvés 1936. április 5-én valósul meg. A 270 m2 alapterületű neogót stílusú templom - tervezője Weninger Ferenc építész - 1904-1905 között épült fel.
Krisztus Király templom
A századfordulón benépesülő községben 1921-ben alakult meg a sashalmi római katolikus egyházközség, Pichler István, rákosszentmihályi plébános kezdeményezésére. A tervezett templom az Ehmann család által ajándékozott telken épült. Az alapkőletételt Hanauer Á. István váci megyéspüspök végezte 1927. augusztus 1-jén.
Szent Mihály templom
A településről az első írásos nyom 1259-ből való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szent Mihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülők a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik.XVII. kerület
Rákoskeresztúri evangélikus templom
A keresztúri út mellett található ez az 1941-43-ban épült templom, amely remek példa a "szembenapfotózás"-ra, hiszen a Napnak hátat fordítva az elejét sosem éri napsütés.
Rákosligeti református templom
Az okleveles források tanúsága szerint a református hitélet kezdetei Rákoskeresztúron már a XVII. század közepéig nyúlnak vissza: az ellenreformáció megakadályozta, hogy az akkor Püspöki János lelkipásztor által vezetett gyülekezet fennmaradjon.
Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom
Fach Károly miniszteri tanácsos alapította, Munkás-Otthon Szövetkezet által 1897-ben megvásárolt területen kezdődött a mai település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség.
Szent Pál templom
A plébánia terültén (Lázár Deák utca – Vackor utca) Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök elvi engedélyével új templom építése kezdődött el.
Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom
A plébánia területét Rákoscsaba Ófaluból választották le. A szervező lelkész Kránitz Imre. A templomépítés ötlete 1933-ban fogant meg a környék népében. Az építkezés 50.000 akkori pengőbe került és már a háború befejezése előtt elkészült. 1940-ben Zadravetz István tábori püspök áldja meg.
Rákoscsabai evangélikus templom
A rákoscsabai gyülekezet a rákoshegyi és rákosligeti gyülekezethez hasonlóan a keresztúri lelkészek gondozásában indult útjára. 1880-ban leányegyházzá, 1911-ben fiókegyházzá alakult. Templomuk építésére már 1910-ben megfogalmazódott a szándék, de az I. világháború miatt csak 1935-ben került ismét napirendre az istenház kérdése.
Nepomuki Szent János plébániatemplom
Az első katolikus templom ezen a településen 1740-ben épült Laffert báró jóvoltából, Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom mai formáját 1762-ben nyerte el, akkor építették újjá. Gyönyörű, egyhajós barokk stílusú templom.
Rákoskeresztúri református templom
Rákoskeresztúron református istentiszteletet az 1900-as évek elejétől 1952-ig tartottak az evangélikus templomban, illetve az evangélikus iskolában. 1990-ben felmerült a rákoskeresztúri református templom építésének gondolata, így a reformátusok kérelmet nyújtottak be egy szabad ingatlan iránt. A kérelmet 1994-ben bírálták el, és 99 évre térítésmentesen átadták.
Szent Kereszt plébánia
A Dunától keletre, Pest közelében fekvő ősrégi település legrégibb feltárt temploma 1220 körül épült, azonban sok jel mutat arra, hogy már Szent István idejében is lehetett temploma. Az Árpád-kori templom a török után még évtizedekig állt, majd lebontották és 1741-ben építettek új templomot Szent Kereszt faluban.
Rákoscsabai református templom
E templom helyén egy római-kori kápolna (Szilvánusz-szentély), majd egy gótikus keresztény templom állt, amely 1631-től református templomként szolgálta az Egyház céljait.
Lisieuxi Szent Teréz plébániatemplom
A település századunk első felében alakult ki, pontosabban 1921-ben Rákoskeresztúrnak a nagykátai vasútvonaltól északra és délre eső részén. Az új telepesek budapesti tisztviselők és jómódú polgárok voltak. Kezdetben óvodában miséztek. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára, melynek az összege 100 ezer korona volt.
Rákoshegyi evangélikus templom
A Tessedik téren, egy parkban található e templom. Sajnos a park állapota kicsit visszavesz az épület szépségéből.
Mennybemenetel Templom
A Makovecz Imre által tervezett templom kétszáz fő befogadására alkalmas, a torony magassága 37 méter. A szárnyas torony az iránytű jellegű Kálvin-csillaggal a menny felé szeretne utat mutatni.
Rákosligeti evangélikus templom
E templom meglepetésként éri az embert Rákosligeten. Mint a homlokzati felirat is jelzi: Erős vár. A magyarországi templomok különleges, felfedezetlen ékköve a rákosligeti evangélikus templom.
Szent XXIII. János kápolna és urnatemető
Rákoskerten a városrész 1933-as alapítása óta mutatkozott igény katolikus templom építésére, ám a kijelölt telket a szocializmus évtizedeiben más célra használták fel. A templom megépítésének újabb konkrét tervét 2013-ban karolta fel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, ehhez a Zrínyi utca 269. szám alatti telket kapta tartós használatba Rákosmente Önkormányzatától.XVIII. kerület
Szent Erzsébet plébánia
Erzsébet-telep Pestszentlőrinc és Kőbánya felé eső magaslatán helyezkedik el. A katolikus hívek szorgalmazására egy iskola két termét egybenyitva, 1928. augusztusától ideiglenes kápolna létesült.
Szemere-telepi református templom
A régi református templom a jelenlegi templommal szemben lévő telken állt, amelyet 2008-ban a kopt keresztény egyház megvásárolt. Az új templomot Nagy Béla tervei alapján 2010-2011 között építették fel.
Szent József plébánia
Ez a település keletkezésétől kezdve, Vecsés-Ganz-telep néven a második világháború végéig Vecséshez tartozott. Azután Pestszentlőrinchez csatolták (XVIII. kerület), így a főváros, Budapest része lett.
Pestszentlőrinci Unitárius Egyház temploma
A templom 1935-1936-ban épült Pethő István unitárius lelkész és gyülekezete munkájával Máthé Géza okleveles építészmérnök tervei alapján. 1935 október 3-án volt az alapkőletétel, 1936 június 17-én szentelték fel a teljesen kész templomot és a hozzáépített gyülekezeti termet. A harangot méltó nagy ünnepléssel 1949 nyarán avatták fel.
Mária Szeplőtelen Szíve templom
A Batthyány utca 87-ben, a mai templomkert és plébánia területén minden bizonnyal már az Árpád-korban is állt templom, majd ennek helyére újabb lelkészséget és templomot építettek, melyek a török hódoltság során pusztultak el. Ezt a feltételezést az a tény támasztja alá, hogy a mai plébániaépület környékén régi temetkezési helyet tártak fel.
Erzsébet-telepi református templom
E terület a XIX. század végéig közigazgatásilag még Vecséshez tartozott. 1870-ben Kispest önállósult, ettől kezdve annak része volt 1908-ig, mikortól Pusztaszentlőrinc néven különvált. Majd 1932-ben a korábbi betelepülések által karaktert is változtatott, s így kapta a Pestszentlőrinc nevet. Budapest egyesítése óta a főváros XVIII. kerületének része.
Árpád-házi Szent Margit plébánia
Az 1950-es években egy házból lett kialakítva a jelenlegi kápolna-plébánia. A plébánia melletti telken épülő új templom alapkövét Paskai László bíboros 1996. június 13-án áldotta meg. A kolumbárium céljára megépült altemplomban az első szentmisére 1996. november 1-jén került sor. A templom teljes felépítése 2000-ben történt meg.
Szent László plébániatemplom
Az 1970-es években épült lakótelepi panelházak tengerében kicsiny templom és plébánia húzódik. Története szorosan egybefűződik a Havanna-lakótelep elődjének, az Állami-lakótelep történetével. Ezen a területen ugyanis a főváros egyik legnagyobb nyomorúságú lakóövezete terült el egykor.
Pestszentlőrinci református templom
A Pestszentlőrincen élő reformátusokat a Millennium idején, 1896-ban a kispesti gyülekezet gondozta, mint leányegyházat. A hívek 1911-ben kérvényt nyújtanak be, hogy anyagyülekezetet hozhassanak létre, mivel kispestről igen gyér lelki gondozás jut nekik. Ettől az évtől Üllő fiókegyháza lesz.
Pestszentlőrinci evangélikus templom
A Szentlőrincen elszórtan élő evangélikusokban a XIX. század végén született meg az igény a rendszeres istentiszteletek tartására. 1894-től Kispesttel együtt a Deák téri gyülekezet fiókegyháza, majd a kispesti egyházközség 1922-es önállósulása után a kispesti gyülekezet fiókegyháza.
Szent Imre templom
Pestszentimre a gödöllői Grasalkovich Antal birtokos tulajdona lett 1730-ban. 1741-től Soroksárhoz tartozott Soroksárpéteri néven. A század elején parcellázták a területet. 1920. január 1-től kihelyezett lelkészek végzik a lelkipásztori szolgálatot.
Pestszentimrei Baptista Gyülekezet
Jelenleg nincs információnk!
Pestszentimrei református templom
Az 1900-ik esztendőben még csak 268 lakosa van Péteri-pusztának, de ez a szám 10 év alatt 1939 főre emelkedett. A lakosság legnagyobb része a közeli kispesti, pestszentlőrinci és csepeli gyárakban dolgozó munkások közül került ki, de elég szép számmal akadnak már ebben az időben tényleges és nyugdíjas MÁV alkalmazottak is.
Szent Lőrinc-kápolna
A kerületben egyetlen műemlék található, a kerület névadójának emelt Szent Lőrinc-kápolna. Grassalkovich Antal építtette az 1760-as években barokk stílusban, a hozzávezető diagonális Kápolna út tengelyében (a mai Margó Tivadar utca végén). 1830 körül klasszicista stílusban átépítették.
Szemere-telepi kopt templom
Magyarországon az első kopt-ortodox templom épült fel Szemere-telepen. Korábban a helyén református templom állt, de miután már kicsinek bizonyult, a presbitérium döntött a régi templom eladásáról, amit 2008. július 7-én az egyházmegyei elnökség jóváhagyott.
Szent István Király plébánia
Területét a XX. század 20-as éveiben parcellázták. Gyorsan benépesült. 1935-ben már elemi iskolája volt. Itt miséztek a pestszentlőrinci plébánia papjai.XIX. kerület
Kispesti Jézus Szíve templom
Kispest területe a valamikori Szent Lőrinc pusztához tartozott a gödöllői Grassalkovich uradalom részeként. A település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni, 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven, amely Pestszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi státuszt nyert.
Wekerle-telepi református templom
Késő-szecessziós stílusban épült, hatszögletű tornya a templommal egybeépült. Mennyezete bolthajtásos, faszerkezetű. Négy főpadsorán kívül az oldalhajóban egy-egy hosszú faragott pad. A karzat a szószék felett, a főbejárattal szemben helyezkedik el.
Rózsatéri református templom
Az egyházközség 1944-ben alakult. Alapító lelkipásztora Ablonczy Dániel volt. A valamikori Rózsa téri iskola (ma Jókai Mór Ált. Iskola) biztosította számára az első években a szentmisék alkalmaira a lehetőséget.
Szent József plébániatemplom
Wekerle-telep a főváros XIX. kerületének, Kispestnek része; és mégsem... Ugyanis a "Wekerle állami munkástelep" már fogantatása, építése idején, és napjainkban is külön életet él, város a városban. Jellegzetes, széles utcái, levegős, ősfás parkjai, egységes stílusú épületei, varászos hangulata rabul ejtik az erre sétáló idegent.
Kispesti evangélikus templom
A kispesti evangélikus egyház Masznyi Sámuel állami tanító kezdeményezésére 1894-ben, a budapesti magyar egyház fiókegyházaként alakult meg. Az első istentiszteletet 1895-ben tartották a Fő utcai állami elemi iskolában. A gyülekezet lelkileg, és a hívek áldozatkészsége következtében anyagilag is szépen fejlődött.
Kispesti Nagyboldogasszony plébániatemplom
Először a plébánia épülete készült el 1884-ben. A templomot Ribényi Antal (1883-1910) Kispest első lelkésze építette fogadalmi templomként, Szent Rudolf tiszteletére, neogót stílusban. Építéséhez Rudolf trónörökös 1889. január 30-án bekövetkezett halála adta az ötletet.
Kispesti református templom
A kispesti Templom téren magasodó három templom közül a legkisebb a református felekezeté. Az 1863-ban felparcellázott településen a kezdetektől fogva nyomon követhető a kálvini hit.XX. kerület
Összetartozás-templom
2018. szeptember 23-án tették le a Makovecz Imre által tervezett református templom alapkövét. A Pesterzsébet Szabó-telepi Református Egyházközség temploma a kormány és az önkormányzat támogatásával, valamint közadakozásból épült meg.
Pesterzsébeti baptista templom
A gyülekezet 1993-ban Nemeshegyi Zoltán (1989-2001) testvér szolgálata idején új lelkipásztorlakás és imaház építésébe fogott.
Pesterzsébeti evangélikus templom
Pesterzsébet az (Erzsébet királynőről elnevezett) Erzsébetfalva és Kossuthfalva településekből alakult az 1870-es években. A várostól kapott telekre templomépítési pályázatot írtak ki, amit Óváry Arthur nyert meg. Az alapkőletételt 1926 június 6-án ünnepelték s a nagy lendülettel folyó munkát már karácsonyra befejezték: a templomot Raffay Sándor püspök szentelte fel december 26-án.
Jézus Szíve templom
Szabótelep Szabó József 1848-as honvéd földjeinek a felparcellázásából alakult ki 1895-től kezdődően. A terület Pesterzsébet város része 1924. január 1-től. A Szabó József által adományozott téren (Kossuthfalva tér) 1901. október 27-én haranglábat és keresztet állítottak.
Segítő Mária-kápolna
Az egyik legrégibb műemlék épülete a városnak a Helsinki úton található Segítő Mária-kápolna. A kápolna a XVIII. század végén copf stílusban épült. Nehezen megközelíthető helyen található, sajnos a környéke nagyon gondozatlan.
Pesterzsébeti református templom
A pesterzsébeti református egyház történetének legrégebbi adatai a XIX. századba nyúlnak vissza. A pincét 1940-ben, a földszintet 1967-ben, a templomot 2019-ben adták át.
Szent Lajos plébánia
Eredetileg a templom részére 1100 négyszögöl szolgált, melyet Nuofer Károly saját telkéből adományozott 1885-ben.
Magyarok Nagyasszonya plébánia
Ez a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelven három község kapaszkodott meg: Gubacs, Soroksár és Haraszti.
Szent Erzsébet templom
1868-ban Gubacs pusztán a Grassalkovich birtokot felparcellázták. Itt alakult ki gyors ütemben 1870-ben Erzsébetfalva és Kossuthfalva település.
Urunk Színeváltozása görögkatolikus templom
Pesterzsébet egyik legszebb kis temploma nem hivalkodó, ám valódi ékszerdoboz szépsége és közösségének hangulata miatt is.XXI. kerület
Szentlélek templom
A csepeli görögkatolikus kápolna a külvárosi, kis léptékű családi házak között, mint a „görögkatolikusság legnyugatibb bástyája” van jelen. A kicsi, de kompakt tömeg nem a díszítéseivel, vagy kiművelt részleteivel próbálja fölhívni magára a figyelmet, hanem az egy lendülettel létrejövő, nagyvonalú formájában hordozza a szakralitást.
Jézus Szíve templom
1929. február 2-án kelt leiratában Shvoy Lajos megyéspüspök leiratban értesítette Róbl Jánost, csepeli plébánost, hogy új önálló lelkészséget szervez a plébánia területén. Az 1929. április 23-án kelt püspöki leirat mondta ki a csillagtelepi új lelkészség felállítását és a csepeli plébánia területétől való elszakadást. Ekkor a lelkészségnek 4000 híve volt.
Csepeli evangélikus templom
Csepel már a honfoglalás korában ismert település volt. Az evangélikusok gondozását 1904-től a kispesti evangélikus egyházközség látta el. 1911-ben érkezett Masznyik Gyula Erdélyből, s látva, hogy a csepeli szórványba tartozó hívek gyalog és lófogatú omnibuszon a Deák térre járnak istentiszteletre, díjmentesen elvállalta gondozásukat.
Csepel-Központi református templom
1876-ban 2, 1899-ben már 200 református élt Csepelen. Nagy részük kubikos és szekeres volt a Tiszahátról és az Alföld tájáról. Így alakulhatott meg Csepelen a református fiókegyház. Egy házat béreltek istentisztelet céljára, s ekkor vették meg a két harangot, melyek mindmáig Isten imádására hívogatnak.
Csepel-Királyerdői református templom
Az 1937-ben épült Schmidt-villát a csepeli önkormányzattól kapta meg a református egyház, akik a felújítás után 2011. május 21-én szentelték fel, mint templom.
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébánia
A királyerdei római katolikus egyházközség nem tekinthet vissza évszázadokra, nem épült díszes temploma, nincsenek értékes műkincsei, nem voltak és ma sincsenek gazdag pártolói. Viszont az itt élők összetartása, hite olyan érték, amelyre minden itt élő büszke lehet.
Kisboldogasszony plébánia
Csepel falu mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen szerepel. Biztos valószínűséggel állítható, hogy temploma is volt. A Kalocsai majd Veszprémi Egyházmegyékhez tartozása után 1777-től a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.XXII. kerület
Baross Gábor-telepi Jézus Szíve templom
A Baross Gábor-telep 1950-ig Nagytétény községhez tartozott, azóta Nagytéténnyel együtt Budapest XXII. kerületének része. A terület, amelyen ma az egyházközösség fekszik, valamikor szőlőhegy és legelő volt. 1903-1910 között parcellázták fel a római számokkal jelzett utcákat s az új területet Baross Gáborról (1848-92), a magyar vasúthálózatot megteremtő "vasminiszterről" nevezték el. A többi utcát a két világháború között alakították ki.
Budafoki evangélikus templom
1920-ban szerveződött az első önálló evangélikus körzet, majd 1921-ben megalakult a Kelenföld-Budafoki Evangélikus Leánygyülekezet. Az istentiszteleteket a református testvérek imaházában tartották, két év múlva pedig új templom építését kezdeményezték. 1928-ban szervezetileg önálló egyházzá alakultak.
Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve templom
A felsővárosi római katolikus hívek részére csak a II. világháború után, 1948-1950 között épült fel a Jézus Szíve templom a Pannónia utcában. Jóllehet 1930-tól már miséztek a szomszédos iskolában, majd a szeretetház kápolnájában. 1942-ben alakult meg az egyházközség.
Budafoki református templom
Az orsó alakú tér építkezéseinek sorát a Törley-birodalommal szemben elhelyezett református templom nyitotta meg.
Péter Pál kápolna
A temető még 1714-ben létesült, nem messze a Savoyai-kastélytól, a későbbi Péter Pál utca menti domboldalon. A temetőben az 1739-1740. évi pusztító pestis után épült fel fogadalmi templomként a mai Péter Pál kápolna. A temetőt ma hiába keresnénk a kápolna környékén, mert az a XVIII. század végén megszűnt. A környező támfalaktól azonban még az elmúlt években is kerültek elő egykori sírkövek töredékei.
Rózsakerti baptista templom
A Jókai Mór utca és a Dézsmaház utca kereszteződésében álló templom alapkövét 2007-ben rakták le. Az épületet 2010. augusztus 28-án nyitották meg.
Szent István templom
Kistétény egyetlen temploma sokáig a XVIII. századi, külső területen álló Szent Mihály kápolna volt, amely idővel a hívők számára szűknek bizonyult. 1912-ben került sor a község alsó részén új templom építésére Gerstner Károly tervei szerint neoromán stílusban. Színes üvegablakai a magyar szenteket ábrázolják. Sajnos a háborúban elpusztult.
Szent Lipót templom
A településalapító halála után a promontori birtok a királyi családra szállt. A község igazi nagy betelepítési hulláma (1750) Mária Terézia nevéhez fűződik. Ekkor alakult ki a település sajátos szőlőművelő zsellérközség jellege.
Szent Mihály kápolna
Háromszáz évvel ezelőtt a mai Kistétény, a későbbi Budatétény területe igencsak szomorú látványt nyújtott. Alig húsz évvel Buda visszavívását követően, a táj ijesztően kihalt. Egy-egy elkorcsosult, szőlőtőke, néhány a környékbeli üregekben tengődő, lerongyolódott ember arra emlékeztette az erre vetődőket, hogy itt valamikor szebb napok is lehettek. A ferencesek már a XV. században virágzó szőlőkultúrát és pincészetet létesítettek a környéken. Ez pusztult el, és tűntek el a szőlőkkel együtt annak művelői a törökkor alatt.
Nagytétényi plébániatemplom
A barokk plébániatemplom középkori előzményekre épült. Az egyhajós gótikus Szent Mihály templom a török időkben elpusztult. Az újjáépítésre Rudnyánszky József urasága alatt került sor 1752-1755 között. Előtte a kastélykápolnában miséztek.
Nagytétényi református templom
A központ közelében a két világháború között, 1929-ben épült a település 200 főt befogadó református temploma. Egy régi lakóház átalakításával és egy torony hozzáépítésével jött létre a templom. Az épületben a bejárat feletti magyaros faragású fakonzolokra érdemes odafigyelni.
Wolf-kripta
A Wolf-család sírkápolnája az egyetlen sírhely, amely az egykori - 1988-ban felszámolt - budatétényi temetőből megmaradt.XXIII. kerület
Soroksári plébániatemplom
Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette be Württenberg környékéről származó katolikus frankokkal és svábokkal 1720 körül. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte, egy kis kápolnában. Önálló egyházközség, anyakönyvezéssel 1743 január 1. óta, de ekkor saját lelkész hiányában a pesti ferencesek látták el a lelkipásztori szolgálatot.
Fatimai Szűzanya templom
A templom új, de a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely Magyarországon. Története a II. világháborúra nyúlik vissza, ahol Novák József, a későbbi Újtelepi lelkész orosz fogságba kerül, itt fogadalmat tesz, ha hazajut, akkor a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni.
Soroksári református templom
A soroksári református templom a Hősök tere polgári házai között bújik meg, s csupán piciny tornya sejteti, hogy itt egyházi intézmény működik.
AJÁNLÓ
