Józsefvárosi plébániatemplom (Szent József-templom)

VIII. kerület, Józsefváros, Horváth Mihály tér 7.

Írta: Varga Máté 2021. szeptember

A Baross utca tengelyében álló kéttornyú, késő barokk stílusú templomot Tallher József tervei alapján Kundt Ignác kőművesmester építette 1794-1798-ban. Homlokzata Kasselik Fidél műve (1814). 1863-1865 között Hild József felújította és újraboltozta. Mai formáját az 1891-1895 között történt restaurálás alkalmával kapta, melynek során dísztelennek tartott homlokzatait, valamint belsejét eklektikus ízlés szerint alakították át. A főhomlokzat orompárkányán álló Szent József-szobrot Dunaiszky Lőrinc készítette 1820-ban.

A plébánia megalapítását 1777-ben Szent József titulussal, Batthyány József hercegprímás rendelte el. Az itt szolgáló plébánosok, káplánok és a hívek első közös munkája a templomépítés volt. Nagy próbatételt jelentett az 1838. évi nagy pesti árvíz. 1895-ben a templomot felújították. A századfordulóra a plébánia a világ egyik legnagyobb egyházközsége lett, 12 káplánnal látta el feladatát. Ekkor épült meg az új, ma is működő plébánia épület. Az I. világháború után a hitéletben a szociális segítő és karitatív csoportok létrejötte volt jellemző.

Az 1945. utáni időkben a kommunista diktatúra nyílt, majd burkolt egyházüldözése alatt is élt a plébánia. Ide látogatott 1984-ben Roger Schütz, amikor még nem mondhatott beszédet (az állam nem engedte), de együtt imádkozott a józsefvárosiakkal. 1985-ben megtörtént a templombelső tatarozása és az új liturgikus tér kialakítása Sedlmayer János és felesége tervei alapján.

1986-ban Kalkuttai Boldog Teréz Anya látogatott a templomba. Második látogatásakor négy nővért hagyott itt, néhány évre rá pedig házat alapított a közeli Tömő utcában.

(1986. május 26-án, hétfőn este szállt le Budapesten a repülő Teréz anyával, itt a nővérközösség nevében Szobonya M. Jolánta, akkori tartományfőnöknő fogadta. A repülőtérről egyenesen a Boldogasszony Iskolanővérek (akkor még Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek) Knézich utcai rendházába mentek. Teréz anya az akkori betegszobában kapott szállást. A mai általános iskola udvarára nyíló helyiséget azóta átépítették, itt kapott helyet a lifttorony. A látogatás másnapján Teréz anya a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában vett részt szentmisén a nővérközösséggel, diákokkal. A kápolna zsúfolásig megtelt vendégekkel. A mise után a Szeretet Misszionáriusainak alapítója egy angolul jól tudó diák, Bérczy Zsuzsanna kérdéseire válaszolva így fogalmazta meg, mit vár a magyar ifjúságtól: "Azzá legyetek, amivé az Úristen teremtett benneteket. Mert az Isten szeretet, és szeretetre teremtett mindnyájunkat, és azt akarja, hogy szeressük őt”)

Az 1989-es változás szelét érezve az újjáéledés egyik pilléreként itt indult meg a női szerzetesközösségek reorganizációja a Szociális Testvérek Társulata segítségével. Giovanni Salerno atya a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái mozgalom alapítója is többször látogatott el plébániánkra, és itt, az Őr utcában hozta létre első magyarországi központját.

A plébániatemplom sokféle feladatot ellát, számos társadalmi réteg otthonra talál falai között. A templomban vasárnap délutánonként hajléktalanoknak tartanak szentmisét. A szomszédos Tömő utcában működnek és a templommal szoros kapcsolatban állnak a hajléktalanokat gondozó Teréz anya nővérei, és az épületben tartja összejöveteleit a szintén hajléktalanokat, valamint szenvedélybetegeket, prostituáltakat segítő Új Fészek csoport.

A plébánián HungaRió néven kávézót működtet a Shalom Katolikus Közösség. A Brazíliából érkező misszionáriusok főként főiskolásokkal, egyetemistákkal foglalkoznak, így a számos egyetemnek helyet adó VIII. kerület alkalmas terep számukra az evangelizációra. Emellett a plébániának van karitász- és KÉSZ- (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) csoportja, valamint nyugdíjasklubja is.

2016. szeptember 10-én Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáért mutatott be ünnepi hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent József templomban. A misén részt vettek a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai rend nővérei, meghívott papok és szerzetesek, barátok és hajléktalanok. Boldog Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője szeptember 4-én avatta szentté a vatikáni Szent Péter téren.

A szentmise elején Michels Antal plébános köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Erdő Péter celebrálta a misét, aki kiemelte Teréz anya nővéreinek az egyházközség életében betöltött fontos szerepét és segítségét.

"Az Istennek járó totális szeretet kifejezése az embertársak iránti önfeláldozó, nagylelkű szeretet. Ennek volt a hőse Szent Kalkuttai Teréz anya, aki magának Krisztusnak a felhívására válaszolt egész életében. Tanúságtételének olyan ereje volt, hogy ennek a hivatásnak a követésére már életében ezrek és ezrek vállalkoztak. Rendje elterjedt az egész világon. Teréz anya szeretetszolgálata szükséges az egyház missziójának teljességéhez” – mondta Erdő Péter. A bíboros úgy fogalmazott: „nemcsak nagy példakép ő mindnyájunk számára, de szellemi erőforrás is. Személye és műve a hitelesség pecsétjét jelenti korunk egyháza számára".

Erdő Péter szentbeszéde után elhangzottak a hívek könyörgései, amelyekben a békéért, a szenvedőkért és szerzetesi hivatásokért is imádkoztak. A misén közreműködött a felső-krisztinavárosi Capella Christina kórus.

2020. áprilisának végén befejezték a Szent József-plébániatemplom felújítását. Kopott, sárgás színe helyett krémszínűre festették át, lecserélték a tetőt és restaurálták a homlokzati szobrokat, díszítőelemeket. A templom átadása május 1-én volt Michels Antal plébános vezetésével, aki elmondta, hogy az ezután következő belső felújítással együtt a templom megújulása 1,2 milliárd forintból valósult meg. Elmondta, hogy a műemlékvédelem alatt álló, teljes körűen legutóbb az 1950-es években felújított épületre ráfért már a tatarozás. A homlokzatról lehulló faldarabok két autóban is kárt tettek, az épületet díszítő Szent Adalbert-szobor leszakadó bal karja pedig kis híján eltalált egy kerékpárost. Az épület színéről elárulta azt is, hogy azért lett krémszínű, mert a Horváth Mihály téren álló Fazekas Mihály Gimnázium sárga épülettömbje mellé nem szerettek volna még egy ugyanolyan színű épületet.

A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom (kép: Mohai Balázs, MTI)

A külső felújítás után 2020. szeptemberében kicserélték a víz-, gáz- és elektromos vezetékeket és korszerűsítették a hangosítást. Ezután került sor az oltárkép restaurálására, amely az esztergomi bazilika oltárképe után a második legnagyobb ilyen kép Magyarországon. Megújult a "téli kápolna", a hittantermek is, majd kialakítottak a templomban egy kiállítóteret is.

A domborművek, az oszloptartó részek és a szenteket ábrázoló szobrok fehér színt, a keresztek, a timpanon és a szentek attribútumai – mint például Szent Adalbert pásztorbotja és Árpád-házi Szent Margit kezében a liliom – pedig új aranyozást kaptak.

Ugyancsak restaurálták a templom óráit. A két torony négy-négy oldalán összesen nyolc számlap mutatja a templom bármelyik oldaláról látható pontos időt.

A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom (kép: Mohai Balázs, MTI)

Képek

Horváth Mihály, a magyarok történelmét kutató püspök

A józsefvárosi plébániatemplom elötti tér Horváth Mihály nevét viseli, akiről a legtöbb járókelőnek semmiféle ismerete nincs.
Ki volt ő?

Az éppen 142 évvel ezelőtt, 1878. augusztus 19-én elhunyt Horváth Mihályt a történetírók egyik legkiválóbbjának tartották kortársai. Munkássága révén a tudományos akadémia tagja lett, és részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, egy ideig vallás és közoktatási miniszter is volt.

Responsive image
A tér és környéke 1785-ben (templom ekkor még nem volt, viszont a helyét már bejelölték)

A XVIII. században még Pacsirtamezőnek nevezték azt a területet, ahol most Józsefváros főtere található. A tér már akkor is központi helye volt a folyamatosan benépesülő környéknek: 1780 körül itt állították fel a Szent József plébániatemplom ősének titulált haranglábat.

Responsive image
Józsefváros 1828-ban (a képen jobbra felül a templom)

Responsive image
Józsefváros 1850-ben, amikor a Nagykörút még nem létezett

A tér – amelynek legmeghatározóbb épülete a Szent József templom – 1872-ig a Templom tér nevet viselte. A templom alapkövét még 1788-ban rakták le, ám a tényleges munka csak 1797-ben kezdődött el, és még két év telt el mire az első szentmisét megtarthatták benne. 1872-ben a teret a Fővárosi Közmunkák Tanácsa átnevezte a Habsburg-házi magyar királynő után Mária Terézia térré. Az itt álló templom – csak ezt követően – 1895-re nyerte el mai formáját. Legutóbbi felújítása idén fejeződött be, amelynek során új színt kapott a homlokzat.

A Mária Terézia téren keresztül járt a második világháború végéig Budapest első normál nyomtávú villamosvonala, amellyel 1899-ben egyik irányban az Egyetem térig, a másik irányban az Orczy térig utazhattak az emberek. A tér másik jelentős épülete az 1910-16 között épült telefonközpont, amelynek alapítása Puskás Ferencnek és testvérének, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának köszönhető.

Ez az épületegyüttes egy beruházásnak köszönhetően hamarosan szállodaként fog működni. Ugyancsak a XX. század elején (1910-1911) épült a téren az ország egyik legnevesebb iskolája, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az épületben egykor gyermekvédelmi központ, sőt, óvoda is működött.

A teret 1949-ben a forradalom és szabadságharc 100 évfordulója alkalmából nevezték át Horváth Mihály térre. A Friss Újság 1949. márciusi lapszámának beszámolója szerint 14-én délután 3 órakor a kerület lakói küldöttségének jelenlétében a Mária Terézia téri Horváth Mihály emlékoszlopot, egyúttal a teret Horváth Mihály névre keresztelték át. Az 1956-os forradalom sem kímélte a teret, a templom és a környékbeli épületek is súlyos károkat szenvedtek. Hosszú évek teltek el mire 2014-ben megszépült a tér, ahol harangjáték és szökőkút is helyet kapott.

A kerület főterén rendezték a ’48-as megemlékezéseket, itt állították fel a Józsefváros karácsonyfáját, és az elmúlt években korcsolyapálya is működött a téren telente.

Responsive image
Horváth Mihály, a magyar történetírás jeles alakja

Horváth Mihály 1809-ben született a Csongrád megyei Szentesen. Mindössze 5 éves volt, amikor a család Szegedre költözött. Itt végezte elemi iskoláit és a közép tanodát, később a váci papneveldében teológiát és történelmet tanult.

1831-ben pappá szentelték és előbb segédlelkészként, majd grófi családoknál nevelőként szolgált. A történelem már fiatal kora óta érdekelte, 30 éves korára pedig már elismeréseket szerzett a történeti irodalom terén. A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben rendes taggá választja. Három évvel később a neves bécsi Theresianumban tanított magyar nyelv és irodalmat, szabadidejében pedig a bécsi, soproni és kismartoni könyvtárakban végzett kutatómunkát. 1847-ben hatvani plébános lett, innentől Hatvani Mihály álnéven jelentek meg írásai.

A forradalom kitörését megelőzően Csanádi püspöknek nevezték ki, 1849-ben vallás és közoktatásügyi miniszter lesz. A szabadságharc leverését követően bujdosók kenyerét kénytelen enni. Tizennyolc év külföldön tartózkodást követően térhet csak haza báró Eötvös József, az Akadémia elnöke közbenjárására. A köztiszteletben álló Horváth Mihályt szegedi országgyűlési képviselővé, a Magyar Történelmi Társulat és az Akadémia második osztálya elnökévé választják.

Gazdag munkásságának jelentősebb művei Az ipar és kereskedés története Magyarországon, A magyarok története, Magyarország függetlenségi harcának története, valamint A kereszténység első százada Magyarországon. A megromlott egészségi állapota miatt 1878-ban a csehországi Karlsbadba utazott és ott is hunyt el augusztus 19-én tüdőszélhűdés következtében. A test hazaszállítását követően a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Arany János is. A síremlékét Huszár Adolf és Dunaiszky László készítette.