Az egykori zsidónegyed szélén álló Dohány utcai zsinagógát, Európa
legnagyobbját (New York szívében áll egyébként a majdnem pontos mása)
mindenki ismeri, azt azonban kevesen tudják, hogy a bécsi akadémia tanára, a
bécsi és a miskolci (1863) zsinagóga terveit is papírra vető Ludwig Förster
(1797-1863), illetve a leginkább a Vigadó tervezőjeként ismert Feszl Frigyes
(az ő feladata a szentély megalkotása volt) munkáját 1859-es átadása után
hét évtizeddel jócskán kibővítették.
Ferenc József császár feleségét, Erzsébet királynét 1898. szeptember 10-én
meggyilkolták. Halálhíre nem csak a Habsburg Birodalmat, hanem az egész
európai közvéleményt megrázta. Erzsébet legendája már életében hatalmasra
nőtt, s váratlan halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett
tiszteletet, szeretetet és rajongást. Emlékszobrának felállításáról még
halálának évben döntöttek. Az első pályázatot 1900-ban írták ki, de csak az
ötödik, az 1919-ben lebonyolított pályázat lett sikeres. Az évek folyamán,
1925-ig ugyancsak öt elhelyezési terv született.
A Lipótvárosi zsinagóga egy tervbe vett monumentális budapesti zsinagóga,
amely a 20. század elején épült volna, és 3800 fős befogadóképességgel hű
tükre lett volna a gyarapodó és gazdagodó budapesti zsidóságnak. Az épület
végül anyagi nehézségek miatt nem készült el, történetéről csak korabeli
tervrajzok és újságcikkek mesélnek.
A főbejárattól eltekintve az épület mind a négy égtáj felé egyező
homlokzatú. Mind a négy oldalán két-két, összesen nyolc kőből faragott, nagy
kopjafaszerű pillér áll, a tövében az ősmagyarok: a Hét Vezér és Árpád őrző
szellemének jelképei.
A nemzeti panteon terve már Széchenyi fejéből is kipattant, aki 1843-ban egy
egész könyvet szentelt a Gellért-hegy tetején létesítendő "Üdvlelde"
gondolatának. E panteon lett volna a nemzet nagyjainak közös temetkezőhelye.
Széchenyi elképzelését fia, Széchenyi Ödön vetette fel ismét 1871-ben a
közelgő millenniumi eseményekkel kapcsolatban.
A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya 1872-ben jött létre, amely 1892-ben
helyhiány miatt a Várkert Bazárba költözött. Ezután a gyűjtemény egy
bérházba, a Városligetbe, végül az Iparcsarnokba került át, míg végül a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1923-ban pályázatot írt ki egy új,
saját épület tervezésére.