A városegyesítés és az első világháború közötti időszakban a kapitalizálódás
és az urbanizálódás következtében Budapest igazi nagyvárossá, az ország
szellemi és gazdasági életének irányítójává vált. Ezekben az évtizedekben a
főváros népességnövekedése 600 000-re tehető.
A Monarchia idejében a legtöbb bérházat magánbefektetők emelték, hiszen jó
üzlet volt a fővárosba, nagy tömegekben felköltözők elhelyezése. A trianoni
békediktátum és a gazdasági visszaesés következtében a bérlakások építése
hirtelen leállt, viszont a fennálló lakáshiányt enyhíteni kellett valahogy,
ezért a Székesfőváros maga indította el saját kislakásépítő programját.