Budapest temetői


AJÁNLÓ

Nagytétényi temető
A növényekkel, térkővel és padokkal kialakított temető a budapesti temetők közül az egyik leghangulatosabb hely. Középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul.
Budafoki temető
Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye, mely értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált. A temető több jeles személy nyughelye. 1804-ben nyitották meg, s az 1930-as évek elején bővítették ki. A temető további bővítése nem lehetséges, mert területét teljesen körbeépítették családi házakkal.
Cinkotai temető
A temető a cinkotai dombtetőn terül el. Jellegzetes adottságai, vidékies hangulata és közelsége miatt nemcsak a helyi lakosság körében vált kedvelt temetkezési hellyé.
Csepeli temető
A Csepeli temető Budapest XXI. kerületének temetője, a sziget észak-nyugati részén helyezkedik el, a II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út és a Kis nyírfa utca által határolt területen. A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány.
Csillaghegyi temető
Szép, természetes környezetben, Békásmegyer fölött, a domboldalon fekszik a Tamás utcai Urnatemető, mely 1986-ban épült. Ezen a helyen már a XVII. században is temető volt. A ravatalozó előtt bronz mécségetőnél emlékezhetnek meg a látogatók szeretteikről. A temetőben 1, 2, és 4 urna elhelyezésére alkalmas temetkezési helyek vannak kialakítva.
Farkasréti temető
Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetője. Az utóbbi évtizedekben a tudományos és kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet. Az 1980-as években az egyik ravatalozót Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren 2008 tavaszán felállították Veres Kálmán Griffmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével.
Kispesti öreg temető
A Kispesti Öreg temetőt 1872-ben szentelték fel. A nagy múltra visszatekintő sírkeretet 1975-ben bezárták, de urnás temetésre jelenleg is van lehetőség.
Kispesti temető
A Kispesti temető az 1920-as években kezdte meg működését, a valamikori község által adományozott 9,1 hektáros telken. Története folyamán a temetőt több alkalommal bővítették, így érte el ma már 15,9 hektáros területét.
Új Köztemető
Az Új Köztemetőt 1886. május 1-én nyitották meg, s a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg.
Pestszentlőrinci temető
A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle temetkezési lehetőségek szolgáltatásával egy szépen rendezett, ápolt nagyvárosi temető, mely számos köztiszteletben álló helyi lakosnak ad végső nyughelyet. A régen még önálló településen több temető is működött, amelyeket 1950-ben bezárták, majd később teljesen meg is szüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc Budapest városrészévé (XVIII. kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek hozzácsatolásával bővült a temető és elérte a mai 19,3 hektár nagyságot.
Megyeri temető
A 27 hektár kiterjedésű Megyeri temető területileg és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.
Óbudai temető
A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen. Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.
Pesterzsébeti temető
1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.
Rákospalotai temető
A 45 ezer lakosú újpalotai lakótelep árnyékában húzódik meg a csendes, meghitt hangulatú Rákospalotai temető. A temető bejáratánál található kegyeleti hely alkalmat ad a látogatónak gyertya és mécses gyújtásra, az emlékezésére. A meditációra is alkalmas tér a temetőnek is méltó előszobája. Az új kovácsoltvas kapu könnyed megjelenésével méltó kiegészítője a temető fogadótermének.


AJÁNLÓ

Felszámolt temetők

Aréna úti temető
Elődje, az 1788-tól használt temető nagyjából a mai Ferdinánd-híd és a Nyugati pályaudvar külső vágányainak területén helyezkedett el. Ezt 1838-ban felszámolták, helyén ma a vágányok és a híd mellett lakóházak és iskola található.
Vízivárosi temető
A Szent János Kórházzal szemközti domboldalon (a mai Kútvölgyi lejtő – Szilágyi Erzsébet fasor – Virányos út között) 1875-ben nyilt meg az Országút lakossága számára egy kisebb temető, amely később a Vízivárosi temető nevet kapta.