A növényekkel, térkővel és padokkal kialakított temető a budapesti temetők
közül az egyik leghangulatosabb hely. Középpontjában egy modern
urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület
jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul.
Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye, mely értékes, szép kriptáival és öreg
fáival napjainkra védendő területté vált. A temető több jeles személy
nyughelye. 1804-ben nyitották meg, s az 1930-as évek elején bővítették ki. A
temető további bővítése nem lehetséges, mert területét teljesen
körbeépítették családi házakkal.
A temető a cinkotai dombtetőn terül el. Jellegzetes adottságai, vidékies
hangulata és közelsége miatt nemcsak a helyi lakosság körében vált kedvelt
temetkezési hellyé.
A Csepeli temető Budapest XXI. kerületének temetője, a sziget észak-nyugati
részén helyezkedik el, a II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út és a Kis nyírfa
utca által határolt területen. A temető bejáratának sajátos, meghatározó
hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral
kialakított sétány.
Szép, természetes környezetben, Békásmegyer fölött, a domboldalon fekszik a
Tamás utcai Urnatemető, mely 1986-ban épült. Ezen a helyen már a XVII.
században is temető volt. A ravatalozó előtt bronz mécségetőnél
emlékezhetnek meg a látogatók szeretteikről. A temetőben 1, 2, és 4 urna
elhelyezésére alkalmas temetkezési helyek vannak kialakítva.
Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetője. Az utóbbi
évtizedekben a tudományos és kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős
részét ide temették. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a
Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak
díszsírhelyet. Az 1980-as években az egyik ravatalozót Makovecz Imre tervei
szerint alakították ki. A főbejárati téren 2008 tavaszán felállították Veres
Kálmán Griffmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével.
A Kispesti Öreg temetőt 1872-ben szentelték fel. A nagy múltra visszatekintő
sírkeretet 1975-ben bezárták, de urnás temetésre jelenleg is van lehetőség.
A Kispesti temető az 1920-as években kezdte meg működését, a valamikori
község által adományozott 9,1 hektáros telken. Története folyamán a temetőt
több alkalommal bővítették, így érte el ma már 15,9 hektáros területét.
Az Új Köztemetőt 1886. május 1-én nyitották meg, s a század folyamán
összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el,
301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet. A
szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által
kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban
készült tervei alapján valósult meg.
A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle temetkezési
lehetőségek szolgáltatásával egy szépen rendezett, ápolt nagyvárosi temető,
mely számos köztiszteletben álló helyi lakosnak ad végső nyughelyet. A régen
még önálló településen több temető is működött, amelyeket 1950-ben bezárták,
majd később teljesen meg is szüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc
Budapest városrészévé (XVIII. kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési
Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek hozzácsatolásával bővült
a temető és elérte a mai 19,3 hektár nagyságot.
A 27 hektár kiterjedésű Megyeri temető területileg és egyéb vonatkozásaiban
is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető
napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.
A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál
húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen.
Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt.
Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.
1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint
legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a
Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan
biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett
végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb.
20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló
rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló
egységgel.
A 45 ezer lakosú újpalotai lakótelep árnyékában húzódik meg a csendes,
meghitt hangulatú Rákospalotai temető. A temető bejáratánál található
kegyeleti hely alkalmat ad a látogatónak gyertya és mécses gyújtásra, az
emlékezésére. A meditációra is alkalmas tér a temetőnek is méltó előszobája.
Az új kovácsoltvas kapu könnyed megjelenésével méltó kiegészítője a temető
fogadótermének.
Elődje, az 1788-tól használt temető nagyjából a mai Ferdinánd-híd és a
Nyugati pályaudvar külső vágányainak területén helyezkedett el. Ezt 1838-ban
felszámolták, helyén ma a vágányok és a híd mellett lakóházak és iskola
található.
A Szent János Kórházzal szemközti domboldalon (a mai Kútvölgyi lejtő –
Szilágyi Erzsébet fasor – Virányos út között) 1875-ben nyilt meg az Országút
lakossága számára egy kisebb temető, amely később a Vízivárosi temető nevet
kapta.