A 27 hektár kiterjedésű Megyeri temető területileg és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.

AJÁNLÓ

Az újpesti Megyeri temetőt 1921-ben nyitották meg. Korábban az Apponyi, Tél és Diófa utca, a villamos vonal és a vasúti töltés által határolt területen lévő 1890-ben megnyitott temetőben temettek. Az 1910-es években ez telítődött, így szükségessé vált új terület kijelölése temetkezés céljára.

A régi újpesti temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, az itt nyugvó elhunytakat különböző kegyeleti helyekre szállították. Területén akótelep épült, melyet a lakosság Szellemtelepnek nevezett el.

A Megyeri temető területét az akkori Újpest város önkormányzata gróf Károlyi Lászlótól, megyeri uradalmának Fóti út melletti részéből vásárolta. A közlekedést a közeli villamos vonal szolgálta. A ravatalozás eleinte a Megyeri út mellett ravatalozóban történt, a mai épület az 1940-es évek elején épült meg. A temetőben 1922-től kertészet működött. A kertészet dolgozói fafűtéses növényházban nevelték a palántákat. A helyi szükségletet meghaladó növényanyagot a városi közparkokban használták fel. A kertészet a 80-as évek végére megszűnt, helyette két parcella került kialakításra hagyományos és hamvasztásos temetésre.

1945 tavaszán a Duna jeges árvize az egész temetőt elborította, mely komoly károkat okozott az épületekben és a síremlékeken. Újpest város 1950. január 1.-én Budapest IV. kerülete lett, a temető a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került.

Az 1980-as évek közepétől jelentős fejlesztések kezdődtek; a főutakon burkolatot építettek, megújultak a műszaki berendezések és a szociális épületek. A ravatalozót eredeti formájának megőrzésével átépítették, a régi három terem helyett két új termet alakítottak ki (1989).

A temetőben a hamuszórásos temetkezés kivételével a hagyományos és urnás temetkezési mód számos formájára lehetőség nyílik.

A főbejárattól a ravatalozóhoz vezető úton található a központi kereszt, más néven a Mindenki keresztje, ahol a látogatók leróhatják kegyeletüket, megemlékezve távol nyugvó hozzátartozóikról.

A temető, 78 éves működése alatt sok újpesti, angyalföldi, rákospalotai, zuglói és más helyről származó elhunytnak nyújtott végső nyughelyet. Teljesség igénye nélkül néhány név közülük:

Lebstück Mária, huszárfőhadnagy, az 1848-49-es szabadságharc hőse: 26. parcella
Dr. Ugró Gyula, Újpest első polgármestere: 20. parcella
Dr. Semsey Aladár, polgármester: 22. parcella
Halassy Olivér, olimpiai bajnok: 22. parcella
Mády Lajos, egyházszervező református lelkész: Megyeri úti kriptasor
Pállya Celestin, festőművész: 16. parcella
Pécsi Sebestyén, orgonaművész: 16. parcella
Geduly Lajos, evangélikus lelkész: 50. parcella
Dr. Gyökössy Endre, pasztorál-pszichológus református lelkész: 40. parcella
Radics Béla, rock zenész: 50. parcella

A temetőben nyugszanak II. világháborúban elesett hősi halottak. Az újpesti áldozatok emlékére állított emlékművön babérkoszorút tartó bronz angyal szobra látható. A hazájuktól távol elesett szovjet katonák parcellájában az újpesti István térről áthelyezett zászlót tartó katona bronz szobra áll. 1956-os forradalom áldozatainak sírjai a temető különböző helyein találhatók meg.

A Megyeri temető területileg (27 hektár) és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ