Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetője. Az utóbbi évtizedekben a tudományos és kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet. Az 1980-as években az egyik ravatalozót Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren 2008 tavaszán felállították Veres Kálmán Griffmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével.

AJÁNLÓ

A Farkasréti temető a főváros határában a legszebb fekvésű. Félkörben a budai hegyvidék lankás hegyoldalai védik barátságtalan légáramlatoktól, a Duna felé pedig innen olyan kilátás nyílik a szemlélőnek, amilyenhez hasonlót a világ kevés városában lehet találni írta a Vasárnapi Újság 1899-ben a néhány évvel korábban megnyitott temetőről.

Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetőjének megnyitására 1894-ben került sor. A kisebb sírkertek ekkorra ugyanis részben beteltek, részben közegészségügyi szempontból elavultakká váltak. Hamarosan nemcsak a Tabán-Krisztinavárosi és a vízivárosi, hanem már a tehermentesítésükre létrehozott németvölgyi temetőt is fokozatosan fel kellett számolni.

A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén fekvő temető helyének kiválasztása annak idején sok vitát kavart. Gyönyörű fekvése egyszerre vált előnyére és hátrányára: sokan inkább üdülőterületnek, mintsem temetőnek kívánták volna hasznosítani. Mások még évtizedek múltán is attól tartottak, hogy az agyagos-kőzettörmelékes talajban átnedvesedéskor földcsuszamlás következhet be, esetleg talajvíz károsíthatja a sírokat.

A jóslatok ellenére a Farkasréti temető rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb temetkezőhelyévé vált. Eredeti területét a főváros vezetése már 1914-ben kénytelen volt 20 holddal bővíteni a szomszédos telkek megvásárlásával. Így a Hóvirág utcai felső területtel együtt, a temető kiterjedése megközelítőleg elérte mai 72 holdas nagyságát.

A régi budai temetők teljes és végleges megszüntetése után a Tabáni és Németvölgyi temetők számos megőrizni kívánt sírját ide helyezték át. Egyre több nevezetes személy is temetkezett Farkasrétre, s a sírokra számos kiváló műalkotás került. A századfordulótól egészen az 1920-as évek végéig folyamatosan épült az Érdi úti reprezentatív kriptasor.

A ravatalozó épülete

Legnagyobb szabású építkezésként a bejárati tér kialakítása készült el 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor, valamint üzletsor, kerítés, fő- és mellékbejáratok tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború alatt történt bombázások miatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült.

A háború után a ravatalozót és az árkádos kriptasort helyreállították, az egykori temetőtemplom belső terét és tornyát pedig urnás temetkezések céljára hasznosították. 1977-ben a temető területén kívül épült fel a Mindenszentek plébániatemploma. Ezekben az évtizedekben létesültek a kolumbáriumok és az új kriptasorok. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet.

Az 1980-as években átépítették a ravatalozót; ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termét Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren Horvay János Jó pásztor című, a II. világháborúban megsemmisült szobra helyén felállították Mészáros Mihály Főnixmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével. Amerikai típusú sírkert létesült a 60-as parcellában, első sorában új díszsírhelyekkel. Elsőként Bartók Béla 1988-ban hazatért hamvait helyezték itt nyugalomra.

Mára a Farkasréti temető csaknem teljesen betelt, további bővítése csupán kis mértékben lehetséges. A temetőt mégsem lehet bezárni: kiváltására másik budai temető nincsen, s jellegzetes adottságai, szép földrajzi fekvése továbbra is kedvelt temetkezőhellyé teszik. Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették.

A bejárattól jobbra 2-3 percnyi sétára nyugszik Bartók Béla, a bejárattól balra található ravatalozó oldalában pedig Bajor Gizi. Farkasréten talált végső nyugalmat Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kaffka Margit, Jávor Pál, Pilinszky, Gobbi Hilda, Déry Tibor, Örkény István, Ruttkai Éva, Karády Katalin, Domján Edit, Fedák Sári, Nádasdy Kálmán, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Jászi Oszkár társadalomtudós, Széchenyi Zsigmond afrikakutató, Bánki Donát, Semsey Andor, Molnár C. Pál, Zelk Zoltán, Árkay Aladár építész, Knézy Jenő és még sokan mások.

Itt található Budapest exkluzív temetkezési helye, az Angyalok Kertje.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ