1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.
Hiteles adataink nincsenek a temető létesítésére
vonatkozóan, de az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak.
Ekkoriban, a település nagyközséggé válása után, a környék felekezeti
kezelésben lévő temetőinek meghagyásával 20 holdon köztemetőt
létesítettek, ravatalozót építettek 50.000 pengő költséggel.
Erzsébetfalva az 1920-as években rohamos fejlődésnek indult. A
legnagyobb főváros környéki településsé nőtt, és elkezdődött az önálló
várossá válás folyamata. Szervezetté vált a lakossági szolgáltatások
ellátása, így a temetkezés is. Itt működött az Erzsébetfalvai Gróf
Széchenyi Péter Harcos Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, a Szent
József Temetkezési Egylet, a Gondviselés Temetkezési Egylet és még
néhány hasonló szervezet. A temető Pesterzsébet és Sorokság határán
helyezkedik el, ezért egyre inkább a két település közös köztemetőjévé
vált.
1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint
legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be
a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe.
A korábban működő felekezeti temetők megteltek, elvesztették
funkciójukat. Legtöbbjüket kiürítették és a területet más célra
használták fel.
A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban kellett
területi bővítést végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el.
Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel
1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és
korszerű kiszolgáló egységgel.
A temető magán hordozza történetét. Egyaránt megtalálható a több
évtizeddel ezelőtt kialakított zsúfoltság, az 1950-70-es években
divatos, már tágasabb, de zárt sorokban rendezett stílus és a
napjainkban sok növénnyel tervezett, feszültséget oldó parkosított
sírkert jelleg.
Országosan híres-neves elhunyt a temetőben alig található. Legismertebb
a 2-es parcellában nyugvó Török Flóris, akinek sírját a főváros
gondoztatja. A település régi, köztiszteletben élt polgárainak és a
lezárt, kiürített temetőkből átkerült elhunytaknak emlékét azonban
kegyelettel őrzik a temető sírjai. A síremlékekben is megmutatkozik a
módosabb soroksári lakosok és az egyszerűbb erzsébeti emberek közötti
különbség.
A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány olyan személyt, illetve
családot, akiknek neve beíródott Soroksár és Pesterzsébet történetébe:
Brey József kőfaragó (2-es p.)
Óváry Artúr építész (2/1-es p.)
Kaltenecker és Hartman család soroksári kereskedő és iparos család (9-es
p.)
Schubert és Weisz család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)
Takaró Károly református lelkész (16-os p.)
Zyzda család gyáros família (27-es p.)
A felsoroltakon kívül is sokan tettek életükben Erzsébetfalva, Soroksár
anyagi, szellemi fellendüléséért, de neveik feledésbe merültek.
A terület növekedésével 1985-ben egy modern vonalú ravatalozó épült. A
könnyűszerkezetes épület könnyedén belesimul parkosított környezetébe. A
két ravatalozó helység csak díszítésében és drapériájában tér el
egymástól. A temetésekre a ravatalozás felváltva történik. Az egyszerű
kereszt alakú épületet a zöld növények teszik oldottá és meghitté.
Képek
Hamarosan!