1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.

AJÁNLÓ

Hiteles adataink nincsenek a temető létesítésére vonatkozóan, de az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak. Ekkoriban, a település nagyközséggé válása után, a környék felekezeti kezelésben lévő temetőinek meghagyásával 20 holdon köztemetőt létesítettek, ravatalozót építettek 50.000 pengő költséggel.

Erzsébetfalva az 1920-as években rohamos fejlődésnek indult. A legnagyobb főváros környéki településsé nőtt, és elkezdődött az önálló várossá válás folyamata. Szervezetté vált a lakossági szolgáltatások ellátása, így a temetkezés is. Itt működött az Erzsébetfalvai Gróf Széchenyi Péter Harcos Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, a Szent József Temetkezési Egylet, a Gondviselés Temetkezési Egylet és még néhány hasonló szervezet. A temető Pesterzsébet és Sorokság határán helyezkedik el, ezért egyre inkább a két település közös köztemetőjévé vált.

1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe.

A korábban működő felekezeti temetők megteltek, elvesztették funkciójukat. Legtöbbjüket kiürítették és a területet más célra használták fel.

A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban kellett területi bővítést végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.

A temető magán hordozza történetét. Egyaránt megtalálható a több évtizeddel ezelőtt kialakított zsúfoltság, az 1950-70-es években divatos, már tágasabb, de zárt sorokban rendezett stílus és a napjainkban sok növénnyel tervezett, feszültséget oldó parkosított sírkert jelleg.

Országosan híres-neves elhunyt a temetőben alig található. Legismertebb a 2-es parcellában nyugvó Török Flóris, akinek sírját a főváros gondoztatja. A település régi, köztiszteletben élt polgárainak és a lezárt, kiürített temetőkből átkerült elhunytaknak emlékét azonban kegyelettel őrzik a temető sírjai. A síremlékekben is megmutatkozik a módosabb soroksári lakosok és az egyszerűbb erzsébeti emberek közötti különbség.

A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány olyan személyt, illetve családot, akiknek neve beíródott Soroksár és Pesterzsébet történetébe:

Brey József kőfaragó (2-es p.)
Óváry Artúr építész (2/1-es p.)
Kaltenecker és Hartman család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)
Schubert és Weisz család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)
Takaró Károly református lelkész (16-os p.)
Zyzda család gyáros família (27-es p.)

A felsoroltakon kívül is sokan tettek életükben Erzsébetfalva, Soroksár anyagi, szellemi fellendüléséért, de neveik feledésbe merültek.

A terület növekedésével 1985-ben egy modern vonalú ravatalozó épült. A könnyűszerkezetes épület könnyedén belesimul parkosított környezetébe. A két ravatalozó helység csak díszítésében és drapériájában tér el egymástól. A temetésekre a ravatalozás felváltva történik. Az egyszerű kereszt alakú épületet a zöld növények teszik oldottá és meghitté.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ