A Kispesti Öreg temetőt 1872-ben szentelték fel. A nagy múltra visszatekintő sírkeretet 1975-ben bezárták, de urnás temetésre jelenleg is van lehetőség.
Kispest település az 1870-es évek elején kezdett
kialakulni. 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven,
mely Pusztaszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi
státuszt nyert. 1950-ben csatolták Budapesthez.
Kispest első temetőjét 1872 február 25-én szentelte fel Tamásfy Mátyás
haraszti plébános, a mai Jézus Szíve plébánia templom helyén. Ez idő
tájt létesítették az Esze Tamás utca és a dr. Jahn Ferenc utca sarkán az
izraelita temetőt. Ezekbe a temetőkbe lőrincieket is temettek, ezért
hamar, kb. 20-25 év alatt beteltek. Ezután új területet kellett
kijelölni temetkezési helyül.
A XIX. század végén, az 1890-es években kezdte meg az lehunytak
befogadását a Zalaegerszeg utca 67-69. szám alatti Öreg temető.
A temető legmagasabb pontján lévő kőfeszületen magyar és német nyelven
olvasható: "Isten dicsőségére emelték Kispest buzgó polgárai 1888".
A feliratból arra lehet következtetni, hogy feltehetően az első kispesti
temetőből került ide.
Sok nevezetes kispesti személyiség nyugszik az Öreg temetőben.
A teljesség igénye nélkül néhány közülük:
- Brandtner Pál főjegyző és fia Brandtner Ferenc orvos
- Győri Ottmár a Wekerle telep építésének vezetője, majd gondnoka
- Bánffy Dénes és Oláh Dénes miniszterek
- Holbesz József, Máté Károly, Bogdán Gyula lelkészek
- mezőmadarasi Madarassy László jogtudós, jogakadémiai tanár, író, utazó
és Kispest jegyzője
- Bódy János a kispesti színház alapítója, író
Az Öreg temetőt 1975-ben bezárták, de a közelmúltban ismét megnyitották,
így lehetőség van mind urnás, mind koporsós temetésre is.
Az első temetők egyházi kezelésben álltak. Kispest lakosságának túlnyomó
többsége római katolikus volt, ezért a katolikus egyház tartotta kezében
a temetőket. Ennek ellenére felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül,
minden vallási közösség tagját saját egyházuk szertartása szerint
temették.
Képek
Hamarosan!