Almási Balogh Loránd

Almási Balogh Loránd magyar építész, akinek édesapja Almási Balogh Tihamér drámaíró és orvostudományi író, nagyapja Almási Balogh Pál pedig Széchenyi háziorvosa volt.

Alpár Ignác

Pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti-tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.

Ágoston Emil

Ágoston Emil (1907-ig eredeti nevén Adler Emil) magyar építész, aki leginkább bérházaival írta be nevét a fővárost építő építészek névsorába.

Álgyai Hubert Pál

Nevét bár nem sokszor hallani, viszont a Petőfi híd tervezésével maradandót alkotott a főváros látványában és működésében.

Árkay Aladár

Magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Műveinek nagy részére a népies stílus jellemző.

Árkay Bertalan

Magyar építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője. Korának egyik legismertebb családiház tervezője.

Bauer Emil

Magyar építész. Számos bérházat, társasszállót, mozit és gyárat tervezett önállóan, többnyire neobarokk stílusban.

Baumgarten Sándor

Zsidó származású magyar építész. A XX. század elejének egyik (ha nem a) legtermékenyebb magyar építésze volt, aki elsősorban szecessziós stílusban - a források szerint - körülbelül 300 magyarországi épületet tervezett, amelyeknek jelentős része iskola volt. Halála után elfeledték, napjainkban csak a budapesti Vakok Általános Iskolájának épülete általánosan ismert munkái közül.

Baumhorn Lipót

Magyarországi zsidó építész. Művei közül kiemelkednek az általa nagy számban tervezett, országszerte megépített zsinagógák. Épületein a késő eklektika és szecesszió stílusok formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Beczássy-Oláh Gyula

Okleveles épületgépész-mérnök, okleveles távfűtő- és távhőellátó szakmérnök, 1994-től a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Több budapesti modern épület tervezője.

Benczúr Béla

Magyar építész, festő, művészeti író. Az Epreskertben több épület az ő tervei alapján készült.

Benedek Dezső

Benedek Dezső (született Berger Dezső) építész, építési vállalkozó, fővárosi képviselő.

Benkhard Ágost, ifj.

Magyar építész, Benkhard Ágost festőművész fia. Részt vett a második világháborúban megsérült Budapest újjáépítésében, valamint Preisich Gáborral közösen dolgozták fel a két világháború között a fővárosban működő építészcsoportok történetét.

Berger Dezső

Magyar, izraelita építész. Leginkább bérházakat épített a főváros területén.

Bobula János, id.

Ján Nepomuk Bobula néven született, szlovák származású építész, építészeti szakíró, ifj. Bobula János apja. Az 1885. évi országos őszi kiállítás épületeinek tervezője és kivitelezője. Építészete a mai napig meghatározza Budapest arculatát.

Böhm Henrik

Zsidó származású magyar építész. A századfordulót követően jelentős épületeket tervezett, amelyek közül kiválik az újpesti Városháza, valamint a Szervita téri Török-bankház pártázatos, díszes, hangsúlyos attikafalával feltűnő épülete.

Breuer Imre

Építőmérnök, építész, építkezési vállalkozó. A XX. század első felében, a Bauhaus magyarországi időszakában számos lakóépület építője.

Bukovics Gyula

Magyar építész, műszaki hadmérnök. 1867-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1887-ben a Magyar Iparművészeti Társulat alapító tagja. Az Andrássy út kialakításában is nagy szerepet játszott, az utat szegélyező tekintélyes villák tervezésével.

Conti Lipót Antal

Olasz származású kőfaragó, szobrász.

Czigler Győző

Svájci származású, magyar építész, műegyetemi tanár. Több híres budapesti műemléképület megalkotója. Megalapította a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában.

Dávid Károly

Kossuth-díjas és posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész. Legismertebb munkája az egykori Népstadion, valamint a Ferihegyi Repülőtér felvételi épülete.

Diescher József

Holland származású, magyar építészmérnök, építési vállalkozó. Budapesten közel harminc műemlék őrzi keze nyomát. Közel 500 tervet nyújtott be élete során Pest városához, s csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott a fővárosban.

Dvořák Ede

Szerb származású építészmérnök.

Eberling Béla

Magyar népies stílusú építész, minisztériumi műszaki tanácsos.

Fellner Jakab

Morva származású építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.

Fellner Sándor

Zsidó származású magyar építész, a századforduló jelentős alkotója. Fő műve a Pénzügyminisztérium régi palotája a budai várban, illetve a Legfelsőbb Bíróság épülete a pesti Markó utcában.

Feszl Frigyes

Német származású magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere. Fő műve a Pesti Vígadó épülete.

Feszty Adolf Lajos

Magyar építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád festőművész és Feszty Gyula testvére.

Fodor Gyula

Magyar építész, vállalkozó. A XIX. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903 és 1914 között - amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte - több mint negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház valósult meg tervei nyomán a fővárosban.

Foerk Ernő

Magyar építész, a XX. század első felének jelentős alkotója, építészeti szakíró.

Freund Vilmos

Zsidó származású magyar építész, aki XIX. század végén számos budapesti köz- és magán épületet tervezett eklektikus stílusban. Ferkai Jenő festőművész apja.

Frey Lajos

A XIX. század derekának osztrák származású magyar építésze.

Gerster Károly

Magyar építész. Legtöbb alkotását Frey Lajossal közösen tervezte, de tervezett Feszl Frigyessel és Kauser Lipóttal is. Önálló alkotása a szegedi Fekete-ház és a hajdúböszörményi református templom átépítése.

Giergl Kálmán

A magyar eklektika korszakának jelentős építésze. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Gottgeb Antal

Magyar építőmester, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a XIX. század második felében Budapesten épült sok szép palota tervezője, illetve kivitelezője.

Hauszmann Alajos

Bajor származású magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben.

Hegedűs Ármin

Eredeti neve Geiger Ármin. Zsidó származású magyar építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.

Hild József

Magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Hild János építész fia, Hild Viktor újságíró nagyapja.

Jakab Dezső

Zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Kauser József

Magyar építész, a századforduló jelentős historizáló alkotója.

Komor Marcell

Zsidó származású magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Korb Flóris

Magyar építész. Előbb Hauszmann Alajos, majd Giergl Kálmán munkatársa.

Kós Károly

Magyar, népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Lajta Béla

Zsidó származású, XX. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.

Lechner Ödön

Építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. Bátyja Lechner Gyula festőművész, öccse dr. Lechner Károly orvos, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművész, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész.

Pártos Gyula

Építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos Béla közíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő testvére, Vittorina Bartolucci opera-énekesnő férje, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató apósa.

Pecz Samu

Építész, műegyetemi tanár, udvari tanácsos.

Pollack Mihály

Német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Schulek Frigyes

Építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Vilmos szemészorvos bátyja, Schulek János építész apja. 

Sebestyén Artúr

Magyar építész, a szecesszió mestere. Több budapesti bérház és iskola építője.

Steindl Imre

Magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Ullmann Gyula

Budapest a XVIII-XIX. századfordulón hihetetlen léptékű fejlődésen ment keresztül, amely alatt több építészeti stílus is hódított párhuzamosan. A Bécsből kiinduló szecesszió egyik legjelesebb hazai képviselője Ullmann Gyula volt, aki Kármán Gézával vezetett irodát Budapesten.

Vágó József

Weinberger József néven született. Magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, testvérével, Lászlóval számos jelentős épület tervezője. Testvérei Vágó Béla színész, rendező és Vágó Géza színész, színműíró. Fia Pierre Vago építész.

Vágó László

Weinberger László néven született. Zsidó származású magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője. Unokaöccse Pierre Vago építész.

Ybl Miklós

Magyar építész, a XIX. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom.