Zsidó származású magyar építész. A XX. század elejének egyik (ha nem a) legtermékenyebb magyar építésze volt, aki elsősorban szecessziós stílusban - a források szerint - körülbelül 300 magyarországi épületet tervezett, amelyeknek jelentős része iskola volt. Halála után elfeledték, napjainkban csak a budapesti Vakok Általános Iskolájának épülete általánosan ismert munkái közül.
Középiskoláit, továbbá műegyetemi tanulmányait
Budapesten végezte, ahol 1888-ban nyert építészeti oklevelet. Utána hat
évig Steindl Imre,
Hauszmann Alajos és
Weber Antal építőművészek
mellett működött. Közben tanulmányutakon volt Német-, Francia- és
Olaszországban.
Egyike a legtevékenyebb magyar építőművészeknek. Számos pályázaton vett
részt, többi között a budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázatán II.
díjat nyert.
Legjelentékenyebb alkotásai: a Budapesti Tudományegyetem központi
épületének Egyetem téri része Mária Terézia korabeli barokk stílusban,
továbbá az Erzsébet nőiskola és a
Vakok Állami
Intézete (mindkettő magyaros stílusban), valamint a Niedermann-féle
szanatórium. A budapesti
Postatakarékpénztár épületének tervét
Lechner Ödönnel közösen
készítette. Mint királyi közalapítványi igazgató működött Budapesten.
Az 1929-ben megjelent Magyar Zsidó Lexikon úgy tudja, hogy mintegy
háromszáz (!) budapesti és vidéki iskolát tervezett. A Nemzeti Örökség
Intézete honlapján pedig a következő olvasható: "Összesen 37 óvodát,
118 elemi iskolát, 45 gimnáziumot és más középiskolát, 21 tanítóképzőt
és 84 egyéb (polgári fiú- és leányiskolát, kereskedelmi és
felsőkereskedelmi iskolát, bábaképzőt és siketnéma intézetet) tervezett”
(Ezek összesen 305 épületet jelentenek).
A Vakok Állami Intézete napjainkban
Ida utca 8.
A Postatakarék-pénztár 1905-ben
A Langlet Waldemár utcai iskola
Az újpesti Bay Zoltán Szakközépiskola (Lőrinc utca 40.) és a Bródy Imre
Gimnázium (Attila utca 5-7.)
A Teleki Blanka Gimnázium napjainkban