Morva származású építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.
Morvaországban született. Képesítés nélküli építész
volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres,
elismert, keresett szakemberré.
1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal
egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém
városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet
legkiválóbb hazai mestere. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott,
majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott.
Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt,
ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni
1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el.
Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József
fejezte be, 1783-ban.
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a
Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Eszterházy Károly püspök
1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével
bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki
kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a
veszprémi püspöki palota tervezése is.
A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését
1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki
palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb
változata. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban,
amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a
magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti
adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája
a veszprémi aggpapok háza, amely 1770–1778 között épült.
Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját
kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása
római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az
1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:
"Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország
legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak
egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel.
Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét
Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és
főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a
kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet
készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé
volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította
többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben
nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét
hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor”.
Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét,
majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér
rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos
alkotása.
Fia, Fellner József (1773–?) ugyancsak építész lett, aki Bécsben a
Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban
kapott állást.