Budapest a XVIII-XIX. századfordulón hihetetlen léptékű fejlődésen ment keresztül, amely alatt több építészeti stílus is hódított párhuzamosan. A Bécsből kiinduló szecesszió egyik legjelesebb hazai képviselője Ullmann Gyula volt, aki Kármán Gézával vezetett irodát Budapesten.

AJÁNLÓ

Erényi Ullmann Gyula felmenői között találunk bankárokat és közgazdászokat is, míg édesapja zsírkereskedő volt (1880-ban osztrák lovagi rangot kapott, amelyhez az erényi előnév is társult, amit fia is viselhetett). Gyula 1884-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi József Műegyetemen. Ezután Münchenben tanult, majd hazatérve, 1896-ban építészirodát nyitott Kármán Gézával a Bálvány utcában (ma Október 6. utca), aki szintúgy Münchenben töltötte kezdő éveit.

A két építész megosztotta egymás közt a feladatokat: Kármán többnyire az épületek homlpkzati kialakításával törődött, míg Ullmann a műszaki számításokat dolgozta ki. Emellett ő szerezte a munkát, ő irányította a vállalkozás üzleti részét is.

Ullmann Gyulának a saját családja révén is megvolt a kapcsolatrendszere a felesége révén (1899-ben feleségül vette Weiss Berthold és Blau Hermina leányát, Weiss Évát (Elízt)). Remek üzleti érzékét az is jelzi, hogy belső információk által kiváló fekvésű építési telkeket vásárolt meg, ahová az iroda tervezésében emeltek bérházakat.

Az iroda részt vett az 1896-os millenniumi kiállításon, majd pedig az 1907-es Pécsi Országos Kiállításon is. Első jelentős munkájuk során a kiállításra terveztek pavilonokat, éttermeket is, köztük a neobarokk Francia Vendéglőt, a népi építészet hatását magán viselő, favázas szerkezetű Drechsler-vendéglőt, a Goldberger-pavilont, a cementgyáros Kramer Miksa pavilonját és a Haas és Scherg pavilont. A kiállítás egyik legjelentősebb alkotásuk a tervpályázat egyik nyertese, a manzárdtetős Sajtó és Közművelődési pavilon volt, amelyen hatalmas patkóíves bejárat nyílt.

Budapesten jópár tehetős polgárnak is terveztek épületeket, mint pldául 1897-ben a Hunyadi János útra Gelsei Guttmann Vilmos közgazdász és bankár, vagy a Zichy Jenő utcába Rott Jakab ügyvéd számára.

A zuglói Pesti Izraelita Nőegylet Leányárvaháza volt az első alkotásuk, amelyen megjelentek a szecesszió stílusjegyei. Az épület – melyben ma az Uzsoki Közkórház működik – U alaprajzú, de a szárak végét összekötő átjárónak köszönhetően egy belső udvar is kialakult.

Szent István körút 10-12. (Kármán és Ullmann a bérházakat a híres gyártulajdonos, Weiss Manfréd és testvére, Berthold megbízásából tervezte 1899 és 1901 között)

A 12-es számú házon a párkány fölötti attika ovális ablakai és a körülöttük lévő díszek különlegesek, de mindkét épület teljes homlokzatát gazdag ornamentika borítja

A 10-es számú ház bejárata körüli növényi díszek bukannak fel (barackvirág, napraforgó, nárcisz)

1900-ban emelték a Fereneciek terén a Király-bazárként ismert három épületet, amelyek földszintjén és magasföldszintjén üzletek kaptak helyet, míg fölöttük lakásokat alakítottak ki.

A Király-bazár eredeti teteje, amely a második világháborúban megsérült, majd nem is állították helyre (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

Az épület olyannyira jól sikerült, hogy hatására Wertheimer Albert és Frankl Mór is Ullmannékat kérte fel a saját áru- és bérházuk tervezésére. Ez az épület a Hold utcában épült fel; homlokzat érdekessége a bőségesen alkalmazott fém: acélpillérek tagolják a földszintet és az első emeletet is, acélkonzolok tartják az erkélyt, és ez az anyag alkotja az előtető vázát is. Kivitelezőik Forreider József és Schiller Rezső voltak.

Hold utca 6. - a szecessziós növényi ornamentika az erkélykorlátokon és a bejárati kapun is megfigyelhető

A Hold utca melletti Szabadság teret 1897-ben alakították ki, miután elbontották a helyén lévő Újépületet. E tér épületei közül három fűződik Ullmann és Kármán nevéhez: a 10-es szám alatti Kanitz áru- és bérház, a 11-es számú Ullmann-ház (amit az építész saját befektetésként épített), valamint a 12-es számú Kereskedelmi Csarnok. E három épület 1901-re készült el.

Szabadság tér 10., 11. és 12.

A Kereskedelmi Csarnok teteje meglehetősen látványosra sikeredett, ugyanis a sarkára egy dobon nyugvó földgömböt állítottak, amelyet Hermész mellportréi díszítettek (az épületet ma az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége használja). A középső épület főhomlokzatának közepét egy zárt erkély határozza meg, amely a két szélső tengellyel egy síkban találhatók. Ezek a tetőnél attikában záródnak, amelyek kiemelkednek a tetőből. A jobboldali épület kis hasonlóságot mutat a 10-es számú épülettel, hiszen ennek tetejét is egy dob koronázza meg, s mindkét épület szegmensíves attikában záródik.

Ullmann Gyula magánélete a századfordulón nagy változáson esett át, amikor feleségül vette Weiss Manfréd unokahugát, Weiss Évát; idővel áttért a katolikus hitre, majd két gyermekük született: Xavér és Sarolta. E frigy által Ullmann mögött egy jelentős vagyon összpontosult, amelyet további bérházak építésére használt.

1903-ban befektetési célból vásárolt telket a Báthory utcában, amelyre egy egészen más stílusú házat épített: a sávos tagoltságú négyemeletes épületen ugyan növényi motívumokat használt, de azok nem a bécsi szecesszió vonalát követik.

Báthory utca 3.

A Visegrádi utca 25-ös számú ház, amely 1906-ban készült el

Ullmann Gyula szakmai befolyása évről-évre növekedett: 1906-ban tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának, a Középítési és Képzőművészeti Bizottságnak, valamint az Országos Középítési Tanácsnak, de elnöke volt a Magyar Építész és Iparművészeti Rajzolók Egyesületének, valamint műszaki tanácsosa a Budapesti Áru- és Értéktőzsdének.

Irodája folyamatosan fogadta a megrendeléseket. Például az Aréna út (ma Dózsa György út) és a Lendvay út sarkára szánt épület tervezésére és kivitelezésére Groedel Bernáttól kaptak felkérést 1905-ben, amelyhez neobarokk tervet készítettek. Ez - többek között - az erkélyek az oromzatok körvonalaiban és a mozgalmas manzárdtetőben figyelhető meg.

A Groedell-villa napjainkban, amelynek belseje már neogótikus és faburkolattal vonták be

AJÁNLÓ

Az ismert Hermes-udvar (ma FUGA építészeti galéria) különleges kapuzatáról vált ismertté. Nevét arról a Hermes Részvénytársaságtól kapta, amit a kilencszázas évek első évtizedében vásárolt fel a Magyar Általános Hitelbank. E bank 1906-ban bízta meg Ullmannékat az épület megtervezésével, amelynek erőteljes, diadalívszerű kapuzatot álmodtak meg, rajtuk játokos puttókkal.

Petőfi Sándor utca 5. - Hermes-udvar (A puttók fölött a kereskedelem görög istenenének szárnyas sisakos maszkjai)

A kapuzat feljebb zárt erkélybe vezet, amit füzérekkel díszítettek. A pillérek vájatolása egy stílusváltás korának kezdeteit jelentik, amelyek az 1910-es évek kezdett kialakulni Magyarországon. Ez pedig a kissé átláthatóbb és klasszicizáló stílus, amely többek között megfigyelhető a Bécsi utca - Harmincad utca sarkán álló Fischer-áruházon is, valamint a Zrínyi utca - Október 6. utca kereszteződésénél.

A Hermes-udvar homlokzata

A Mahart-székház pályázatát 1910-ben nyerték el, amelynek homlokzata klasszicizáló, de erre felkerültek még a hajózásra utaló részletek is: a harmadik emelet ablakai alatt hullámok díszelegnek, amelyből három hajóorr nyúlik előre. Az épület sarkának tetején korábban egy kupola foglalt helyet - ezt Poszeidon, egy kormányos, egy rakodómunkás és egy hajóindító alakja szegélyezte.

Vígadó utca 3.

Ullmann és Kármán 1911-ben építette fel azt az épületet, amelyben berendezték saját irodájukat is. Közös munkájuk azonban 1914-ben megszakadt, ugyanis Ullmann Gyula az első világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra, ahol honvéd huszárszázadosként szolgált. Talán emiatt, de 44 évesen, 1916-ban elvált feleségétől, majd 1918. november 3-án feleségül vette a nála 17 évvel fiatalabb Gardé Irént. 1921-ben kormányfőtanácsosi címben részesítették. 1926. június 1-én hunyt el. Halálát cukorbetegség okozta.

AJÁNLÓ