Zsidó származású, XX. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.

AJÁNLÓ

Lajta Béla 1873. január 23-án született Óbudán Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,[2] 1898-ban R. N. Shawnál[3] dolgozott Londonban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető Schmidl-sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest, XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV. Amerikai út 57., ma: Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul.

Mexikói út 60.

Amerikai út 57.

1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest, VI. kerület Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”. Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.), a Budapest. VIII. Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913–14-ben (Budapest. XIV. Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. Méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében fiatalon, 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri temető (X. Kozma u. 6) 3/J-74-41 sz. sírban helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, ki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem keverendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

AJÁNLÓ

Szervita tér 5.

Cházár András utca 9.

Paulay Ede utca 35.

AJÁNLÓ