BudapestCity.org | Fellner Sándor

Fellner Sándor

(Pest, 1857. január 21. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 14.)

Írta: Varga Máté 2021. november

Zsidó származású magyar építész, a századforduló jelentős alkotója. Fő műve a Pénzügyminisztérium régi palotája a budai várban, illetve a Legfelsőbb Bíróság épülete a pesti Markó utcában.

AJÁNLÓ

Fellner Antal (1807–1881)[3] és Heiman Borbála (1837–1901)[4] fia. A budapesti Műegyetem, a bécsi művészeti akadémia (Akademie der bildenden Künste), majd a párizsi szépművészeti iskola (École des Beaux-Arts) növendéke volt. Huszonkét éves korától Budapesten élt és alkotott. Eklektikus stílusban magánvillákat, bérházakat, és vidéken kastélyt épített. Az esztergomi Bakócz-kápolna felméréséről készült jelentését Pulszky Károllyal közösen publikálta. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Első felesége Goldstein Ida (1868–1907) volt, akitől 1895. március 4-én megszületett Kálmán nevű fia.

Második felesége Haas Zsófia (1868–1945) volt, akivel 1911. március 6-án Budapesten kötött házasságot.

Fia: Fellner Kálmán Antal György (1895–?). Menye 1923–1939 között: Szilassy Janka.

Unokái: Fellner György és Fellner Sándor.

Unokaöccse Fellner Ferenc orvos, operaénekes.

AJÁNLÓ

Responsive image
Benczúr utca 21.

Responsive image
Veress Pálné utca 17.

Responsive image
Sütő utca 2. (Gross-palota)

AJÁNLÓ

Arckép

Responsive image

Fontosabb épületei

1883: Villaépület, Budapest, Rippl-Rónai utca 11.
1886: Vasvári Pál utcai zsinagóga, Budapest, Vasvári Pál u. 5,
1887: Sternthal-bérház, Budapest, Andrássy út 12.,
1887–1888: Frankel Leó úti zsinagóga, Budapest, Frankel Leó út 49,
1889: Bulyovszky nyaraló, Budapest, Andrássy út 124.,
1890: Bérház saját használatra, Budapest, Kálmán utca 17.,
1893: Villaépület, Budapest, Lendvay utca 24., (Quittner Zsigmonddal közösen)
1894: A Szobi utca 3. szám alatti Keppich-magánpalota, velencei gótikus stílusban készült el, amelyben 1956-tól évtizedekig a Mentőkórház működött,
1894/1895: Palik Ucsevni Arthúr bérpalotája, Budapest, Papnövelde utca 10.,
1896: Pasteur Intézet pavilonja, Budapest, Városliget (alkalmi épület a millenniumi kiállításra)
1899–1904: Az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Budai Várnegyedben, a Szentháromság téren, gazdag díszítésű neogótikus stílusban, Budapest ostroma után átépítve, felső szintjét lebontva (a későbbi Schönherz Zoltán BME-kollégium, a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épülete, Magyarság Háza), Budapest, Szentháromság tér 6.,
1900 körül: Gerbeaud Emil bérháza, Budapest, Duna utca 1.,
1900: Rico kötszergyár, Budapest, Váci út (2000 körül elbontva)
1906: Lukács László és felesége palotája, Budapest, Benczúr utcai 21.,
1907–1908: Tökölyanum, szerb diákok otthona, Budapest, Veres Pálné utca 17–19.,
1909 körül: vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap bérház, Budapest, Március 15. tér 8.,
1910–1913: A Ritz Szálló a Dunakorzón, Budapest, Eötvös József (ma: Széchenyi tér, a háborúban kiégett majd lebontották)
1910–1911: Gross-palota, Budapest, Sütő utca 2.,
1912: Az egykori lágymányosi Dohánygyár épülete, Budapest, Budafoki út 59-63.,
1913–1918: Igazságügyi palota, Budapest, Markó utca 16.,

Ajánlott cikkek

Elképzelt város

Eltűnt épületek

Budapest közterületei

Lakótelepek

Tervek és pályázatok

Történelem

Hírdetés