BudapestCity.org | Kauser József

Kauser József

(Pest, 1848. május 7. – Budapest, 1919. július 25.)

Írta: Varga Máté 2021. november

Magyar építész, a századforduló jelentős historizáló alkotója.

AJÁNLÓ

A család az 1700-as évek elején Elzászból vándorolt Magyarországra. Apja, Kauser János pesti kőfaragómester volt. Tanulmányait a Királyi József Műegyetemen kezdte, később 1868-ban a zürichi műegyetemen folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az Ecole des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. A porosz-francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Wéber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen.

1873-ban visszatért Párizsba, hogy befejezze tanulmányait. Párizsban a Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. Neve kezdetben több tervpályázaton tűnt fel. Az 1878. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának berendezésén, valamint az 1885. évi magyar országos kiállítás tervezésénél is közreműködött. Elismerésül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét és a francia akadémia tiszti jelvényét, utóbb pedig a Vaskorona-rendet kapta. Stílusa a historizmushoz sorolható.

Responsive image
Kauser József pavilonja az 1885-ös Országos Kiállításon

Az 1885-ös évben az Osztrák-Magyar Monarchia a dualista ipar, kereskedelem és művészet virágzását hirdette nemzetközileg a városligeti Országos Kiállítás rendezésével; a műszaki előterjesztést Kauser József készítette, valamint ő tervezte Budapest Főváros tégla-fa szerkezetű pavilonját – az egyik legfényesebb építményt a kiállításon.

Kauser a Magyar életrajzi lexikon szerint több mint ötven köz- és magánépületet tervezett.

AJÁNLÓ

Responsive image
Andrássy út 83.

Responsive image
Andrássy út 87.

Responsive image
Zugligeti lóvasút végállomás

Responsive image
Lőrinc pap tér 2.

Responsive image
Lónyay utca 6.

Responsive image
Honvéd utca 10.

AJÁNLÓ

Arckép

Responsive image

Fontosabb épületei

1883: Stefánia gyermekkórház, ma: Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest, Bókay János u. 53-54., 1083
1883: Röser-bazár, Budapest, Károly körút 22., 1052
1883: Andrássy-udvar, Budapest, Andrássy út 87-89. (Kodály körönd)
1884: Vasutasház, a Magyar Királyi Államvasutak palotája, Budapest, Andrássy út 83–85. (Kodály körönd)
1884: Grundt-ház, Budapest, Rákóczi út 26., 1072
1885–1886: a Zugligeti Lóvasút végállomása, ma: Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, Budapest, Zugligeti út 64, 1121
1887–1888: Dollinger-ház, Budapest, Rákóczi út 52., 1088
1887–1888: Budapesti református főgimnázium, Budapest, Lónyai u. 4-8., 1093
1888–1891: a Jézus szent szívéről elnevezett József utcai templom, Budapest, Mária u. 25, 1085
1890: Jezsuita rendház, Budapest, Horánszky u. 18-20., 1085
1891–1892: Sancta Mária-leányiskola, ma: Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, Budapest, Molnár utca 4-6. 1056
1891–1906: Szent István-bazilika, Budapest, Szent István tér 1, 1051 – Ybl Miklós halála után bízták Kauserre az épület befejezését
1892: Iskolaépület, ma: Szilády Áron Református Gimnázium, Kiskunhalas, Kossuth u. 14, 6400
1893–1895: Fővárosi Iparrajziskola épülete, Budapest, Török Pál u. 1., 1093
1894: a Szent László közkórház, Budapest, Gyáli út 5-7, 1097
1894: a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Honvéd u. 10., 1054
1894–1896: Kauser-palota, Budapest, Erzsébet körút 19., 1073[4]
1895: a Nemzeti Színház tornyos kiszolgáló épülete, Budapest, Csokonai utca 3., 1088
1898: az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Rákóczi út 54., 1074
1898: az új Szent János Kórház részlege, Budapest, Diós árok utca, 1125
1898. Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 1082 Budapest, Üllői út 78/A[5] – az épület ma már nem áll, az 1960-as években, majd másodszor a közelmúltban új épület került a helyére
1900: Hitelszövetkezet Országos Központja, Budapest, Baross u. 13. 1082
1907–1909: a Stomatológiai Klinika, ma: Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest, Mária u. 52, 1085
1886: a Ludoviceum, ma: Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia szárnyépülete, Budapest, Ludovika tér 2., 1083

Ajánlott cikkek

Elképzelt város

Eltűnt épületek

Budapest közterületei

Lakótelepek

Tervek és pályázatok

Történelem

Hírdetés