Almási Balogh Loránd magyar építész, akinek édesapja Almási Balogh Tihamér drámaíró és orvostudományi író, nagyapja Almási Balogh Pál pedig Széchenyi háziorvosa volt.
Művészcsaládból származott, oklevelét 1897-ben
szerezte a Műegyetemen. Lechner Ödönnél és Alpár Ignácnál dolgozott,
több tanulmányútja során egész Európát beutazta.
1900-ban részt vett a párizsi világkiállítás magyar anyagának
rendezésben, 1902–1923 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára
volt. Ez idő alatt önálló építészeti irodát is fenntartott, sok nemesi
kastélyt tervezett (Serényi Lajos gróf, Bukovec, Ambrózy István báró,
Malonya, Szent-Ivány Oszkár, Bélád, Ambrózy Lajos báró, Határmajor).
1919-ben a magyarországi
Tanácsköztársaság idején eltávolították állásból. Az első
világháború után munkáit a barokkos-népies törekvés jellemzi. A Révai
nagy lexikona építészi szakírója is volt, Komédiásnő címmel színdarabot
is írt, melyet Budapesten és vidéken is bemutattak.
Budapesten az egykori
Óbudai Gázgyár tisztviselői lakótelep mentén utca viseli a nevét.
A Gázgyár lakótelepének egyik épülete