Magyar építész, vállalkozó. A XIX. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903 és 1914 között - amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte - több mint negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház valósult meg tervei nyomán a fővárosban.

AJÁNLÓ

Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A Bécsi Egyetemen végzett, majd 1903-tól 1914-ig Budapesten alkotta meg a korszak jó 40 szecessziós épületét.

1896. november 22-én vette feleségül Budapesten Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát, akinek édesapja alkalmasint az Állatkert Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott.

Több cégben is feltűnik a neve, így a Fodor Gyula és Társában, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt emelte.

Hajós utca 25.

Az első világháború kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil magyar pengő megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.

Fodor 1942-ben, hetven évesen, szívrohamban hunyt el.

Idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát 1945 után - osztályidegenként - kitelepítették Boglárról, a villájukat államosították. Ezután Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években Stephane [Fodor Gyula unokaöccse] levitte kocsival unokatestvérét, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. Stephane úgy emlékszik, hogy a villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt.

AJÁNLÓ

József utca 36.

Baross utca 11.

Kazinczy utca 51.

Fiumei út 12.

Fiumei út 14.

Dózsa György út 64.

Dózsa György út 64. (az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt)

Alsó erdősor 8.

Nagymező utca 8. (az Ernst Múzeum székhelye)

Üllői út 14. (Aranysas-udvar, Fodor Gyula egyik legismertebb épülete)

1880-as évektől itt működött a Gyenes Gábor által tulajdonolt Aranysas Szálló, amely Napóleon császári madaráról kapta a nevét. A középen hatalmas udvarral rendelkező bérpalotának két bejárata van: egy az Üllői út 14. felől, a másik a Baross utca 11. szám alatt nyílik. Mindkét bejáraton grandiózus kapukon át léphetünk be, ahonnan sas és oroszlánok tekintenek ránk.

Vármegye utca 7. (OTI Bányanyugbéralap bérháza)

AJÁNLÓ