Német származású magyar építész, a XIX. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom.
1814-ben született Székesfehérváron, német származású
szülőktől. Édesapja Ybl Miklós (1779–1861) ottani kereskedő, a Fejér
megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.
A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a
bécsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait,
1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában
dolgozott. 1840-ben Münchenben beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti
Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor
szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai vannak, eladni
kényszerültek székesfehérvári házukat.
Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol a Helybeli Polgári
Szabadalmas Építő Céh Mesterei első ízben elutasították építőmesteri
folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc
tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré fogadták.
Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint
Pollack Mihály fia, Pollack
Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet, a pesti
Dorottya utcában.
1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti
kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte való télen még tett
egy látogatást Itáliában, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi
uradalmi építésze lett.
1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi
születésű Lafite Ida (1820-1891) nevelőnőt.
1860-ban Széchenyi István is Yblt kérte fel, hogy cenki birtokára
templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta. Ebben a
korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi
Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest) 17. sz. alatti bérház és a második
világháború során elpusztult
Nemzeti
Lovarda a mai Bródy Sándor utcai Rádió épülete helyén.
1864. január 15-én megszületett fia, Félix.
Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután
neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy
Sándor utca 8. sz. alatti
Képviselőházat
(ma Budapesti Olasz Kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én
kezdődött meg, s néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig
elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
1870-ben hozzáfogott a
Fővámház megtervezésének, amely elkészülte után számos bírálatot
kapott. Neÿ Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az
épületet.
Podmaniczky Frigyes az
Operaház
megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg,
ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi
támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek
nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd
1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a
királyi család is részt vett.
Egyidejűleg a
Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875–1882), amely olasz,
német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a
Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885.
június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.
Folytatta a Hild József által
tervezett
Szent
István-bazilika építését is, majd a budavári
Királyi-palota
újjáépítésén fáradozott. Ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő
tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem
tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a
neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy
hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt,
hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának
felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma
már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta).
Első megbízását, az ikervári Batthyány-kastély átépítését, Pollack
Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.
Számos alkotása közül fő művének az
Andrássy úti
Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.
Várkert-bazár
Operaház
Szent István-bazilika