Német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

AJÁNLÓ

1773. augusztus 30-án született Bécsben, a Belvárosban. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár, majd a József nádor alapította Szépészeti Bizottság elnöke lett, ahol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén utca 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját, mindkét épület elpusztult a második világháborúban.

A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor-palotát 1806-ban.

Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat.

AJÁNLÓ

Magyar Nemzeti Múzeum

Ludovika Akadémia

Redout

Dorottya utca 6.

Kossuth Lajos utca 3.

Szép utca 6.

Rumbach utca 9.

Sándor-palota

AJÁNLÓ