Frey Lajos

(Bécs, 1829. január 12. – Budapest, 1877)

A XIX. század derekának osztrák származású magyar építésze.


AJÁNLÓ

Bécsben, 1829. január 12-én született. Fiatalon, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején került Magyarországra. A nagy bajai tűzvész után a város jórészt az ő tervei szerint épült fel újból. Még Baján feleségül vette Türr István tábornok Rozália nevű húgát, akitől leánya született. 1856-tól Gerster Károly kassai építésszel dolgozott együtt, annak haláláig.

Az 1860-as években a fővárosba költöztek. Ezidőtájt építette József nádor budai palotáját, valamint a Budai Váralagút nyugati bejáróját. Sógora, Türr tábornok révén a hatvanas évek nagy politikai mozgalmaihoz is fűzték bizonyos — titkolt — szálak. Otthona Türr emigráns barátainak mintegy találkozó szalonjául szolgált.

Részt vett a kassai Szent Erzsébet-dóm restaurálásának munkájában, amiért a király 1871-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki, s a "Silberne Medaille für Kunst und Wissenschaft” ezüst érmet is megkapta. A Zerge utcában állott háza művészek találkozóhelye is volt, így Munkácsy Mihály is nem egyszer itt töltötte idejét, ha Budapestre látogatott. Egész kis galériája volt jórészt magyar művekből, ezeknek egy része (ifj. Markó Károly, Klimkovics Ferenc stb.) 1914-ben unokái birtokában voltak.

Frey Lajos 1877-ben halt meg, saját tervei szerint készült kriptájába temették el a vízivárosi temetőben (A vízivárosi temetőt lényegében 1885-ig használták. Ugyanakkor a főváros kimondta, hogy kivételes esetekben tovább is lehet temetkezni benne. Véglegesen csak 1930 elején szűnt meg).


AJÁNLÓ

Responsive image
Aranykéz utca 1. (Lahner-ház)

Responsive image
Ferenciek tere 7-8.

Responsive image
Lónyay utca 7. (Nágel-ház)


AJÁNLÓ