Ágoston Emil (1907-ig eredeti nevén Adler Emil) magyar építész, aki leginkább bérházaival írta be nevét a fővárost építő építészek névsorába.
Adler Henrik és Weinréb Janka fiaként született
magyarországi zsidó családban. A budapesti Műegyetemen szerzett
oklevelet 1899-ben. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és
Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető.
1911. december 17-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött
Latzkó Ilonával, Latzkó Sándor és Pollacsek Emma lányával. Keresett
bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött.
Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket
is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt.
Kevesen tudják, de Ágoston Emil zsinagógatervezéssel is foglalkozott:
már 28 évesen részt vett a majna-frankfurti zsinagóga pályázatán, ahol
második díjat nyert, illetve az 1912-ben felavatott trieszti
zsinagógának is ő készítette a terveit 1908-ban, melyek alapján Ruggero
és Arduino Berlam felépítették azt. A máig aktív trieszti zsinagóga több
mint száz éve hirdeti a magyar-zsidó géniusz ragyogását.
1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával
és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy
megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során,
Berlinben meghalt.
Családja hazahozatta az építész testét, hogy ne idegenben pihenjen.
Temetése a rákoskeresztúri központi izraelita temetőben volt, ahol dr.
Hevesi Simon (1868–1943) főrabbi búcsúztatta a város nagy halottját:
"A Felvidéken született, a tőlünk elrabolt Felvidéken,
Aranyosmaróton, a Zsitva folyó mellett egy zsupfödeles kis házban.
Szülei egyszerű, becsületes zsidók voltak, akiknek kilenc gyermeket
kellett felnevelni. Fiuk, Emil, mint kisdiák hajlandóságot érzett az
építészet iránt és minden szegénységük mellett is a középiskolát és a
műegyetemet sikerrel végezte. Most, mielőtt utolsót lehelt, még elmondta
az ősi zsidó imát, aztán csendben lehunyta szempilláit és elaludt
örökre…”
Az Ágoston Emil tervezte Hotel Astoria
A város egyik legpatinásabb szállodája 1912-1914 között épült fel Hikisch Rezső és Ágoston Emil tervei szerint az ősöreg Zrínyi fogadó és a vele szomszédos házak telkére (Hikisch Rezső a Magyar utcai részt tervezte a Kossuth Lajos utcai faszádig, Ágoston Emil pedig az előkelőbb, Múzeum körúti homlokzatot kapta meg). Eredetileg 85 egyágyas és 60 kétágyas szobája volt, amelyek között jócskán akadt fürdőszoba nélküli - annak ellenére, hogy egyébként korszerű lift, telefonközpont és központi porszívó is szolgálta a kényelmet és a tisztaságot.
Nyúl utcai lakóház