Zsidó származású magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.
Édesapja Kohn Salamon rabbi, édesanyja Eibuschitz
(Eibenschütz) Lujza volt. Szüleinek hét gyermekük született: Izidor,
Siegfrid, Arnold, Gyula, Kamilla, Regina és Marcell. Nyolcadikként
fölneveltek még egy fogadott fiút is, aki később Újlaki Pál néven
Vilhelmina holland királynő batáviai orvosa lett. Komor Marcell, a
család legnevesebb tagja 1868. november 6-án született Pesten.
Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen.
Czigler Győző, majd
Hauszmann Alajos irodájában
dolgozott, aztán Lechner Ödönnél
kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső
kialakításában és a
Földtani
Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát
nyitott Jakab Dezsővel, amely
1923-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával
együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is
valósították.
Terveztek lakóépületeket (Székesfővárosi kislakásos bérház, 1909–10,
Hegedűs Gyula utca 94.), középületeket (Szentesen a Petőfi Szállót és a
Vigadót 1898–99-ben, Szabadkai zsinagógát, 1902-ben, Marosvásárhelyen a
Kultúrpalotát és a városházát, 1907–09-ben, Nagyváradon a Fekete Sas
Szállót 1907–08-ban, Szabadkán városházát 1908–10-ben stb.). A
középületeken túlmenően számos magánbérházat is alkottak. Az
Országos
Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti épületét már 1912-ben kezdték
tervezni, de a végső 1930-as kiépítésben már
Sós Aladár is részt vett (a
tornyot a megbízhatatlan bauxitbeton-tartalma miatt 1967-ben
elbontották). 1930 után építészete már a modernista irányzatok felé
fordul. Ezt bizonyítja a fiával, Komor Jánossal közösen készített villa
a Budapest II., Árvácska utca 4. szám alatt.
Publicisztikai tevékenysége is jelentős: ő alapította 1901-ben a
kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, amelynek főszerkesztőjeként – a
millenniumra utaló Ezrey álnéven – szinte minden számába írt is,
cikkeiben hitet téve szellemi mesterétől, Lechner Ödöntől vagy
kollégájától, Kós Károlytól
örökölt és továbbfejlesztett építészeti alaptétele mellett, miszerint a
modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák
és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhat ki. A húszas évek
végén János fiának adta át a Vállalkozók Lapját, amelyből Borbíró
(Bierbauer) Virgil szerkesztésében hamarosan kinőtt a magyar avantgárd
építészet neves folyóirata, a Tér és Forma.
1944-ben Komor Marcellt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó
Ausztriában a nácizmus áldozata lett.
"A házat negyvennégy nyarán csillagos házzá nyilvánították.
Rengetegen költöztek falai közé. Komor Marcell a házban maradt. November
közepén aztán elindult, hogy a Falk Miksa utcában meglátogassa Kamilla
nővérét. A nyilasok gyalog hajtották el Nyugat felé. A mai Ausztria
területén, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg. 76 éves volt"
Benczúr utca 47.
Radnóti Miklós utca 4-6.
Fiumei út 19.