Zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.
AJÁNLÓ
Jakab Ármin és Held Terézia fiaként született.
1893-ban szerzett oklevelet a budapesti
Műegyetemen.
Ezután tanulmányutakon járt Németországban, Olaszországban,
Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Belgiumban. Fiatal
építészként több építészirodában, szerzett gyakorlati ismereteket. Id.
Francsek Imrénél dolgozott, a vele együtt végzett Komor Marcell-lel.
Később a Korb- és a Pecz- irodában is megfordult. Rövidebb ideig
munkatársa volt Lechner Ödönnek
is. 1896-ban a
Földművelésügyi Minisztérium kiállítástervezői osztályára került,
ahol megtervezte az
Ezredéves Kiállítás több épületét.
1897-ben kezdett együtt dolgozni
Komor Marcell-lel, majd 1899-ben közös irodát nyitottak. E társulás
1923-ig tartott. Első időben főként bérházakra kaptak megbízásokat
(Budapest, Szondy és Csengery utca sarkán, 1899-ben; Döbrentei téren,
1902-ben.) Komor Marcell-lel közös műtermes villájukat a Budapest II.,
Keleti Károly utca 29-31. szám alatt 1909-ben tervezték és valósították
meg.
Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt
Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült
Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb alkotása – díszítését
a Gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek
Szabadkai zsinagóga, 1902; városháza, 1908–1910; banképület, 1907;
takarékpénztár, 1908; fürdőtelep, Palics, 1909–12), Budapestre Népopera
(Erkel Színház), 1912–13; a Palace Szálló (Rákóczi út 43., 1910–11),
Pozsony (városi vigadó és zenepalota 1906).
1920-as évek elején vejével, Sós Aladárral társult. Még 1913-ban Komor
Marcell-lel együtt tervezték a Munkásbiztosító-pénztár (OTI) székházát a
Fiumei úton, amelynek bővítésére 1930-ban került sor, ezen veje is részt
vett. A Svábhegyi szanatórium már Sós Aladárral közös alkotása.
Szobor-emlékmű pályázatokon is részt vett. (Budapest, Kossuth-mauzóleum
terve, 1902, Komor Marcell-lel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve,
1908, Komor Marcell-lal és Kallós Edével).
Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.);
A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9.,
3–4., 1929. jan. 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A
Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel. Munkásságáért a Magyar Mérnök és
Építész Egylet nagy arany és ezüst érmét nyerte el, ahol számos előadást
tartott tanulmányútjairól.
"Jakab Dezső - Komor Marcellel szövetkezve - vitte be Szabadkát
Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy.
Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellre), és
állj meg a Fehér Hajó épülete előtt, a város egyik legszebb sarokháza
ugyanis az ő tervei alapján épült fel, az eklektika stílusában. Uram, ne
add, hogy újra barbárok rohanják le a várost, mely oly sokat köszönhet a
két építésznek”
AJÁNLÓ
Palace Szálló
Népopera (Erkel Színház)
Nyugdíjbiztosító
Benczúr utca 47.
Hegedűs Gyula utca 105.
Színyei Merse utca 21.
AJÁNLÓ
