Magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Műveinek nagy részére a népies stílus jellemző.

AJÁNLÓ

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé.

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári Királyi-palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896–1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904–1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek.

Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babocsay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak.

1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták.

1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert.

Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be. Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.

AJÁNLÓ

Rákospalotai templom terve

A Fasori református templom 1914-ben

A Budai Vígadó 1895-ben

AJÁNLÓ