Az Árkay Aladár tervei szerint 1911-1913 között emelt templom a XX. századi magyar építészet becses emléke. Jellegzetes architektúrájában a magyar nemzeti stílus igénye a kor angol és finn építészeti hatásával együtt jelenik meg. A kupolával fedett centrális belső tér vizuális hatása felülmúlja a valóságos méreteket. Az ablakok Róth Miksa műhelyében készültek.
A templom alaprajza görögkereszt alakú, melynek
száraiban kétszintes karzatsor kapott helyet. A homlokzatot a magyar
népművészet ihlette majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi
Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és a
keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú festett
üvegablakon keresztül kapja a fényt.
A VI-VII. kerületi reformátusok közötti állandó igehirdetői szolgálatra
1901-ben kapott megbízást Kovács Emil lelkipásztor. 1902-ben már
értekezletet tartottak a templomépítés ügyében, hiszen a Rózsa u. 20-ban
bérelt, átalakított terem már kicsinek bizonyult. Ekkor mintegy 16.000
református élt már a két kerületben. 1903. április 1-jén jelentek meg az
első gyűjtőívek a belügyminisztériumi engedély mellett a templomépítés
támogatására. 1907-ben mintegy 80.000 korona állt már rendelkezésre.
1908. április 25-én pedig alistali Laky Adolf 300.000 koronás adománya a
megvalósulás stádiumába vitte a templomépítés ügyét.
1908-ban Hegedűs Sándor főgondnok és Lánczy Leó, a helyi templomépítési
bizottság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke közbenjárására a
székesfőváros az Izabella és a Hegedűs Sándor utca sarkán telket adott.
1909 április 15-re ki is írták a tervpályázatot, de kiderült, hogy a
telek kicsi és el van dugva a házak közé. Hosszú utánjárásra sikerült
elérni, hogy a telek helyett építési segélyt adjon a főváros,
kétszázezer koronát 1910. február 4-én. Ezután vették meg a jelenlegi
telket 265.000 koronáért.
Két sikertelen pályázat után az építő bizottság Árkay Aladárt bízta meg
a tervek elkészítésével, s ő építette meg az új templomot.
A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik,
amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és
a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú festett
üvegablakon keresztül kapja a fényt. A főablak a századforduló
legjelentősebb üvegművészének, Róth Miksának a műhelyéből került ki.
Ám a többi üvegablak is legalább ilyen szép mestermunka, ezek, csakúgy,
mint a kinti majolikák, a faragott padsorok vagy a hímzésszerű
tömörséggel növényi motívumokból megkomponált falfestmények Árkay
munkái. A hatalmas, áttört díszű bronz csillár szintén Árkay tervei
szerint Miákits Károly műiparos cizellőr alkotása.
Érdekessége az építésnek, hogy a szomszédos Herczel Sebészeti
Szanatórium (ma BM kórház) tulajdonosának kérésére Árkay a tervét
szimmetrikusan tükrözte, tehát eredetileg fordítva állt volna: a két
torony és a parókia a másik oldalon épült volna meg. Báró Herczel Manó
33.000 koronával hozzá is járult az építkezéshez. A teljes költség
750.207 korona volt.
A templom építése 1911. július 24-én indult és 90 évvel ezelőtt pedig,
június 1-jén már felavatták Budapest ötödik református templomát.
A templom külső felújítása, 2022.
2023. január első napjaiban adták át az Árkay Aladár tervezte református templom
és parókia együttesének átfogó külső helyreállítását a Grafit Műterem tervei
alapján. A műemlék templom tágabb környezetét jelenleg kiemelt figyelem övezi,
hiszen az északkeletről szomszédos telken, az egykori BM-kórház területén
tervezik az Magyar Építészeti Múzeum elhelyezését, amelynek első üteme, a Walter
Rózsi-villa felújítása tavasszal készült el. A kórház bontásra szánt
épületrészei már el is tűntek, így a megújult református együttes egy újabb
irányból vált jobban láthatóbbá.
Első lépésként a pinceszinti kolumbárium és az alapfalak részleges
vízszigetelése készült el injektálással, ezt követte a tetőszerkezet
rendbetétele. A görögkereszt alakú templomtér centrumát lezáró karcsú kupola
felé tekintélyes fedélszék épült, amelynek számos faeleme szorult cserére vagy
megerősítésre. Az eredeti, azbesztet tartalmazó pala helyett választott
szálcement pala héjazat került beépítésre, de ez az utcáról nézve alig látható.
Az aszimmetrikus főhomlokzat kisebb, zömök lépcsőtornya új rézlemez fedést
kapott; ugyanezen anyagból készült az épületegyüttes teljes csapadékvíz-elvezető
rendszere, a sarkokon az eredeti mintájára gyártott, míves vízgyűjtő üstökkel.
Apró, finom részlet az épületegyüttes ereszdeszkázatain végigvonuló, újra
felfestett díszítőmotívumok sora. A lábazatok, nyíláskeretezések, torony
armírozások, mellvédek, oromfali fedkövek szükséges rögzítése és tisztítása után
újra előbukkant az eredeti ezüsthegyi kvarchomokkő barna-drapp árnyalata, a
hiányokat és a károsodott darabokat hasonló színvilágú, naszályi homokkővel
sikerült pótolni. A harangtorony lépcsőzetesen szélesedő mellvédfala mögötti
körüljáró erkély az eredeti vízköpők mellett egy új, rejtett vízelvezetési
pontot kapott. Az épülettömb délnyugati oldalának eredeti klinkertégla lábazatát
a megrendelő kérésére kőburkolatra cserélték az egységesebb megjelenés elérése
érdekében, bár a váltás a kőanyagban jól érzékelhető.
A vakolt falak a kutatások során előkerült eredeti, jóval világosabb sárga színt
kapták vissza, ám ehhez az eredeti felületre az 1970-es években felhordott
durvább szemcséjű, rossz tapadású vakolatréteg teljes leverésére is szükség
volt. A kapuépítménynek tömör mellvédű teraszként történt kialakítása új
fedőköveket, padlóburkolatot, vízszigetelést és kétoldali, alig észrevehető
vízelvezetést is kapott. A templom fém rátétdíszes főbejáratát, a tornyok kisebb
kapuit és ablakait is gondosan restaurálták, a harangtorony csúcsíves nyílásai
pedig új hangvető fa lamellákat kaptak, a Mátyás-templom hasonló szerkezeteinek
mintájára.
A munkák második ütemét képezte az udvar részleges burkolása, a díszvilágítás
kialakítása és a vízelvezetés megnyugtató megoldása; utóbbi a meglévő
udvarszintek, az akadálymentes megközelítés és a pihenőudvar tiszteletben
tartásával valósult meg. A Városligeti fasor felé néző, boglyaíves
kapuépítményekkel tagolt, terméskő lábazatos kovácsoltvas kerítés is minden
elemében újjászületett. A templomhoz csatlakozó gyülekezeti épület is megújult,
a padlástérben új lakrészeket alakítottak ki.
A helyreállítás során a legnagyobb nehézséget az elvégzendő feladatok
sokrétűsége jelentette; számos tervező és kivitelező szakember összehangolt,
alapos munkájára volt szükség az elvárt minőség megvalósításához. A templomhoz L
alakban kapcsolódó parókia és gyülekezeti ház belső felújítása és átalakítása
2023 januárjában is zajlik, egy másik projekt keretében.
A helyszín megtekintésekor Somogyi Péter elnök-lelkész kiemelte: "egy-egy
nemzedéknek adatik meg, hogy olyan állapotban láthassa a templomot, mint
felépülésekor volt; örülök, hogy ennek a megújulásnak részesei lehetünk".
Képek