Fasori református templom

VII. kerület, Erzsébetváros, Városligeti fasor 5-7.

Az Árkay Aladár tervei szerint 1911-1913 között emelt templom a XX. századi magyar építészet becses emléke. Jellegzetes architektúrájában a magyar nemzeti stílus igénye a kor angol és finn építészeti hatásával együtt jelenik meg. A kupolával fedett centrális belső tér vizuális hatása felülmúlja a valóságos méreteket. Az ablakok Róth Miksa műhelyében készültek.


AJÁNLÓ

A templom alaprajza görögkereszt alakú, melynek száraiban kétszintes karzatsor kapott helyet. A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapja a fényt.

A VI-VII. kerületi reformátusok közötti állandó igehirdetői szolgálatra 1901-ben kapott megbízást Kovács Emil lelkipásztor. 1902-ben már értekezletet tartottak a templomépítés ügyében, hiszen a Rózsa u. 20-ban bérelt, átalakított terem már kicsinek bizonyult. Ekkor mintegy 16.000 református élt már a két kerületben. 1903. április 1-jén jelentek meg az első gyűjtőívek a belügyminisztériumi engedély mellett a templomépítés támogatására. 1907-ben mintegy 80.000 korona állt már rendelkezésre. 1908. április 25-én pedig alistali Laky Adolf 300.000 koronás adománya a megvalósulás stádiumába vitte a templomépítés ügyét.

1908-ban Hegedűs Sándor főgondnok és Lánczy Leó, a helyi templomépítési bizottság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke közbenjárására a székesfőváros az Izabella és a Hegedűs Sándor utca sarkán telket adott. 1909 április 15-re ki is írták a tervpályázatot, de kiderült, hogy a telek kicsi és el van dugva a házak közé. Hosszú utánjárásra sikerült elérni, hogy a telek helyett építési segélyt adjon a főváros, kétszázezer koronát 1910. február 4-én. Ezután vették meg a jelenlegi telket 265.000 koronáért.

Két sikertelen pályázat után az építő bizottság Árkay Aladárt bízta meg a tervek elkészítésével, s ő építette meg az új templomot.

A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapja a fényt. A főablak a századforduló legjelentősebb üvegművészének, Róth Miksának a műhelyéből került ki.

Ám a többi üvegablak is legalább ilyen szép mestermunka, ezek, csakúgy, mint a kinti majolikák, a faragott padsorok vagy a hímzésszerű tömörséggel növényi motívumokból megkomponált falfestmények Árkay munkái. A hatalmas, áttört díszű bronz csillár szintén Árkay tervei szerint Miákits Károly műiparos cizellőr alkotása.

Érdekessége az építésnek, hogy a szomszédos Herczel Sebészeti Szanatórium (ma BM kórház) tulajdonosának kérésére Árkay a tervét szimmetrikusan tükrözte, tehát eredetileg fordítva állt volna: a két torony és a parókia a másik oldalon épült volna meg. Báró Herczel Manó 33.000 koronával hozzá is járult az építkezéshez. A teljes költség 750.207 korona volt.

A templom építése 1911. július 24-én indult és 90 évvel ezelőtt pedig, június 1-jén már felavatták Budapest ötödik református templomát.

Responsive image

Responsive image

Responsive image

A templom külső felújítása, 2022.

2023. január első napjaiban adták át az Árkay Aladár tervezte református templom és parókia együttesének átfogó külső helyreállítását a Grafit Műterem tervei alapján. A műemlék templom tágabb környezetét jelenleg kiemelt figyelem övezi, hiszen az északkeletről szomszédos telken, az egykori BM-kórház területén tervezik az Magyar Építészeti Múzeum elhelyezését, amelynek első üteme, a Walter Rózsi-villa felújítása tavasszal készült el. A kórház bontásra szánt épületrészei már el is tűntek, így a megújult református együttes egy újabb irányból vált jobban láthatóbbá.

Első lépésként a pinceszinti kolumbárium és az alapfalak részleges vízszigetelése készült el injektálással, ezt követte a tetőszerkezet rendbetétele. A görögkereszt alakú templomtér centrumát lezáró karcsú kupola felé tekintélyes fedélszék épült, amelynek számos faeleme szorult cserére vagy megerősítésre. Az eredeti, azbesztet tartalmazó pala helyett választott szálcement pala héjazat került beépítésre, de ez az utcáról nézve alig látható. Az aszimmetrikus főhomlokzat kisebb, zömök lépcsőtornya új rézlemez fedést kapott; ugyanezen anyagból készült az épületegyüttes teljes csapadékvíz-elvezető rendszere, a sarkokon az eredeti mintájára gyártott, míves vízgyűjtő üstökkel. Apró, finom részlet az épületegyüttes ereszdeszkázatain végigvonuló, újra felfestett díszítőmotívumok sora. A lábazatok, nyíláskeretezések, torony armírozások, mellvédek, oromfali fedkövek szükséges rögzítése és tisztítása után újra előbukkant az eredeti ezüsthegyi kvarchomokkő barna-drapp árnyalata, a hiányokat és a károsodott darabokat hasonló színvilágú, naszályi homokkővel sikerült pótolni. A harangtorony lépcsőzetesen szélesedő mellvédfala mögötti körüljáró erkély az eredeti vízköpők mellett egy új, rejtett vízelvezetési pontot kapott. Az épülettömb délnyugati oldalának eredeti klinkertégla lábazatát a megrendelő kérésére kőburkolatra cserélték az egységesebb megjelenés elérése érdekében, bár a váltás a kőanyagban jól érzékelhető.

A vakolt falak a kutatások során előkerült eredeti, jóval világosabb sárga színt kapták vissza, ám ehhez az eredeti felületre az 1970-es években felhordott durvább szemcséjű, rossz tapadású vakolatréteg teljes leverésére is szükség volt. A kapuépítménynek tömör mellvédű teraszként történt kialakítása új fedőköveket, padlóburkolatot, vízszigetelést és kétoldali, alig észrevehető vízelvezetést is kapott. A templom fém rátétdíszes főbejáratát, a tornyok kisebb kapuit és ablakait is gondosan restaurálták, a harangtorony csúcsíves nyílásai pedig új hangvető fa lamellákat kaptak, a Mátyás-templom hasonló szerkezeteinek mintájára.

A munkák második ütemét képezte az udvar részleges burkolása, a díszvilágítás kialakítása és a vízelvezetés megnyugtató megoldása; utóbbi a meglévő udvarszintek, az akadálymentes megközelítés és a pihenőudvar tiszteletben tartásával valósult meg. A Városligeti fasor felé néző, boglyaíves kapuépítményekkel tagolt, terméskő lábazatos kovácsoltvas kerítés is minden elemében újjászületett. A templomhoz csatlakozó gyülekezeti épület is megújult, a padlástérben új lakrészeket alakítottak ki.


A helyreállítás során a legnagyobb nehézséget az elvégzendő feladatok sokrétűsége jelentette; számos tervező és kivitelező szakember összehangolt, alapos munkájára volt szükség az elvárt minőség megvalósításához. A templomhoz L alakban kapcsolódó parókia és gyülekezeti ház belső felújítása és átalakítása 2023 januárjában is zajlik, egy másik projekt keretében.

A helyszín megtekintésekor Somogyi Péter elnök-lelkész kiemelte: "egy-egy nemzedéknek adatik meg, hogy olyan állapotban láthassa a templomot, mint felépülésekor volt; örülök, hogy ennek a megújulásnak részesei lehetünk".


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Árkay Aladár
  • Építés ideje: 1911-1913.
  • Felújítása: 1981, 1993, 2022.
  • Honlap: fasor.hu

Megközelítése

  • Reformáció park