A Városmajor szélén álló kistemplom és a modern nagytemplom - különálló beton harangtornyával - a két világháború közötti magyar építészet kiemelkedő együttese, melyeket méltán nyilvánítottak műemlékké. A mellette álló kisebbik, magyar-szecessziós stílusú templomot Árkay Aladár tervei alapján emelték 1923-ban.

AJÁNLÓ

Buda 1686-os visszafoglalása után hosszú ideig a mindenkori várparancsnok birtokolta ezt a területet, ahol egyikük, gróf Daun Henrik nyaralót is építetett. A város tanácsa által több mint nyolcvan éven át folytatott jogvitát végül II. József döntése zárta le, amely szerint a Városmajort nyilvános közkertté kellett alakítani. A helytartótanács Tallherr Józsefet bízta meg a kertészeti terv elkészítésével. A park a benne álló vendéglővel a budai közönség pihenő- és szórakozóhelyévé vált, amely egyes elemeiben még ma is őrzi Tallherr 1785-ös elképzeléseit.

A Városmajor egy 1884-es térképen

A Kis-Svábhegy és a Városmajor környékének betelepülésével az itt lakókban felmerült az igény, hogy templom épüljön a közelükben. Dr. Samassa Adolf államtitkár neje és Kirchner Hermann altábornagy felesége indította meg a mozgalmat, hogy először kisegítő kápolna létesüljön, amelyet 1918 tavaszán a Csaba és Maros utcák sarán álló ház alagsorában alakítottak ki. Az új egyházközséget az Országúti Ferences Atyák Plébániája és a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia területéből hasították ki. 1919-ben dr. Mészáros János esztergomi kanonok, érseki helynök Kriegs-Au Emilt nevezte ki vezető lelkésszé és egyúttal azzal a feladattal bízta meg, hogy minél előbb építsen templomot. A templom megtervezésére a kápolna-tanácsban is helyet foglaló Árkay Aladár építészt kérték fel. A tervet 1922-ben fogadták el. A hívek adakozásából épülő templom költségeinek csökkentéséhez a főváros mint kegyúr azzal járult hozzá, hogy a közterületnek számító Városmajorból telket adományozott. 1925. szeptember 8-án dr. Csernoch János bíboros érsek, hercegprímás felszentelte az új templomot.

A kistemplom 1924-ben

A kisméretű, háromhajós templom szentélye egyenes záródású. Csaba utca felé néző főhomlokzatának meghatározó eleme a háromszög alakú oromzat boglyaívű ablaka, alatta a kőoszlopokon nyugvó, kontyolt fél-nyeregtetejű tornác és az aszimmetrikusan elhelyezett négyzetes torony a hozzá tapadó hengeres, zárt lépcsővel. Míg a torony fala terméskő, a templom más részein ez az anyag lábazatként jelenik meg, vagy feljebb vakolt felületekkel keveredik. A szentélyhez balról aszimmetrikusan csatlakozik a sekrestye és a félkörívben záródó iroda, amelyet tornyocska koronáz.

Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja az épület, amelynek legközelebbi rokona a zebegényi templom. A hajókat vaskos kőoszlopok választják el egymástól. A nyeregtető alatt az oldalhajókat sík famennyezet, a főhajót alacsony záradékú, csúcsíves donga formájú vakolt fafödém fedi. Ilyen, de alacsonyabb gerincű a szentély lefedése is. Ma már csak nyomokban található a templombelső egykori apró mintás és ornamentális díszítőfestése, s a figurális fal- és üvegfestést csak fényképek őrizték meg. A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé, s ekkor némileg leegyszerűsítették belsejét. Az egykori díszítések és berendezési tárgyak a világháború idején pusztultak el.

A kistemplom 2009-ben

A templom már szinte megépüléssekor szűknek bizonyult. Ezért hamarosan felmerült a bővítés gondolata. Árkay Aladár hagyatékából lépésről-lépésre nyomon lehet követni a folyamatot, ahogyan az egyházközség növekvő igényeihez igazodva a tervező igyekezett a kicsiny templomból kiindulva minél gazdaságosabb, ugyanakkor egyre nagyobb épületet tervezni. Egy idő után mind a tervező, mind az egyházközség képviselői arra jutottak, hogy nem bővíteni kell a templomot, hanem egy teljesen új, az örvendetesen megnövekedett hívősereget befogadó, nagy templom építésére kell elszánniuk magukat.

Az 1927-es első tervek görögkereszt alaprajzú, magas kupoladobon ülő hatalmas kúppal koronázott épületet mutatnak, amelyek főhomlokzatát kisebb saroktornyok fogják közre. Hátul Árkay Városligeti fasori református templomának tornyára emlékeztető, lépcsőzetesen karcsúsodó harangtorony emelkedik. Már ekkor megjelent néhány olyan vonás, amely a megépült templomot is jellemzi. A főbejáratot kisebb fekvő hasábok fogják közre, a templom fő tömegét kisebb és nagyobb állóhasábok adják, s a félköríves alaprajzú, megemelt szentély meghatározó eleme az oltárkép szerepét is betöltő, nagyméretű, színes üvegfestmény.

Árkay Aladár 1928-ban kapott megbízást, hogy megtervezze Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot. Az 1929-ben felszentelt épület közbenső állomást képez a városmajori nagytemplom megvalósult formája felé. A korábbi tervektől való legnagyobb eltérés abban nyilvánult meg, hogy a győri templom már hosszházas csarnoktemplom.

A városmajori templom előképei között számolnunk kell azokkal a hatásokkal, amelyeket az építész fia közvetíthetett. Árkay Bertalan a budapesti Műegyetem elvégzése után a bécsi Képzőművészeti Főiskola építész mesteriskolájában Peter Behrens tanítványa volt, majd Párizsban Thiers irodájában dolgozott. 1929-ben római ösztöndíjat kapott. Az ifjabb Árkayt ért hatások lenyomata a székesfehérvári Prohászka Ottokár emléktemplom 1929-es pályázatára beadott terve. Ezen már lényegében a megépült városmajori templom tömegelrendezését látjuk, csupán az önálló harangtorony helyett a szentély hasábját koronázza a lépcsőzetesen karcsúsodó, toronysisakszerű vasbetonrácsozat.

Az egyházi hatóság képviselőivel folytatott vita nyomán Árkay Aladár újabb tervet készített 1931 őszén, s ezen felismerhetőek mind az apa, mind a fia korábbi elképzelései, valamint a külföldi előképek egyes elemei. A vasbeton szerkezet és a nagy üvegfelületek együttes alkalmazásának egyik első példája a templomépítészetben a francia Auguste Perret 1922-23-as Notre Dame de Raincy temploma. Ezen kívül Árkay Aladár bizonyíthatóan ismerte a Karl Moser, Gustav Doppler és fia által 1925-27 között tervezett bázeli Sankt Antonius templomot. Könnyű felismerni a rokonságot a tömegkompozícióját tekintve fekvő és álló hasábokból építkező, vasbeton-szerkezetű bázeli épület négyzetes alaprajzú, karcsú pilléreken nyugvó, kazettás dongaboltozata, hatalmas figurális üvegfestményei és a megépült budapesti templom között.

Árkay Aladár 1932 februárjában bekövetkezett halála után fia vette át a tervezést. Mivel apa és fia már korábban is dolgozott közösen, nem következett be törés, s így március végén megindult az építkezés. A kiviteli terveket az építkezés előrehaladtához igazodva készítette. A vasbetonszerkezet tervezője Folly Róbert, a kivitelező vitéz Kapuváry Gusztáv volt.

Az 1932 áprilisi rajzokról már eltűnt a főhomlokzat kapubélletének és diadalívének Árkay Aladárra valló, szecessziós ízű díszítése. A június 29-én, az alapkőletétel idején készült fényképek tanúsága szerint a munkálatok már jelentősen előrehaladtak. Novemberben levették a zsaluzást és az állványzatot. A templom főkapuját és a többi asztalosmunkát Halaman János, a padsorokat és belső berendezéseket Szabó Antal készítette. A festő és mázolómunkákat a Babsch Testvérek végezték, Palka József és Johan Hugó üvegfestő mesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit, amelyek közül először a főoltárkép funkcióját is betöltő, hatalmas szentélyablak készült el. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás 1933. június 4-én, pünkösd vasárnapján szentelte fel a nagy-templomot.

A nagytemplom 2009-ben

Az épület díszítése ekkorra már korántsem fejeződött be, sőt inkább ekkor kezdődött el egy éveken át tartó hosszadalmas, olykor meg-megtorpanó folyamat. Az építkezés sem zárult le 1933-ban. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. A környező épületek közül messze kimagasló, karcsú, nyersbeton hasáb sisakja eltér a megszokottól: Árkay és statikusa, szellemesen a torony vázszerkezetének lépcsőzetes elvékonyodását tette láthatóvá. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze. 1938 elején travertin lapokkal burkolták a templom bejárati részét, majd ennek sikerén felbuzdulva az egész épületet kőlapokkal borították be. Ezáltal az épület elvesztette a csupasz, illetve érdesített vasbeton felületekből eredő nyerseségét, ami az építés idején különösen sokkolóan hatott. A sima és elegáns travertin burkolat a templomot elfogadhatóvá tette a közizlés számára, s még inkább kiemelte elvont mértani idomokból építkező jellegét. Ezzel az épületegyüttes külseje elnyerte ma is látható alakját.

Már az eléggé elnagyolt 1932-es engedélyezési terven is érzékelhető, hogy Árkay Bertalan és felesége egységes elgondolás alapján kívánta kialakítani a templom belső díszítését. A kettejük hagyatékában található vázlatok és a plébániahivatal irattárában lévő egyes levelek arra utalnak, hogy egyrészt az ő elképzeléseik alapján valósították meg alkotótársaik a szentély és a gyóntatófülkék bútorzatát, a templom világítását, a Szent József oltárt, a szentségház díszítését és a Szent Antal szobrot, másrészt a templombelső más elemeit is az ő felkérésükre és jóváhagyásukkal készítették el.

1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor a szeptember 5-re virradó éjjel Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. Egy bomba éppen a harangtorony és a templom közé hullott. A robbanás nyomán akkora bombatölcsér keletkezett, hogy láthatóvá vált a fedett Ördögárok. Azonban ennél sokkal helyrehozhatatlanabb kárt okozott a légnyomás, amely elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát. A légnyomás hatására az épületet borító kőlapok lehullottak a homlokzat nagy részéről és összeomlott a sekrestye. A vasbeton szerkezetű épület egésze és a harangtorony sikeresen állt ellen a bomba pusztításának, így a gyorsan elvégzett legszükségesebb javítások után a hívek már 1943-ban újra birtokba vehették az épületet. Budapest ostroma azonban további súlyos károkat okozott az épületben, amelyek helyreállítása a pénzhiány miatt sokszor csak évtizedekkel később történt meg, az üvegfestmények egy részét azóta sem sikerült pótolni.

A nagytemplom 2009-ben

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ