Nemzeti Emlékcsarnok

Hármashatár-hegy, 1933.

A főbejárattól eltekintve az épület mind a négy égtáj felé egyező homlokzatú. Mind a négy oldalán két-két, összesen nyolc kőből faragott, nagy kopjafaszerű pillér áll, a tövében az ősmagyarok: a Hét Vezér és Árpád őrző szellemének jelképei.


AJÁNLÓ

Egyben lámpatartók a homlokzatok látásvilágítására belső lépcsővel. Az építőstílus abból az ősi és még mindig aktuális közép-ázsiai kultúrkörből való, amelybe a hunoknak és a honfoglaló magyaroknak művészete is tartozik. Jellemző a kiegyensúlyozott, harmonikus nyugalom.

Az együtteshez kétoldalt széles rámpák vezetnek, amelyek végén lépcső vezet fel a kőfallal övezett, nagy kiterjedésű teraszra, erről a szintről közelíthetők meg a sírboltok. A nagy teraszról strázsáló pilonok között ünnepélyes lépcsők visznek fel mind a négy oldalon az emlékterekhez. Az alaprajz kilenc-osztatú négyzet, amelynek sarkain kör alakú és nyolcszögletű terek vannak.

A felfelé négyzetből nyolcszögbe átmenő, folyamatosan szűkülő központi csarnokteret fél-oszlopok tagolják, a sarkokban falfülkék. Fent nagy opeion-nyílás található, e felett sávosan szűkülő tamburon szamárhátíves ablakokkal áttört, nyolcszögű kupola ül, csúcsán a magyar koronával. Az ünnepélyek csarnokát a Feszty-körkép, A magyarok bejövetele uralja. Körülötte kisebb emléktermek tagolt falú, kazettás mennyezetű terek, a mennyezethez közeli ablaksorral. A tereket kívülről mellvédes pillérfolyosó övezi.

Az együttes nagy teraszaival, egyre szűkülő-magasodó tömegelemeivel terasztemplomra hasonlít. A környezeti adottságok miatt kialakítása eltér a Gellért-hegyi Nemzeti Panteon-tervtől, s teljesen központos, „klasszikus" elrendezést mutat. Nem merül fel a városképbe illesztés kérdése sem: ez a hegytetőn álló, magányos Walhalla. A használt építészeti elemek ugyanakkor nagyrészt azonosak Gellért-hegyi tervéivel, az épület mégis egészen más benyomást kelt. A stílus expresszívebbé vált: síkokkal metszett tömegek, egyenes vonalak jellemzik az épület kontúrját.

Medgyaszay határozottan a faépítészet - fafaragás - irányába mozdult el. Nincs rátét-plasztika vagy rátét-tagozat, minden díszítés az alapsíkból van kimetszve. Monumentális egyszerűsége nem építettséget, inkább egyetlen tömbből kifaragott mivoltát mutatja, ami Egyiptomban, a görögöknél és India építészetében is megfigyelhető a sziklatemplomok architektúráján. Figyelemre méltó, hogy az alaprajzi kialakítás is megfelel a Vasztu/Vaszati, az évezredes védikus írásokon alapuló indiai építési tudomány elveinek. A kompozíció szerkesztettsége, az arányok biztos megválasztása töretlenül mutatja Medgyaszay formaalakító tehetségét. Pályaterve az utolsó próbálkozása az „évszázados nemzeti óhajtás" megvalósítására.


AJÁNLÓ

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ