BudapestCity.org | Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János templom

XII. kerület, Felsőkrisztinaváros, Apor Vilmos tér 9.

Írta: Rosch Gábor 2017.

A húszas évek második felében Szelényi István misézőhelyet létesít a Fürj utca 26-os számú házban. 1929-ben megalakul a Csörsz utcai Kápolna Egyesület.

1929-ben megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület. A hívek részére a rendszeres Istentiszteleteket a Vöröskereszt Kórház, az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kápolnájában végezték.

1940-ben alakult meg a Felsőkrisztinavárosi plébánia. A plébánia mai területén templom, kultúrház és plébániából álló, nagyszabású épület együttes kialakítását tervezték.

A templom Fiala Ferenc és Lehoczky György építészek tervei alapján 1934-ben épült, míg a plébánia épülete 1939-ben készült el. A bejárat fölötti torony harangját 1936-ban szentelték fel.

A templom elkészülte után néhány évvel, 1941-ben a kerületi népesség rohamos növekedése miatt új, nagyobb templom építésébe kezdtek. A háromtornyos nagy templom építése 1941-ben kezdõdött meg Irsy László tervei alapján. Az impozáns, a néhány évvel korábban épült városmajori templomra emlékeztetõ épületbõl a háború miatt 1944-ig csupán az altemplom készült el. A tervek szerint a korábbi templom helyén kultúrház épült volna. A háború után nem folytatódott a félbemaradt templom építése. A budapesti harcok során az ideiglenesnek tervezett templom is jelentõs sérüléseket szerzett, amit a hívek áldozatkész adományainak köszönhetõen javítottak ki. Késõbb, a félbemaradt templom helyén 1970-ben a megváltó alapokra szolgáltató házat építettek.

A templom az 50-es évek egyházellenes intézkedései ellenére is szûkösnek bizonyult, ezért a 60-as években kibõvítették a templomteret és oldalról sekrestyét építettek hozzá. A templom említésre méltó értékei a színes ólomüvegablakok. Az oldalfalakon lévõk számos magyar szentet, egyházi személyt és az egyháztörténet néhány nagy alakját ábrázolja. A szentély egyenes záródású végfalán lévõ, a keresztút jeleneit mutató üvegablakokat Sztehlo Lili tervezte. Az üvegablakok hat részletben a keresztút 14 stációját ábrázolják.

A belsõ teret két ízben építették át: elõször a II. vatikáni zsinat nyomán, amikor a szembemisézõ oltár készült és elbontották a szentélyt és a templom teret elválasztó korlátot, majd 2001-ben, amikor a szentély egységes építészeti stílusban átépült, újabb padok behelyezésével a templomtér megnövekedett, valamint a sekrestye kibõvült.

A háború alatt abbamaradt templom alapjára 1967-ben, az eredeti tervektõl teljesen eltérõ céllal szolgáltatóház épült, melyet többször bõvítettek, bérlõi sûrûn cserélõdtek. Az épület utolsó tulajdonosai az eladás mellett döntöttek. Plébániánk - a hívek nagylelkû adományaival és az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye jelentõs kölcsönével - vissza tudta vásárolni az ingatlant. A pincetérben urnatemetõ épült és reményeink szerint, amint anyagi eszközeink lehetõvé teszik, új tervek alapján az eredeti alapokra új templomot építünk.

A Makovecz-féle terv

A közelmúltban a Templom ügye ismét a média és a közérdeklődés fókuszába került. A különböző sajtó megjelenések néha egészen hihetetlen tartalommal hivatkoztak Makovecz Imre kiemelkedő munkájára, tényként közölve kevéssé alátámasztható tartalmakat.

Makovecz a templom első terveit 2005-ben készítette a XII. kerület Önkormányzatának meghívásos tervpályázatára. A kiírt pályázatot Makovecz Imre nyerte meg, de a templom megépítésére végül nem született egyértelműen támogató döntés, így a nyertes tervek "fiókban” maradtak.

A templom első időszakában a tervező által a „Szentek és Kárhozottak Temploma” nevet viselte. Elképzelésének teológiai koncepcióját annak alaposabb ismeretében egyházi személyek sem vitatták, mégis érzékelve a névből fakadó ellenérzéseket az eredeti nevet a tervező önként elvetette és már életében két további név változattal emlegette ezt a Templomot: Szent Mihály Templom és a Feltámadás Temploma.

Makovecz Imre annak ellenére folyamatosan foglalkozott eddigi legnagyobb templom tervének gondolatával, hogy megépülésére nem látszott remény és nem sokkal halála előtt jelentősen átdolgozta a terveket. Az újabb templom tervei – bár alaprajzában továbbra is ragaszkodtak a háború előtt megkezdett épület adottságaihoz – léptékében, karakterében mindenképpen kinőtték az eredeti helyszín adottságait. Azóta az épület-torzót használatra alkalmassá tették és így az eredeti helyszín a fenti okok mellett már kevéssé vehető figyelembe.

2011. júniusában XVI. Benedek pápa pappá szentelésének hatvanadik évfordulójára Vatikán meghívta az általa akkor legjelentősebbnek tekintett hatvan keresztény művészt, hogy műveikkel köszöntsék az ünnepeltet. A meghívottak között Makovecz Imre is személyesen köszönthette a Szentatyát, és a Feltámadás Templomának terveit állította ki az alkalmi kiállításon. Benedek pápa megáldotta a Templom terveit és tervezőjét.

Tíz évvel az építész halála után került ismét terítékre a terv, holott 2011-ben még sem a Kormány, sem az Egyház nem lelkesedett a templomépítésért.

Makovecz Imre Felső-Krisztinavárosba, egészen pontosan az Apor Vilmos térre álmodta meg a budapesti katedrálist: "A templom, amely a szem számára is megmutatja Isten nagyságát, sokak szerint égbetörőbb és kifejezőbb, mint Gaudí Sagrada Familia-ja. Ez a terv a koronaékszer, ez az életmű csúcsa, megjelenik benne a teljes életmű esszenciája" – írta a Hír TV.

Nagy Ervin volt országos főépítész ötödik éve dolgozik már a Makovecz Imre által kidolgozott terveken. A katedrálishoz elképzelt 200 angyal pedig Melocco Miklós szobrászművész nevéhez fog fűződni.

A Civil Összefogás Fórum 500 ezer forint kezdőtőkével még gyűjtést is indított a becslések szerint legalább tízmilliárdos beruházás elindítására, csakhogy az ügyben illetékes esztergom-budapesti főegyházmegye közleménye mindjárt az elején lehűtötte a kezdeményezők lelkesedését: az Egyház közölte, hogy templom építéséről csak ők dönthetnek, a szándékuktól eltérően ezt nem lehet indítványozni, sőt az engedélyük nélküli gyűjtést sem szabad kezdeményezni.

A Heti Válasz értesülései szerint ennek oka, hogy a Makovecz Imrével közismerten feszült viszonyban álló Erdő Péter határozottan ellenzi az építkezést. Ebben a személyes ellentétek mellett szerepet játszik a templom teológiailag legalábbis határesetnek tekintett szimbolikája (ahol a művész Szentek és Kárhozottak néven emlegette alkotását), de még inkább az, hogy az Egyház nem tud vállalni egy ekkora horderejű beruházást. A lap katolikus forrásai szerint az sem volna megoldás, ha az Állam bocsátaná rendelkezésre az építkezés összegét (ez 2011-ben tízmilliárdot tett volna ki a számítások szerint), mert a templom évi akár százmillió forintos fenntartása az egyházat terhelné.

A Heti Válasz információi szerint a kormányban is többen megrökönyödtek azon, hogy a kezdeményezők az Egyház ellenében akarnak templomot építeni, és nem látnak esélyt annak megvalósulására.

2015. január végén derült ki, hogy egyházközségi összefogásból új közösségi házat épít a felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János-plébánia, amely várhatóan 2016-ra készül el. Ekkor már javában tartottak az egykori Hully-Gully Diszkó épületének bontási munkálatai (A háború után államosított ingatlan épületrészeire 1969-ben Pál Balázs (Iparterv) szolgáltatóházat tervezett, amely el is készült. Az épület ebben a funkciójában a nyolcvanas évek végéig működött, majd mulatóként, illetve diszkóként használták. 1998-ban a diszkó bezárt, az egyházközségnek ekkor nyílt lehetősége az ingatlan visszavásárlására. 2000-ben az eredeti altemplomban elkészült az urnatemető, Szauer Tibor és Müller Ferenc tervei alapján).

A kerület polgármestere, Pokorni Zoltán a Hegyvidék utolsó rozsdafoltjának nevezte az építményt, amelynek helyén hamarosan 600 négyzetméter alapterületű közösségi házat épít a felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia.

Györgydeák Márton plébános elmondta, hogy az új épület a vértanú püspök, Apor Vilmos nevét viseli majd, akinek szobra is áll a téren. A közösségi ház és az urnatemető, vagyis az ingatlan profán és szakrális funkciói térben is elkülönülnek. Az egykori altemplom fölött a kör alakú lapos tetőn kis park és keresztút kialakítását tervezik.

A régi templom, valamint a közösségi ház építésének látványa a magasból (kép: Google)

2021. januárjában Makovecz Imre fia, Makovecz Pál egyre többször beszélt arról, hogy megépülhetne Budapesten a 2011-ben elhunyt, Kossuth-díjas építész utolsó, nagy terve, amit 2005-ben díjaztak is. Annak ellenére, hogy sem egyházi szándék, sem kormányzati támogatás nem látszik egy új Makovecz-templom felépítése mögött, Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, ha még idén elkezdenék a munkálatokat, tíz év alatt felépülhetne a Makovecz Imre által megálmodott templom Budapesten. Az MTI összefoglalója szerint a tervezett templom méreteiben a Mátyás-templomhoz lenne hasonlatos, 70 méter magas templomtoronnyal és ugyanilyen hosszú hajóval.

A tervezett templom belső és külső tere, a templomtér belsejében épített hidak, az azokon vonuló szentek és kárhozatra ítéltek együtt a megváltás és ítélet világát jelentik a templomba érkezők számára. A hidak kereszteződésében a Krisztus arcát viselő Mihály arkangyaláll, a Sátánellensége, aki letaszította az ember útjából, a felemelkedés, a metamorfózis útjából a Kísértőt. Krisztusban vezet az út a Teremtőhöz. Ennek a folyamatnak a helye a tervezett épület.

2021. január 1-én Exkluzív: Megvalósulhat Makovecz Imre grandiózus terve címmel jelent meg a Hír TV oldalán a televízió Credo című műsorát beharangozó írás, ami Makovecz Imre egyik utolsó alkotását, egyben életművének csúcsát, az Apor Vilmos térre tervezett katedrálist mutatta be, "amelynek megvalósulása érdekében egyre többen szállnak síkra”. A civil támogatók mellett legerőteljesebben Nagy Ervin Kossuth-díjas építész, korábban országos főépítész, aki Makovecz munkatársa és barátja volt, tesz a katedrális megvalósulásáért.

A Hegyvidéki Önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt elmondta: "A templom megvalósulását a kerület a kezdetektől támogatta, a területre vonatkozó építési szabályzatot is Makovecz Imre 2005-ös pályázati terve alapján módosította. A jelenlegi híradásokból és a Makovecz-életművet bemutató kiállításról megismert templomtervek a pályázathoz képest nagyszabásúbb épületet mutatnak. Önkormányzatunk ezeket a terveket még nem ismeri, ezért szakmailag még nem tudtuk megvizsgálni, hogy az eredeti helyszín, a buszvégállomás és a bevásárlóközpont által beszűkült tér méltó helyszíne tud-e lenni a templom megvalósításának, valamint, hogy a telken az egyház által 2005 óta végzett fejlesztések akadályozzák-e a tervezett építkezést. A Hegyvidéki Önkormányzat továbbra is elkötelezett támogatója a Makovecz Imre által tervezett templom eredeti, vagy más helyszínen történő megvalósításának".

Gégény István, a Szemlélek Magazin ateista, liberális főszerkesztője A Sok sebből vérzik a Makovecz-féle "megatemplom” terve című publicisztikájában annak járt utána, hogy vajon mi állhat annak a napjainkban hatalmas visszhangot kiváltó, össznemzeti üggyé kreált budapesti gigantikus templomépítési kezdeményezésnek a hátterében, amely az organikus architektúra mesterének a nevéhez fűződik, de megvalósítását az építészeti koncepció 2005-ös nyilvánosságra kerülése óta a magyar katolikus egyház ellenezte, illetve ma is hevesen ellenzi.

Gégény nemcsak részletekre terjedően világítja meg a valóságtól elrugaszkodott (szerinte megalomán) terv összes buktatóját, hanem kimondja, hogy a józan észre hallgatva végre megálljt kellene parancsolni annak az úgymond "civil kezdeményezésnek”, amely mögé - állítólag - "a határon innen és túl egyre többen állnak, és aminek köszönhetően a templomépítés egyre inkább össznemzeti üggyé válhat”. Azzal kapcsolatosan pedig, hogy netán megépülhet majd "a koronaékszer, az életmű csúcsa”, az a templom, amiben "megjelenik a teljes életmű esszenciája”, és amit megálmodója a "Szentek és Kárhozottak temploma" névre már el is keresztelt, intően fogalmaz a kezdeményezést esetleg felkarolni kívánó potenciális döntéshozók felé: "Egy templom esetében pedig úgy helyes, ha a művészet, a tudomány szolgálja a hitet, nem pedig a hit rendelődik alá a művészkedés allűrjeinek”.

Arra a kérdésre - miszerint hol építsünk grandiózus templomot Budapesten? - azt feleli, hogy "Sehol. Már csak azért se, mert nem a barokk korban vagyunk: a gazdaságosság mellett a szerénység, egyszerűség evangéliumi elvei is arra vezetnek – a kereszténység alapvető küldetése mellett –, hogy egy új templom ne pazar, pompás, megalomán építészeti műremek, hanem elsősorban és főként az imádság háza legyen".

Hozzáteszi, hogy a Normafa jobb hely volna a templom számára, hiszen "néhány kápolnán kívül nincs misézőhely a környéken. Igény itt se nagyon lenne rá, de kétségkívül adódhatna térszervező képessége és közösségi vonzereje egy »hegyre épült« szakrális épületnek". Gégény ezzel is bizonyítja, hogy butaságokat beszél, hiszen egyrészt lenne rá igény (ugyanis egyre többen látogatják a templomokat hitbéli okok miatt), másrészt a Normafának már így is van "közösségi vonzereje", mert fontos kirándulási kiindulópont. Emellett elmondható, hogy az elveinek is ellentmond, hiszen - tudvalévő - a liberálisok híres környezetvédők, ő pedig épp ide építené a templomot, amelyhez sok-sok fát kellene kivágni. Magyarán: össze-vissza beszél, ahogy azt egy liberális megmondóember szokta.

Vágvölgyi Gergely, a Vasárnap.hu főszerkesztője azonban elmondja: "Makovecz Imre "a másik Magyarország” egyik legnagyobb szellemi alakja, az elmúlt évszázad egyik legmeghatározóbb építésze, akinek neve elválaszthatatlanul egybeforrt az organikus építészettel. Sem a kommunizmus, sem a rendszerváltás utáni baloldali budapesti városvezetés nem nézte jó szemmel Makovecz Imre nemzeti-keresztény-polgári értékrendjét, így épületei a vidék Magyarországát gazdagítják felmérhetetlen értékkel".

Egy Onurisz nevű hozzászóló a Mandiner cikke alatt elmondja, hogy "A templom nem állami középület, nem kulturális intézmény, hanem az egyház szakrális tere. Templomot nem turisztikai látványosságnak építenek, legfeljebb azzá válik. Ám az is kétséges, hogy ez a katedrális valóban turisztikai látványossággá válna, mert nagyon erős Gaudi-utánérzet lengi körül. És hát, Makovecz ugyan erős egyéniség és eredeti építész volt, de a stílusát és funkcionalitását már az életében is komoly viták kísérték, s ezek a halála óta sem csitultak, sőt. A formanyelvét ugyan organikusnak nevezik, csak hát ez inkább egy elképzelt szervesség, fantázia szüleménye, nem valódi. Nem létezik olyan feltárt hagyomány, amelyhez kapcsolódna. Rácsodálkozunk, de az épületei láttán nem rezonálunk semmire. Akár létezhettek is ilyen formák az írott történelem előtti időkben, de nem valószínű. Egy kicsit olyan ez, mint Attila király legendája. Aki a mesét szeretné valóságnak tudni, az rajong érte".

Ezen olvasóval is érdemes vitába szállni, ugyanis a templomok mindig is Isten nagyságát hírdették: egy templom nem egy odú, ahol gyorsan fohászkodunk egyet az Úrhoz (amit amúgy otthon is megtehetnénk), hanem éppenhogy az "Úr háza", amely monumentalitásával a végeláthatatlan hatalmát és erejét hírdeti. Erre számtalan példa adódik, amelyek a hatásosságán túl még fontos turisztikai látványosságok is (ki látogatna el Barcelonába, ha - többek között - nem lenne a Sagrada Família nevű "műemlék"?). Emellett szánalmas az az érvelése is, miszerint Makovecz munkássága a "fantázia szüleménye, nem valódi", ugyanis mely építmény az, amely nem a fantáziából ered? Egy rőzséből összetákolt építményt vajon már valódinak tartana? Ráadásul a Makovecz-féle stílus kapcsolódik magyar-jellegű "hagyomány"-hoz, amit a XIX. századi magyaros stílust teremtő építészek - például Lechner Ödön - fektettek le. Persze a liberális, ateista és magyarellenes körök ezt sosem fogják elismerni, de ennyi erővel Gaudí spanyolosságát se ismerjük el, sem más kultúrák nemzetieskedését.

A vitákkal lehet egyetérteni vagy ellenkezni is, viszont az mindenképp elgondolkodtató, hogy Makovecz Imrének éppen Budapesten nem áll egyetlen középülete sem, ott, ahol született, ahol alkotott és meghalt.

Folytatjuk!

Keresztelő Szent János templom

XII. kerület, Felsőkrisztinaváros, Apor Vilmos tér 9.

A Makovecz-féle terv

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek