Buda, Pest és Óbuda egyesítése után gyorsan benépesülő kerület kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat, felépült több iskola, megalakult a gimnázium. Kőbányának ekkor már volt elöljárósága, szépséges és kellően tágas plébániatemploma, főútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a főváros.

AJÁNLÓ

Dísztelen zsinagógája egy földszintes ház volt, amelyet még 1891-ben épített a fővárostól kapott Liget utcai telekre a kőbányai neológ hitközség. A közösség azonban egyre erősödött, a századforduló után már kétezernél is több tagot számlált. Az új zsinagóga felépítésére akkor nyílt lehetőség, amikor a hitközség egy örökség révén hozzájutott a 327 négyszögöles telekhez a Román és a Cserkesz utca sarkán. A környék nem volt valami elegáns, ahol nem sokkal korábban még sertéskereskedők tanyáztak e vidéken, s néhány méterrel odébb vonatok csattogtak.

1907-ben Schöntheil Richárd elkészíthette a terveket. Róla azt tartja a szakirodalom, hogy a Cserkesz utcai zsinagóga az egyetlen figyelemre méltó alkotása. A közeli Martinovics téren viszont ma is látható saját lakóháza, egy megkapó, szecessziós épület. Schöntheilnek egyébként még A zsidó Budapest című kötetben is csak a születési dátumát lehet fellelni: 1874.

A tervezett költségek 220.365 koronára rúgtak, amihez a főváros 30 ezer korona támogatást szavazott meg. Nem csoda, hogy gyakorlatilag egész Kőbánya kénytelen volt a zsebébe nyúlni.

A nagy felbuzdulásnak köszönhetően 1910-re el is készült a hófehér, súlyos kupolával koronázott, tornyokkal és rózsaablakokkal díszített, szecessziós stílusú templom és a hozzá csatlakozó hitközségi székház és lakóház.

1920-ban rekordidő alatt állították helyre a kigyulladt és leégett tetőt. 1928-ban népkonyhát hoztak létre, naponta száz szegénynek biztosítottak meleg ételt. A harmincas évekre már ötezernél is több tagot számlált a hitközség.

A második világháború után, a hatvanas években már kétszázan sem látogatták a Cserkesz utcai templomot. 1966. október 1-én a zsinagóga a hitközség elnéptelenedése miatt megszűnt. Az épületet a Földművelésügyi Minisztérium vásárolta meg, hogy kiállítási csarnokká alakítsa.

Később állítólag volt színházterem, majd raktár, végül a Magyar Televízió lerakata.

A Cserkesz utcai épületegyüttest az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltással egy időben vásárolta meg a Magyar Pünkösdi Egyház Mindenki Temploma Gyülekezete (akkori nevén: Evangéliumi Pünkösdi Közösség SION Gyülekezete), és az Emberbarát Alapítvány, melyet ugyanebben az évben Bereczki Sándorné lelkipásztor édesanyja, Loránt Miklósné alapított. A romos zsinagógaépületet kül- és belföldi gyűjtésből, nagyarányú svéd segítséggel, rengeteg önkéntes munkával újította fel a gyülekezet. A kemény, de örömteli munka mintegy 11 hónapig tartott.

A kőbányai zsinagóga felújítása után a Mindenki Temploma nevet kapta. Az elnevezés meglepő egybeesést mutat egy háború előtti történettel, melyet a névadók a névadáskor nem ismertek. A történet szerint egy alkalommal sietve értesítette a gondnok a rabbit: "Uram, jöjjön gyorsan, egy szokatlan dolog történt, egy keresztény asszony térdel a templomban, és Jézushoz imádkozik!”.

A rabbi a tórafülke előtt találta az imádkozó asszonyt, s amikor megkérdezte tőle, hogy miért a zsinagógába jött imádkozni, ezt válaszolta: "Megöregedtem, és nincs a lakásomhoz közelebbi templom, ezért itt szeretném elmondani imádságaimat”.

A rabbi ekkor ezt mondta: "Jöjjön nyugodtan, asszonyom, itt nyugodtan imádkozhat, mert ez a templom valóban mindenki temploma”.

A Bibliában is ez áll: "És az idegeneket, akik az Úrhoz adják magukat, hogy néki szolgáljanak, és hogy szeressék az Úr nevét, … és a szövetségemhez ragaszkodókat: Szent hegyemre viszem föl … és megvidámítom őket imádságom házában… mert házam imádság házának hivatik minden népek számára!” (Ésaiás 56,6-7.)

A rengeteg önkéntes munkával helyreállított épületegyüttest 1991. április 19-én, alig 11 hónappal a munkálatok megkezdése után ünnepélyesen megnyitották. A hivatalos ünnepségen részt vettek a vallási életet, a szociális- és egészségügyet képviselő közéleti személyiségek, szakemberek.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ