A templom 1935-1936-ban épült Pethő István unitárius lelkész és gyülekezete munkájával Máthé Géza okleveles építészmérnök tervei alapján. 1935 október 3-án volt az alapkőletétel, 1936 június 17-én szentelték fel a teljesen kész templomot és a hozzáépített gyülekezeti termet. A harangot méltó nagy ünnepléssel 1949 nyarán avatták fel.

AJÁNLÓ

Az első világháború után a trianoni területi átrendeződések következtében nagyon sok magyar volt kénytelen elmenekülni a szülőföldjéről a minket körülvevő államok területéről. Ebben az időszakban tömegesen menekültek az anyaországgá lett, területének 2/3 részét és lakosságának kb. egyharmadát (azaz kb. 5 millió embert) elvesztett Magyarországra. Ekkor sokan nem tudtak lakáshoz jutni, hanem szerte az országban, vagonokban és egyéb ideiglenes lakóhelyeken laktak. Alkalmi munka és a munkanélküliség keserű kenyere jutott a menekülteknek és nemcsak nekik. Pestszentlőrinc (akkori) nagyközség elöljárósága a menekültek segítségére tudott sietni úgy, hogy az 1916-ban létesített Lipták és Társa Építészeti és Vasszerkezeti Gyára külön létesített, fallal körülvett lőszergyárát adta át a Népjóléti Minisztérium a menekülteknek, Állami-telep néven. Ez a telep a Havanna lakótelep építésének a kezdetéig, 1977-ig állt fenn.

A sorsközösség és a lakók szorgalma, összefogása kedves kis várost alakított ki ebből a telepből. Az unitárius lelkészi munkát, istentiszteletek tartását, a hitoktatást a budapesti egyházközség lelkészei végezték. 1928-ban került Budapestre Erdélyből Pető István fiatal, tetterős lelkész. Munkaterületéhez az Állami-telep is hozzátartozott. Lelkesen látott hozzá a közösségépítéshez.

Pestszentlőrincen egy kultúrházzá, előléptetett? barakképületben tartottak istentiszteleteket és gyülekezeti alkalmakat, de már ekkor felmerült egy saját templomépítés igénye is. Ám csak 1. 800 pengő állt rendelkezésre a 19. 000 pengős költségelőirányzatból. Így építési engedélyt nem adtak. Szerencsére a Belügyminisztérium egy 10x10 méteres barakk-épületet engedett át templomcélra.

Máté Géza építészmérnök ingyen készítette el az új templom terveit. Bontásból jutottak a templomépítők téglához. Ez 200 pengőjébe került a gyülekezetnek. A templomépítés ekkor már beindult és lelkes munkával elérte az unitárius közösség, hogy az 1935. október 3-i alapkőletétel után új lendülettel folytathatta tovább az építőmunkát.

1936. február 19-én volt az első istentisztelet a belül kész, de kívül még vakolatlan templomban. A munka azonban ekkor már nem állt meg, hanem óriási lendülettel folytatódott: 1936. április 16-án kezdődött meg a gyülekezeti ház és a tanácsterem építése, majd 1936. június 7-én szentelték fel a teljesen kész Pestszentlőrinci Unitárius Templomot.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ