2018. szeptember 23-án tették le a Makovecz Imre által tervezett református templom alapkövét. A Pesterzsébet Szabó-telepi Református Egyházközség temploma a kormány és az önkormányzat támogatásával, valamint közadakozásból épült meg.
A Pesterzsébet Szabó-telepi Református Egyházközség már az 1940-es években is szeretett volna saját templomot, ám a háború, majd a későbbi politikai viszonyok nem tették lehetővé a tervek megvalósítását. A gyülekezet évtizedek óta egy családi házból átalakított – korábban orvosi rendelőként használt – épületben tartja szertartásait, a létesítmény műszaki és statikai állapota azonban mára jelentősen leromlott. Korábban szóba került egy esetleges felújítás, ám erre végül nem nyílt lehetőség, ezért kereste föl az egyházközség lelkészét Földesi Gyula, hogy a Mátyás király téren egy új református templom épüljön, méghozzá Makovecz Imre tervei alapján. A világhírű építész évekkel ezelőtt örömmel vállalta el a felkérést, ám romló egészségi állapota miatt a tervek részletes kidolgozásával munkatársát, Dósa-Papp Tamás építészt bízta meg.
A templom terve
Pesterzsébet Önkormányzata 2013 őszén 4,5 millió
forintot biztosított az egyházközség számára annak érdekében, hogy a
tervezési folyamat megkezdődhessen. Az építési munkálatokat az állam is
támogatta. A templom vázlattervét 2014 márciusában mutatták be. Az új
létesítmény alapkőletételének időpontjáról jelenleg is egyeztetések
zajlanak, Földesi Gyula választókerületi elnök szerint azonban már nem
kell sokat várni arra, hogy kiderüljön a pontos dátum.
Az alapkőletétel-ünnepségen Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt,
a templom terve közel állt a világhírű építész szívéhez, jól
illeszkedett életművéhez, méltó volt magyarság iránti
elkötelezettségéhez és szellemiségéhez. Hozzátette: történelmi adósságot
törlesztenek a templom építésével, hiszen nincs a fővárosban Makovecz
Imre által tervezett templom. Mint mondta, az építkezés megkezdése
megmutatja, hogy a pesterzsébeti reformátusok alkotó tenni akarással
őrzik hitüket, élik meg összetartó erejét és adják tovább értékeit az
utánunk érkezőknek. Hozzátette: a közösség nem csak őrzi a hitet, de
annak szellemének megfelelően halad a korral és így hoz létre maradandó
értékeket.
A Pesterzsébet Szabó-telepi Református Egyházközség Makovecz Imre tervei
alapján épülő templomának makettje az alapkőletételi ünnepségen (kép:
Balogh Zoltán, MTI)
Az ünnepségen Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes
arról beszélt, Makovecz Imre organikus építészete segít kitekinteni a
mindennapi városi létből, a természet és Isten felé. Szabados Ákos,
Pesterzsébet polgármestere szerint a templomépület ékessége lesz a
kerületnek és példája a Pesterzsébeten képviselt összefogásnak,
mentalitásnak.
Az építkezés kiemelkedő mecénása volt Bagdy Emőke pszichológus, aki
édesapja, a közösség korábbi lelkipásztora emlékére egyévi jövedelmét
ajánlotta fel a templomépítés céljára, és a közadakozás élére állt. Ő az
ünnepségen arról beszélt, akik adományoztak, nagy ügyet szolgáltak, és
adományuk túlmutat azon, hogy odaadták forintjaikat.
"Kinyitották a
szívüket és példát adtak arról, mi a keresztény Európában erős vár
vagyunk, ahol új templomok épülnek, és ahol megerősítjük hitünket,
összetartunk és vigyázunk egymásra, és megőrizzük a hitet, ami megtart
bennünket” – fogalmazott.
A templomépítést levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök, aki
szerint a templom méltó hajléka lesz a gyülekezetnek és díszére válik
Pesterzsébetnek is. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület
elnöke is levélben kívánt sok erőt a templomépítés nagy feladatához. Az
ünnepségen Illés Dávid esperes hirdetett igét.
A Pesterzsébet Szabó-telepi Református Egyházközség Budapest egyik
legkisebb református gyülekezete. Az egyházközség 70 éve egy családi
házból átalakított, korábban orvosi rendelőként használt épületben
tartja rendezvényeit, a ház azonban műszaki és statikai állapota miatt
hosszú távon alkalmatlan a gyülekezeti események helyszínének. A
gyülekezet Földesi Gyula korábbi alpolgármester, a Fidesz
választókerületi elnöke javaslatára kereste meg Makovecz Imrét, aki
egyik utolsó munkájaként készítette el az új templom vázlatrajzát, a
részletes tervek kidolgozásával pedig Dósa-Papp Tamás építészt bízta
meg. A templomhoz 65 millió forint gyűlt össze a közadakozás során, a
XX. kerületi önkormányzat 4,5 millió forinttal támogatta az építkezést,
a kormány pedig 640 millió forint támogatást adott, de támogatta az új
templomot a Fővárosi Önkormányzat is. Az ünnepségen bemutatott makettet
Schmitt Pál volt köztársasági elnök és felesége adományából készítették
el.
2020. február közepére elkészült a főbejárati kapu és a torony alatti
előtér. A gyülekezeti termek középpontjában lévő kerengő
szerkezetépítését is befejezték, az épület téglafalai pedig készen
állnak a tetőszerkezet fogadására. A ragasztott fatartókból álló
tetőszerkezet kivitelezése is elkezdődött a napokban, melyet a Sokon
Kft. készít, felhasználva a MEVA MEP nehézállvány tornyait a szerelés
közbeni alátámasztásra.
A MEVA zsalurendszerei közül a nagy felületű és nagy merevségű MAMMUT
keretes falzsalurendszer, a jól bevált – már hagyományosnak számító –
MEVAFLEX fatartós födémzsalurendszer, a MEP alumínium állványrendszer és
a CaroFalt univerzális pillérzsalu került felhasználásra.
A Kész Építő és Szerelő Zrt. részéről Székács Norbert főmérnök, Kiss
Gábor létesítményfelelős és Flóris Norbert építésvezető irányítja a
szerkezetépítést, az Interkonstrukt Kft. kreatív, már-már asztalos
szintű munkát igénylő feladatait Radics Ádám vezette.
A templom zsaluzása (kép: magyarepitok.hu)
Az épület nagy részén már állnak a falak, helyükre
kerültek a templomkarzatok vasbeton lemezei, bennük az elektromos
védőcsövekkel, valamint megtörtént a főbejárati kapu zsaluzása. Az
időjárás függvényében februárban már az ácsmunkák is megkezdődhetnek.
A területen az építkezés során a megvalósítást akadályozó 9 fát
kivágták, azóta ezeket pótolták, és első ütemben 30 kőrisfát
telepítettek a területre, a második ütemben pedig további 12 fát
telepítenek majd az építkezés befejezését követően a templomtelken.
2020. augusztus 11-én kigyulladt az építés alatt álló templom
tetőszerkezete, de a tűzoltóknak sikerült megmenteniük az épületet –
közölte a katasztrófavédelem. A templom tetőszerkezete már százötven
négyzetméteren égett, amikor a tűzoltók nagy erőkkel a helyszínre értek.
Végül a lángokat öt vízsugárral fékezték meg – írták. A lángok
továbbterjedését megakadályozták, így a tetőszerkezetet sikerült
megmenteni a pusztulástól. Személyi sérülés nem történt.
Oltás közben (kép: fovaros.katasztrofavedelem.hu)
Hosszas várakozás után, végül 2021. szeptember 26-án szentelték fel
Pesterzsébet-Szabótelepen az Összetartozás református templomot. A XX. kerületi
épület az első budapesti templom, amely Makovecz Imre elképzelései alapján
készült, a tervek részleteit a világhírű építész tanítványa, Dósa-Papp Tamás
dolgozta ki. A templomhoz gyülekezeti ház és parókia is tartozik. Az avatások
hálaadó istentiszteletet tartottak.
A templomszentelőn Balog Zoltán püspök
igehirdetése után Orbán Viktor miniszterelnök is köszöntötte a gyülekezetet.
A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: "...mi
magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején
rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más
időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van
Európában.
Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a "kulturális és civilizációs talaj- és
egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit
a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most
gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi
örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.
"Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket
felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket” -
jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak "sem letérni,
sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor
lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt
kell működniük.
Emlékeztetett: ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor
kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény
kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény
alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a
hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át
a nemzetig – értékelt.
"Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak
meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak
templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek
kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és
nagyságáért folyó küzdelemben”.
– jelentette ki. Ezért – folytatta – 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence
magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer
hazai és külhoni templomot megújítottak.
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott: "erős hete” volt a magyar
reformátusoknak, hiszen múlt vasárnap a Svábhegyen református óvodát avattak,
szombaton a református fellegvárban, Sárospatakon egyetemet alapítottak, ma
pedig templomot avatnak. A templom annak a jele, hogy bízunk Istenben, és ezért
hittel tekintünk a jövőbe. A templomaink világítótornyok, amikor új épül,
növekszik a fény a világban – hangsúlyozta.
A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy
Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület
megvalósulását.
Szólt Makovecz Imre építészről, aki – mint mondta – "élete alkonyán
megálmodta a templomot”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és
kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert
– jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy
olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.
A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház
zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók
felelőssége, hogy „hívjanak”, hogy előkészítsék Isten és ember találkozását.
Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak
Isten számít. Úgy fogalmazott: "bennünket reformátusokat az kell, hogy
jellemezzen, hogy hátra tudunk lépni, vissza tudunk vonulni, amikor a találkozás
Isten és ember között megtörténik”.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, aki
gyűjtést szervezett a templomépítésre, elmondta, sok ezer ember adományozott
függetlenül felekezeti hovatartozásuktól országszerte és a határokon túl is.
Képek