A keresztúri út mellett található ez az 1941-43-ban épült templom, amely remek példa a "szembenapfotózás"-ra, hiszen a Napnak hátat fordítva az elejét sosem éri napsütés.

AJÁNLÓ

A XIII. században már létező Rákoskeresztúrra 1756 után német evangélikus lakosok telepedtek le. Első imaházuk az 1780-as évek elején épült fel a Türelmi Rendeletnek köszönhetően. A cinkotai egyházközség leányegyházaként látták el a lelkészi szolgálatokat egészen 1807-ig, amikor is anyagyülekezetté szerveződött Rákoskeresztúr. Templomát báró Bajnovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet építette 1800-ban.

Az új, nagyobb méretű templomra már 1877-ben megkezdődött a gyűjtés, de sajnos a világháborúban a pénz odaveszett, ezért a mai templom tervezésére csak 1939-ben került sor. Az alapkövet 1941. október 12-én tették le, 1943. november 14-én szentelték fel. Terveit Sándy Gyula készítette. A régi, barokk templomot csak 1945-ben bontották el. Tetőanyagát az újáépített vasútállomáshoz használták fel.

"Erős vár a mi Istenünk" jeligével épültek Sándi Gyula evangélikus templomai országszerte. A rákoskeresztúri templom építészeti kiképzésében ez több helyen is jól megfigyelhető. A homlokzatot uraló, égbetörő torony a templom tömegéből félig kilép, bejárati ajtaja felett az alfa és az omega betű a kezdetet és a véget jelképezi.

A kapu fölötti rózsaablak közepén a Luther-rózsa látható, még följebb felirat: "Erős vár a mi Istenünk". A harangtorony falazata ívesen végződik. A homlokzat két oldalán hengeres lépcsőtornyok húzódnak. Az épület valamennyi ablaka félköríves. Jól áttekinthető, tágas belseje álbazilikális, háromhajós elrendezésű. Karcsú, vékony hevederek hat egyenlő részre tagolják, mennyezete faburkolatú.

Orgonáját Angster József pécsi mester készítette, korábban a Deák téri templomban szolgált, 1970-ben került Keresztúrra. Az ablakokat Palka József aranykoszorús mester készítette. A templom magyaros neoreneszánsz stílusú.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ