1811-ben a Duna árjából Bauer Jakab kőműves mester egy Mária-képet ment ki és helyez el az Aquincumba vezető római vízvezeték egyik megmaradt kőpillérjére. A kép Lucas Cranach innsbrucki Madonnájának változata. A környékbeli hívek Kövi Mária néven tisztelettel veszik körül. 1843-ban megújítják a kép foglalatát és e szöveggel látják el: "Sieh, o Mensch und besuche Maria auf den Stein; kommt zu mir in allen Noten und ich will euer Trost sein. 1843."

AJÁNLÓ

A kegykép közelében 1865-ben Ziegler József mester vezetésével kis kápolna épül Mária neve tiszteletére. 1876-ban nagy árvíz öntötte el a környéket, a vízszint magassága elérte a kápolna bejárati kapuját is.

A kápolna a XIX. század vége felé

Ezekben az évtizedekben a kápolnában még csak alkalmilag mutattak be szentmiséket, amelyek 1921-től váltak rendszeressé, miután zsindelyfedésű, fatornácot emeltek a bejárat elé, ami védte a híveket az időjárás viszontagságaitól.

Pár éven belül közkedvelt zarándokhely alakult itt ki, ami miatt a kápolna kezdett kicsinek bizonyulni. 1930 nyarán ezért elkezdték a kápolnahajó déli irányú bővítését, amit még abban az évben, szeptember 8-án, Kisasszony napján fel is szentelt Mészáros János érseki helytartó, pápai prelátus. Még ugyanabban az évben sekrestyéje is épült, tornyos főhomlokzata elé pedig műkőből készült oszlopos portikuszt emeltek. A főváros engedélye 800 férőhelyes nagyságig való bővítésről szólt, de a tényleges bővítés ennél kisebb mértékű lett.

A kerületet érintő különféle XX. századi városfejlesztési elképzelések miatt a templom fennmaradása többször került veszélybe: a Szentendrei út szélesítésekor, a HÉV vonalvezetésének módosításakor is szóba jött a lebontása és valamivel távolabb történő újbóli felépítése, illetve az a megoldás is felmerült, hogy az épületet arrébb tolják. Végül aztán egyik verzió sem valósulhatott meg, mert a Műemlékvédelmi Bizottság sem az eltolását, sem a lebontását nem engedte, arra hivatkozva, hogy az alapok római kori kövekből épültek. A Mária-kő viszont ma már nem az eredeti helyén áll, 1932-ben ugyanis vita alakult ki két fővárosi bizottság között a forgalmi fejlesztéseket akadályozó kő sorsáról, mígnem Peisz Lajos – a templom első lelkésze – szövetkezett az egyik bizottsággal és egy éjszaka elfűrészelték a rompillér köveit, majd az egészet kb. 10 méterrel odébb vitték. A Mária-kő ma is ez utóbbi helyen áll.

A Mária-kő

1965-ben, a kápolna fennállásának 100. évfordulója alkalmával az eredeti képet a sekrestyében helyezik el. Rendszeres istentiszteletet a kápolnában 1921-től végeznek. 1937-ben önálló lelkészség lesz, amely 1942-ben nyeri el a plébániai rangot. Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére új, nagyobb templom építésének tervével foglalkoznak, ezért a plébánia Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébánia nevet kapja.

Mikor még a HÉV közvetlen a kápolna mellett futott

A templomépítést a közbejött háború megakadályozza. Az egyházközség kérelmére 1981-ben az egyházi főhatóság engedélyezte, hogy a plébánia és egyházközség ismét a Kövi Szűz Mária nevet viselje. 1982-ben a szentélyben átalakítják az oltárt, szembemiséző oltárrá. Az óbudai városfejlesztés miatt a hívek száma az évek során oly szépen megemelkedett, hogy egy templombővítés feltétlenül szükségessé vált.

1985-ben Lékai László bíboros atya jóváhagyta az engedélyezési tervet és az Egyházügyi Hivatal is elvi engedélyét adta, hogy a templomot felújítsák és a toldalék épületet felépítsék. Az átalakítás László Tamás építész tervei alapján Vigassy Mihály plébános megbízásából indult el. Az 1989. szeptember 10-ei templombúcsú ünnepi szentmiséjén Paskai László bíboros atya megáldotta az elkészült templomot.

A kápolna bővítése 1985-ben

A templom 2011-ben

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ