A Budapesten letelepedett és főképp a kőbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy utca 11.) a lengyel szociális otthont.

AJÁNLÓ

"Ezt a templomot Hlond Ágoston lengyel bíboros hercegprímás 1930. augusztus 15-én szentelte fel. Tízéves évfordulóján a Nagy Varsói Csatának, amelyben a lengyel vitézség visszaverte a Vörös Hadsereget. A lengyel-magyar ezeréves barátság jegyében a Magyar-Lengyel Egyesület" - olvashatjuk a kőbe vésett történelmet a lengyel templomban.

Még a XIX. század utolsó harmadában sok lengyel jött Magyarországra, akiknek nagy része a kőbányai téglagyárakban dolgozott, és itt Kőbányán telepedett meg. A mélyen vallásos lengyelek számára első templomul az apró, kőbányai Conti-kápolna szolgált.

Önálló templomuk felépítésének - akkor már régóta feszítő - kérdése 1914-ben került a főváros törvényhatósági bizottsága elé. Határozat született a kőbányai lengyel templom megépítéséről, és a helyéül kijelölt telket 1915-ben a hívek rendelkezésére bocsátották. A világháború azonban keresztülhúzta a számításokat.

Mivel a helyi lengyelség zömmel a szegények rétegébe tartozott, bizony az építkezésre fordítható pénz is csak vékonyka erekbe csörgedezett. Egy Danek nevű lengyel pap kezdte a gyűjtést.

Gyűjtőperselyével a két világháború között még Amerikában is szerencsét próbált. Ám amikor visszaérkezett, kiderült, hogy még az onnan hozott pénz sem elegendő. A templom építéséhez tehát jókora késéssel, csak 1925-ben foghattak hozzá. Felszentelésére 1930-ban került sor.

Valamivel később, a templom mellett a Lengyel Ház is felépült. Mindkettő Árkay Aladár tervei szerint. A Házban lengyel apácanővérek, gyermekek és idősek gondozásával foglalkoztak.

A II. világégést követően a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendeket. 1952-ben a Lengyel Házat is elvették, a nővéreket hazaküldték. Ezután öregek otthonaként működött. A templomot is elvették a lengyelektől, és magyar papra bízták. Így a használatban maradt templomot a magyaroknak sikerült épségben megőrizniük.

1989-ben kezdődhettek itt újból a lengyel misék. Ezeket eleinte lengyelül beszélő magyar papok- legelőször Leszkowski Pál - celebrálták. Majd azután Lengyelországból érkeztek papok, akiket a "Jézus Társaság a Külföldön Élő Lengyelekért" szerzetes rend küldött. 1998-ban visszakapták a Lengyel Házat is.

2015. szeptember 20-án Szent II. János Pál-vérereklyét kapott a budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébánia. Az alkalomból Erdő Péter bíboros mutatott be II. János Pál pápa életszentségéért hálát adó szentmisét, és vette át a Krakkóból érkezett ereklyét.

Koncelebrált Edmund Druz SChr, a Societas Christi pro Emigrantibus tartományi főnöke, Grzegorz Piotr Bielaszka atya, a magyarországi Apostoli Nunciatúra tanácsosa, Balogh Attila, a Szent László-templom plébánosa, továbbá a Krisztus Társasága papjai, akik az elmúlt 25 év során plébánosként szolgálták a lengyel-magyar híveket.

A szentmisén jelen volt Roman Kowalski lengyel nagykövet, Csúcs Lászlóné, a magyarországi lengyelek parlamenti szószólója, továbbá a városvezetés több képviselője. Közreműködött a lengyel Szent Kinga Kórus.

A liturgia végén Danek Vince-emlékéremmel köszönték meg a lengyel közösség szolgálatában végzett kiemelkedő munkát.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ