Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette be Württenberg környékéről származó katolikus frankokkal és svábokkal 1720 körül. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte, egy kis kápolnában. Önálló egyházközség, anyakönyvezéssel 1743 január 1. óta, de ekkor saját lelkész hiányában a pesti ferencesek látták el a lelkipásztori szolgálatot.
P. Keszler Fortunát ferences szerzetes buzgólkodása
folytán, 1743 július 5-én, gróf Patasich Gábor kalocsai érsek letette az
építendő templom alapkövét, de csak az alapok készültek el, mert az
újabb betelepülők inkább a pesti országút mentén helyezkedtek el.
A jelenlegi templom és a plébánia alapkövét 1758-ban tette le Szikorai
Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A templom (1159 m2) 1759-1761
között épült, homlokzatán Páduai Szent Antal és Szent József szobraival.
1759. július 3-án Schlánitz Balázs lelkész, Krisztus szent keresztjéből
részecskét szerzett, melyet gróf Esterházy Károly püspök hitelesített.
Ezt az ereklyét ma is nagy kegyelettel tisztelik a hívek.
Az új templomot nagy ünnepségek keretében 1769. október 10-én, gróf
Migazzi Kristóf bécsi bíboros, érsek, váci megyéspüspök szentelte fel. A
templom tervezéséről építéséről nem maradt írásos feljegyzés. A templom
tervezője nagy valószínűséggel Anton Mayerhofer, és a Grassalkovich
család házi építészének iskolájához tartozó, Oracsek Ignác lehetett.
1781 és 1872 között több alkalommal súlyos tűzvész pusztította a
környéket és a templomot. Különösen nagy károkat az 1848-as tűzvész
okozott, amikor még a harangok is megolvadtak. Május 1-jén, amikor a
község lakóinak nagy része zarándokúton volt, leégett a templom és 173
ház.
A templom súlyos károkat szenvedett. A kiégett templomtornyot ideiglenes
tetővel fedték be. 1883. július 22-én helyezték fel a mai templomtorony
csúcsára a keresztet. Az eredeti berendezésből, valószínűleg csak a
gazdagon díszített, copf stílusú keresztelő kút, a szószék, két barokk
szobor és egy gyóntatószék maradt meg.
A főoltárt, melyet 1833-ban építettek, lebontották, oltárképe rossz
állapotban, a szentélyben, a jelenlegi hátoldalán található. Az új
főoltárt, felirata szerint: "Rifesser József oltárépítő, szobrász
készítette Tirolban, St. Ulrich, Grödenben 1906-ban".
Az első fotó-dokumentumok 1907-ből valók. 1916-ban 3 harangot vittek el
háborús célokra. 1918-ban megalakult a Mária Kongregáció. A templom az
1950-es évektől nem működhetett, de 1990. december 8-án újjáalakult és
jelenleg is működő közösség.
Képek