Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette be Württenberg környékéről származó katolikus frankokkal és svábokkal 1720 körül. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte, egy kis kápolnában. Önálló egyházközség, anyakönyvezéssel 1743 január 1. óta, de ekkor saját lelkész hiányában a pesti ferencesek látták el a lelkipásztori szolgálatot.

AJÁNLÓ

P. Keszler Fortunát ferences szerzetes buzgólkodása folytán, 1743 július 5-én, gróf Patasich Gábor kalocsai érsek letette az építendő templom alapkövét, de csak az alapok készültek el, mert az újabb betelepülők inkább a pesti országút mentén helyezkedtek el.

A jelenlegi templom és a plébánia alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A templom (1159 m2) 1759-1761 között épült, homlokzatán Páduai Szent Antal és Szent József szobraival.

1759. július 3-án Schlánitz Balázs lelkész, Krisztus szent keresztjéből részecskét szerzett, melyet gróf Esterházy Károly püspök hitelesített. Ezt az ereklyét ma is nagy kegyelettel tisztelik a hívek.

Az új templomot nagy ünnepségek keretében 1769. október 10-én, gróf Migazzi Kristóf bécsi bíboros, érsek, váci megyéspüspök szentelte fel. A templom tervezéséről építéséről nem maradt írásos feljegyzés. A templom tervezője nagy valószínűséggel Anton Mayerhofer, és a Grassalkovich család házi építészének iskolájához tartozó, Oracsek Ignác lehetett.

1781 és 1872 között több alkalommal súlyos tűzvész pusztította a környéket és a templomot. Különösen nagy károkat az 1848-as tűzvész okozott, amikor még a harangok is megolvadtak. Május 1-jén, amikor a község lakóinak nagy része zarándokúton volt, leégett a templom és 173 ház.

A templom súlyos károkat szenvedett. A kiégett templomtornyot ideiglenes tetővel fedték be. 1883. július 22-én helyezték fel a mai templomtorony csúcsára a keresztet. Az eredeti berendezésből, valószínűleg csak a gazdagon díszített, copf stílusú keresztelő kút, a szószék, két barokk szobor és egy gyóntatószék maradt meg.

A főoltárt, melyet 1833-ban építettek, lebontották, oltárképe rossz állapotban, a szentélyben, a jelenlegi hátoldalán található. Az új főoltárt, felirata szerint: "Rifesser József oltárépítő, szobrász készítette Tirolban, St. Ulrich, Grödenben 1906-ban".

Az első fotó-dokumentumok 1907-ből valók. 1916-ban 3 harangot vittek el háborús célokra. 1918-ban megalakult a Mária Kongregáció. A templom az 1950-es évektől nem működhetett, de 1990. december 8-án újjáalakult és jelenleg is működő közösség.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ